Egy még 2020-ban publikált amerikai vizsgálat azt mutatta, hogy a pandémia megháromszorozta a depressziós tünetek megjelenését a felnőttek körében. Ennek egyik nyilvánvaló oka a folyamatos és kiszámíthatatlan fenyegetés, amit a megfertőződés kockázata jelent. Ám azok helyzete sem könnyű, akik túlestek a betegségen. Az elhúzódó, úgynevezett posztcovid-szindróma tünetei között számos mentális jellegű is lehet. "Úgy mint az újrafertőződéstől való szorongás, pánikroham, alvászavar, rémálom, az örömérzés elvesztése” – sorolja a példákat dr. Purebl György professzor a Semmelweis Egyetem honlapján. Az egyetem Magatartástudományi Intézete ki is dolgozott három útmutatót a covid-veszélyhez kapcsolódó lelki önsegítéshez. Közülük az egyik a visszamaradó mentális terhek enyhítésével foglalkozik, a másik kettő a járvány miatt elszenvedett veszteségek feldolgozásával. (Mindhárom ingyenesen letölthető innen.)

Társasági élet – online is lehet

Bár a téli lehangoltság számos természetes gyógyszerét is ismerjük, ezek némelyikét a ragályos időkben egy kicsit nehezebb alkalmazni. Mindenekelőtt ilyen a társasági élet: a baráti találkozók, a közös sportolás, vagy mások jótékony segítése. A távolságtartás-bezárkózás ugyan nehezíti ezeket, de nem teszi teljesen lehetetlenné. Ha a kapcsolattartás online fórumai beválnak az oktatásra vagy egy-egy cég működtetésére, akkor miért ne lehetne videokonferenciát szervezni akár egy baráti sörözésre is? A szem elől vesztett rokonok, barátok, ismerősök megkeresése valóságos jócselekedet is lehet. Azt pedig tudjuk, hogy a jó cselekvése oldja a stresszt.

A közös – beltéri – sportolás talán most nehezebb, de egymás inspirálására, esetleg a személyes eredmények megosztására ugyancsak jól szolgálhatnak a közösségi fórumok. Maga a mozgás – legyen az akár kemény terepfutás vagy csupán tempósabb gyaloglás az erdőben – önmagában is erős antidepresszáns. Sőt, ilyenkor télen még az egyszerű séta a szabad levegőn, esetleg valami erdőben töltött idő is jó kedélyjavító. Az a pici természetes fény is sokat számít, ami ilyenkor érheti az embert.

Kedélyjavító konyha

A kedélyjavítás fontos színtere lehet a konyha is. Aki már evett csokoládét, az ezen aligha csodálkozik. Veresné dr. Bálint Márta dietetikus így magyarázta a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem honlapján: "Bizonyos ételek egyértelműen befolyásolják hangulatunkat, a bennük lévő aminosavakból ugyanis az emésztés során agyi, idegi ingerületátvivő anyagok keletkeznek. Ilyen aminosav például a húsokban, tejben, tojásban és szójában található triptofán, amiből az egészséges alváshoz, a depresszió megelőzéséhez nélkülözhetetlen szerotonin képződik." Itt arról is beszél, hogy ehhez az átalakuláshoz kellenek cink tartalmú ételek is, azokra példaként említi mások mellett a tenger gyümölcseit, a hüvelyeseket és az olajos magvakat. Ismerünk más, a szerotonintermelést segítő élelmiszereket is, közöttük említhetők a tészták, a barnarizs, a máj, a banán, a búzacsíra... Igencsak hosszú a sor, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a konyhai lélekmelengetés azért egyáltalán nem veszélytelen dolog! A MedicalOnline már 2009-ben idézett egy ausztrál tanulmányt, amely patkányokon mutatta ki, hogy a cukros, zsíros ételek hasonló kémiai folyamatokat indítanak el az agyban, mint a kedélyjavító gyógyszerek. Az ilyen koszton tartott kísérleti állatok ugyan jobban is viselték a stresszt, mint az egészséges menüt fogyasztó társaik, azonban a kísérlet azt már nem vizsgálta, micsoda stresszhez és egészségügyi problémákhoz vezethet az a túlsúly, amit a rendszeres cukros-zsíros önvigasztalás eredményezhet...

Legyünk könyörületesebbek magunkkal szemben

Vigaszt kínál egy másik tanulmány, amely szerint az ember szinte eszköz nélkül is képes lehet oldani a lehangoltságát. A British Journal of Psychiatry Open számolt be még 2016-ban egy olyan, az University College Londonban végzett kisebb kutatásról, amelyben depressziósokat kértek egy virtuális szerepjátékra. Először a saját szerepükben egy síró kisgyermeket kellett megnyugtatniuk. Ilyenkor ők rendszerint arra biztatták a kicsit, hogy gondoljon egy olyan időszakra, amikor boldog volt, illetve valakire, aki szereti őt. Majd szerepet váltottak, és immár a kétségbeesett kisgyerekként hallhatták vissza a saját korábbi vigasztaló szavaikat. Néhány ilyen kezelés után a résztvevők többségének csökkent a depressziója, olyannyira, hogy az még egy hónappal később is érzékelhető volt. – A szorongással és depresszióval küzdő emberek túlzottan önkritikusak lehetnek, ha valami nehézséggel találkoznak –magyarázta az eredményt a BBC-nek a kutatást vezető Chris Brewin professzor. Kísérletükben – folytatta – tulajdonképpen önmaguknak adtak együttérzést a betegek. Ezzel igyekeztek megtanítani őket arra, hogy legyenek könyörületesebbek önmagukkal szemben.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!