Bevallom, ez alkalommal picit nehezebben jött az ihlet. Pedig annyi gondolatom, ötletem lenne, csak amikor azzal a szándékkal ülök le, hogy most ki is írom magamból ezeket az eszmefuttatásokat, azzal a lendülettel el is tűnnek. Természetesen ahogy belekezdek valami másba, megint sziporkázom belül, de az elmúlt napokban valahogy nehéz volt összehangolni, hogy a sziporkázás egybeessen azzal az idővel, amikor lehetőségem is van gép elé ülni.

30 fok árnyékban. Másra sem vágyik ilyenkor az ember, minthogy csobbanjon a hűsítő vízben, lazuljon a gyerekeivel, elnyaljon egy finom fagyit, elkortyolgasson a párjával egy korsó jéghideg sört… Na és hogy vannak ezzel Bárdosiék? Kiderül a legújabb epizódból.

A régesrégi történet szereplői: a család legifjabb férfitagja (tizenhat éves), valamint a család legifjabb hölgye (négyéves), na, és Ninna, a baba (örökijfú).

A Hargita hegység aljában, Csíkszeredában születtem, ahol kis családom éldegélt. A szüleim a sok konfliktus, súrlódás és vita miatt pár év után külön élték tovább életüket, a testvéremmel mi édesanyámmal maradtunk.

Végre itt a jó idő, jöhet a cseresznyeszedés, biciklizés, strandolás, iszapdobálás, pancsolás! És persze két kis lurkóval nyaralva érkezik az állandó aggodalom is, nehogy mindeközben valami bajuk essen. De Bárdosiék – mint eheti videójukból kiderül – alaposan felkészültek erre is.