Mintegy húszéves múltra tekint vissza az eredetileg Ausztráliából indult mozgalom, ám a jelenség, amire reagál, igen régi. Ahogy a kezdeményezés mögött álló Movember Foundation honlapján fogalmaznak: "a férfiak túl fiatalon halnak meg". Ezt nemzetközi statisztikával is igazolják: a szerint globális átlagot tekintve 6 évvel élnek kevesebbet, mint a nők. Az alapítványnál úgy vélik, a nemi alapú egyenlőtlenségek általában túl kevés figyelmet kapnak az egészségügyi döntéshozóktól, de három, a férfiak életét rövidítő konkrét problémára külön is felhívják a figyelmet a kampányaikban. E kitüntetettek között az egyik a prosztatarák, a másik a hererák, a harmadik pedig a depresszió, ami azért kerülhetett ebbe a sorba, mert az öngyilkosságok háromnegyedét férfiak követik el.

Bár a demonstratív novemberi bajusznövesztés szokása több mint egy évtizede itthon is terjed, e célok közül egy kap igazán nagy hangsúlyt: a prosztatarák miatti veszteségek csökkentése. Ez annyiban indokolható is, hogy a legkisebb erőfeszítéssel-befektetéssel e téren lehetne a legnagyobb eredményt elérni.

Két esztendeje a betegség gyógyításának elismert hazai szakértői, dr. Tenke Péter és szerzőtársai a Magyar Urológia című folyóiratban összefoglalták, hogy mit lehetne tenni a betegek hosszabb, a jó életminőséget is megtartó túléléséért. Tőlük is tudjuk, hogy a prosztatarák a magyar férfiak harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedése. (A férfiaknál felfedezett daganatos betegségek mintegy ötödében a prosztata a kulcsszereplő.) Előfordulásának esélye 45 év felett az életkor előrehaladásával nő, és 70-74 éves kor körül tetőzik. A 60 feletti férfiak közül minden 46. küzd prosztatarákkal.

A tanulmány talán legfontosabb megállapítása az, hogy bár a betegség előfordulása nálunk a kontinentális átlag alatt van, a magyar férfiak jóval nagyobb arányban halnak bele, mint európai sorstársaik. Ennek egyik oka – mint a szakemberek írják –, hogy a prosztatarákot sok esetben már csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.  A betegség ugyanis sokáig nem ad semmilyen jelet, vagy a tünetei nem egyértelműek. Ez a daganat elsősorban a csontokba, a tüdőbe és a kismedencei nyirokcsomókba ad áttétet, leggyakoribb tünet a csontáttét okozta fájdalom.

Mindennek az ad különös jelentőséget, hogy a gyógyulási-túlélési esély nagyon erősen függ a felfedezés időpontjától. A korai stádiumban felismert prosztatarák jól gyógyítható, az 5 éves túlélés csaknem 100 százalékos, ezzel szemben, ha már áttétek is képződtek, akkor ez az esély már csak 28 százaléknyi.

A tanulmány szerint azokban az országokban, ahol jobban működik a szűrés-megelőzés, az újonnan felfedezett prosztatarákok 5-30 százaléka áttétes, ugyanakkor az elmaradott régiókban ezek aránya 40-70 százalék is lehet. Magyarországon nem állunk túl jól a korai felismeréssel. Ebben jócskán benne van, hogy a kor szerint érintettek kevéssé használják ki a szűrési lehetőségeket. Jellemző, hogy a 65 éves és annál idősebb magyar férfiak kétötöde még sosem vett részt prosztatarákszűrésen.

Holott ennek a betegségnek az első körös szűrésére létezik igen egyszerű és egyáltalán nem kényelmetlen eljárás is, amely már a korai fázisban is felhívja a figyelmet a lehetséges elváltozásra. Már néhány csepp vérből meghatározható a PSA-szint, melynek nagysága, illetve annak változása árulkodik a dülmirigy állapotáról. (A PSA – prosztataspecifikus antigén – egy olyan fehérje, amit a szervezetben csak a prosztataszövet termel.) Ez a mérés igen érzékenyen jelzi a lehetséges veszélyes eltéréseket, de önmagában nem elegendő a rák-diagnózisának kimondásához, ezért a nem egyértelműen megnyugtató esetekben más vizsgálatok is követik.

A MentsManust Egyesület tapasztalata szerint – ők nemcsak a novemberi kampányban, hanem az év más időszakaiban is szerveznek ingyenes PSA-szűréseket itthon – e tesztek mintegy 12-15 százalékában volt szükség a jelentkezők további kivizsgálására.

Az esetleges további vizsgálatokat, illetve a lehetséges kezelést részletesen is bemutatja az Urodoki. Az "Urológia mindenkinek" alcímű honlapot a közelmúltban hozták létre a Péterfy Sándor Utcai Kórház szakemberei. Munkájuknak különös erénye, hogy a novemberi bajszos kampányokban jobbára elhanyagolt másik férfibajnak, a hererákkal kapcsolatos tudnivalóknak is bőséges figyelmet szentelnek.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt! 

Illusztráció:Shutterstock
Egészségértésmegelőzésférfiszűrővizsgálatbetegség