Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője elmondta: a tréningen való részvételt követően nyolc hét alatt kialakulhat az a fajta szemlélet, ami aztán idővel és rendszeres gyakorlással készséggé fejleszthető, hogy kritikus helyzetekben tudatosan, és ami a legfontosabb, a stresszt hatékonyan csökkentve reagáljunk.

Az alábbiakban közzétesszük az eredeti cikk rövidített változatát.

Mire kell gondolnunk, ha a mindfulness szót halljuk a környezetünkben?

„Annak a tudatosítására törekszünk, amikor meditálunk, hogy éppen mi zajlik a testünkben: milyen érzelmeink, milyen gondolataink vannak.”

– A mindfulness kifejezés tudatos jelenlétként fordítható talán legpontosabban. Ami persze nem azt jelenti, hogy úgy kell figyelni, mint Winnetou, inkább egy olyan tudatos jelenlét, amelyben a jelen pillanatnak a megélése van a középpontban, a pillanat teljes gazdagságának a tudatosítása az összes érzékszerv közvetítésével. A tréningünkön abban segítjük a résztvevőket, hogy ezt a jelent tapasztalják meg. Például, most mi éppen beszélgetünk. Éber állapotban nyilván arra figyelünk, hogy miről beszélgetünk, ugyanakkor egymást nézzük, halljuk a környezet hangjait, az utca zaját, ami beszűrődik. Ez így egy tudatos, koncentrált, összeszedett figyelmi állapot, itt az egyetemen azt mondjuk, hogy ez egy cselekvő üzemmód. Ehhez képest a mindfulness, a tudatos jelenlét, a létező üzemmódra helyezi a hangsúlyt. Annak a tudatosítására törekszünk, amikor meditálunk, hogy éppen mi zajlik a testünkben: milyen érzelmeink, milyen gondolataink vannak; a cipőben hogyan helyezkedik el a lábam, a testsúlyom hogyan nehezedik a fotelre, milyen a ruhám érintése, szúr-e vagy kellemes a tapintása, kényelmes-e a viseletem. Arra is lehet reflektálni ebben a létező üzemmódban, hogy most éppen milyen érzelmi állapotban vagyok: nyugodt-e vagy nyugtalan, milyen gondolatok kavarognak a fejemben. Tehát a létezésben az összes testi dimenziómban, mit látok, hallok, mit érzékelek a bőrömmel, milyen érzelmi állapotban vagyok, és milyen gondolataim vannak. Az, hogy éppen mire koncentrálunk, a gyakorlattól függ. A mindfulness eredetileg meditációs technika volt, és valóban a buddhizmusban gyökerezik, de az alapja, a tudatos jelenlét szemlélete az összes nagy vallásban megjelenik. Amivel mi itt a tanszéken foglalkozunk, az a mindfulness tudományos és klinikai módszere.

(…)

Ön szerint minek köszönhető a mindfulness sikere?

– A 21. században új kihívásokkal állunk szemben. Olyan információdömping ér minket, amit már nem tudunk feldolgozni, mert túl sok az inger. Úgy is mondhatnánk, hogy a technikai civilizáció gyorsaságát nem tudjuk lekövetni a testünkkel. Az agyunk is egy szerv, és szellemileg nem vagyunk képesek azt a rengeteg információt befogadni, ami ér nap mint nap minket a munkánk, a családunk körében. Nagyon megterhelő szellemileg, amikor fontos események történnek az életünk több színterén, és emellett folyamatosan bejönnek a hírek a mobilon, az interneten. (…) Emiatt az agyunk soha nem tud pihenni. (…) A ránk zúduló információra pedig még mindig ugyanúgy reagálunk, mint félmillió évvel ezelőtt az ősember a környezetében lévő információ töredékére: minden új ingerre felkapjuk a fejünket. (…)

A saját érdekünkben észre kellett venni, hogy az oroszlán ott settenkedik a hátunk mögött, vagy hogy meg akarnak támadni egy másik törzsből…

– Így van, ez a viselkedés akkor segítette a túlélést, azt mondjuk, hogy ez akkor adaptív volt. (…) De az már nem adaptív, hogy megyek haza, nagyon-nagyon fáradt vagyok, tudom, hogy pihennem kellene, és akkor jönnek tovább a hívások és az sms-ek a mobilon, a pittyegések, és a 6-os villamoson a hazaúton megnézem az összes e-mailt, miközben már tudom, hogy egyáltalán nem kellene, mert már tudom, hogy nem vagyok képes befogadni az új információt, annyira elfáradt az agyam.

És erre mondom azt, hogy ez a biológiánk és a mostani technikai civilizációnk összeférhetetlensége, (…) a biologikum véges, az információ, ami dől ránk, szinte végtelen. Azt gondoljuk, hogy ugyanúgy reagálhatunk, fel akarjuk dolgozni az összes környezeti ingert, és tudni akarunk mindent. Pont ezért van az, hogy nagyon-nagyon sok stresszbetegség létezik a világban, mert amikor aludni kellene, akkor sem tudunk aludni, a gyerekek, amikor figyelniük kellene, nem tudnak figyelni. Az alvásproblémák, a figyelemzavar, a stresszel kapcsolatos problémák tömegesen jelentkeznek nagyon sok embernél. (…) Manapság azt kell, mondjuk, hogy ilyen a civilizációs környezetünk, és ha folytatjuk, hogy ugyanúgy reagálunk, mint eddig, (…) akkor megbetegítjük magunkat, és az, ami régen a túlélésünket segítette, most megbetegít bennünket.

Az érzelmi, pszichológiai problémák társadalmi méretűek, a depresszió, a szorongás tömegeket érint?

– Tulajdonképpen igen. Például ma már nem arról van szó, hogy egy gyerek figyelemzavaros. Amikor pályakezdő voltam, ezelőtt harminc évvel, akkor kevés volt az érintett gyerek, őket el kellett vinni pszichológushoz. Ezzel szemben ma ott tartunk, hogy a tanárokat tanítjuk arra, hogyan kell kezelni a figyelemzavaros gyerekeket, mert az osztályokban a gyerekek fele nem tud figyelni elég hosszú ideig. (…) Ezért, mivel már a gyerekek felét érinti a figyelemzavar, nem mondhatjuk azt, hogy ez az ő egyéni ügyetlenségük. Ma olyan civilizációs környezetben élünk, ahol ezt tanulja meg a gyerek, hogy állandóan kapkodnia kell a fejét, és nagyon felszínesen kell megszereznie az információt. (…) Ha egy ember nem tud aludni, akkor fáradt lesz, ami a depressziónak is a melegágya, és ez most csak egyetlenegy aspektus.

„Új készségekre van szükség, a pszichológia is erre az igényre próbál választ adni.”

(…) Új készségekre van szükség, a pszichológia is erre az igényre próbál választ adni. Ha a tudatos jelenlétről nem úgy gondolkozunk, hogy nagyon népszerű és divatos irányzat, amit mindenki követ azért, mert utánozza a divatot, hanem megfordítjuk a nézőpontot: lehet, hogy azért olyan népszerű a mindfulness, mert sok ember igényeire ad választ, és eszközt ad az emberek kezébe arra, hogyan lassítsanak egy kicsit.

Mit gondol, jó az, hogy van olyan telefonos alkalmazás, ami bárkit megtanít meditálni?

– Nagyon tetszik az ötlet, nyugodtan töltse le az alkalmazást. A tudatos jelenlét módszerét bátran nevezhetjük meditációnak, mert mi is arra tanítjuk meg az embereket, hogy meditáljanak. Viszont azért formális gyakorlatokat tanítunk nekik, hiszen már kialakult a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés módszere, létrejött a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia számos más módszer mellett, amik mind alkalmazzák a mindfulnesst. (…)

Nem fordulhat elő, hogy éppen a valóság figyelmen kívül hagyását erősíti a megtanult technika? Arra gondolok, hogy esetleg azt támogatja a módszer, hogy benne marad a személy egy olyan helyzetben, amiben már régen nem kellene benne élnie? Például egy bántalmazó kapcsolatban azt segíti, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy valójában mi történik vele a valóságban?

A mindfulness már nagyon sok ember életét segítette pozitívan megváltoztatni. Lehet, hogy valaki végigcsinál egy nyolchetes tréninget, és amikor megterhelő élethelyzetbe kerül, el tudja fogadni, hogy az a valóság: „lehet, hogy elválik tőlem ez az ember, akkor is ez van most”. Úgy gondolom, hogy mégiscsak a pszichés jóllét egyik jellemzője, hogy mennyire tudok nyugodt maradni egy adott helyzetben, vagy mennyire borulok ki tőle. Ez nagyon fontos különbség. Egyébként a mindfulness nem ellenszere annak, hogy nehéz dolgok történjenek velünk.

(…) A tudatos jelenlét módszere a daganatos betegek körében a legnépszerűbb. Világszerte elérhető a betegek számára, Magyarországon is, az Országos Onkológiai Intézetben. (…) A kutatások azt mutatják, hogy a tréning elvégzése után nemcsak az aggódás csökken, hanem boldogabbak lesznek az emberek, elkezdenek elfogadóbbak lenni a másik ember felé. (…)

A mindfulness egy lehetőséget jelent, azonban nem általános csodaszer. A kritikákra azt tudnám mondani: igen, nem ad az élet minden kérdésére választ. Egyébként az európai ember sokkal kevésbé elfogadó, mint egy ázsiai, és mindenki a saját személyiségének a határain belül tudja alkalmazni.

A mindfulness abban segít, hogy egy picit visszatérjünk az igazi valósába a fejünkből, és megengedjük magunknak azt, hogy meglássuk a világban, hogy a valóságban mi van körülöttünk. Az élet sokkal gazdagabb, mint amit gondolunk, hogy rohanni kell ide vagy oda, a feladataink után, vagy rágódunk azon, ami elkeserít bennünket.

(…)

A SE Klinikai Pszichológia Tanszék youtube csatornája itt elérhető: Semmelweis Mindfulness Központ


Amennyiben Ön vagy a környezetéből bárki segítségre szorul, hívja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének ingyenesen, anonim hívható, 116-123-as számát, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a 06-80/20-55-20-as számon, vagy töltse le a kapcsolj egyből! applikációt a mobiltelefonjára!

lelki egészségpszichológiastresszkapcsolj egyből!munka-magánélet egyensúlya