csalad.hu - Belső útjaink – őrizzük meg lelki egészségünket!
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Belső útjaink – őrizzük meg lelki egészségünket!

gyermekut.hu
2020. okt. 10. 7:00
Életmód

Lelki egészségünk megőrzését éppen olyan odafigyeléssel kellene kezelnünk, mint a testünk ápolását, vagy ahogyan a munkánkat végezzük – állítja Bajor Anita, a gyermekut.hu pszichológusa. Hogyan gondozzuk lelkünket, és milyen hatással lesz ez az életünkre? Ehhez adunk útmutatót a mai Lelki egészség világnapján.

Mentális állapotunk, lelkünk ápolása talán idegenül hangzik, mert soha nem tanították meg, hogyan tegyük és gyakoroljuk a mindennapokban. Pedig ha önmagunkkal és a környezetünkkel békében élünk, gondolataink letisztultak, lelki közérzetünk kiegyensúlyozott, annak jelentős a pozitív hozadéka életünkre, egészségünkre és a környezetünkben lévőkére.

Pozitív pszichológia a lelkünkért

A lelki egészséggondozás jelentőségére az elmúlt évtizedekben tért hódító pozitív pszichológia mutat rá. Ez a tudományterület nagy figyelmet fordít a mentális egészség előmozdítására, a boldogság, az autonómia, az önszabályozás, az optimizmus és a remény egészséget befolyásoló szerepére, valamint a tehetség és a kreativitás vizsgálatára.

A pozitív pszichológia a betegségmodellel szemben a jóllétre koncentrál, és olyan kérdéseket vizsgál, mint hogy miként tehetjük teljesebbé mindennapjainkat, hogyan élhetünk kiegyensúlyozott, elégedett életet, Hogyan tudjuk növelni mentális egészségünket, boldogságunkat és jóllétünket?, Hogyan kezeljük a stresszt?, Milyen erősségeinkre támaszkodhatunk a kibillent, megváltozott körülmények (pl.: betegség, krízis stb.) között?

Törődjünk önmagunkkal!

„A külvilágunkban lázasan keressük a boldogító élményeket, a megnyugvást, másoktól várjuk a megoldásokat, pedig mindezek forrása bennünk van.”

Tudunk-e igazán megpihenni, töltekezni, elengedni gondjaink terhét, megbékélni a megváltoztathatatlan dolgokkal, beletörődés helyett elfogadni azt, ami felett nincs hatalmunk, belátni korlátainkat, és a belső forrásokhoz folyamodva önmagunkat megerősíteni az élet küzdelmeire? Legtöbbünk válasza erre: nincs se időnk, se motivációnk. A mindennapok rohanásában elfelejtünk önmagunkra figyelni, nem értjük testünk jelzéseit, hallgatásra intjük. Testi, lelki bajainkért hajlamosak vagyunk a külvilágot, a körülményeket vagy másokat okolni. Azonban a békét először mindig magunkban kell megteremteni és nem kívülről várni. A külvilágunkban lázasan keressük a boldogító élményeket, a megnyugvást, másoktól várjuk a megoldásokat, pedig mindezek forrása bennünk van.

Önmagunkkal törődnünk kell, mert ha mindig csak másokkal és a külvilággal foglalkozunk, akkor állandóan „készenléti üzemmódban” működünk, és így feléljük saját erőforrásainkat, energiáinkat, lelkileg és mentálisan kimerülünk, elsorvadunk. Önmagunkkal foglalkozni nem önzőség, a lelki higiénia megtérül életünk minden területén! Naponta néhány perc (akár felkeléskor vagy este elalvás előtt) céltudatos találkozás önmagunkkal már elegendő ahhoz, hogy lelki egészségünket karban tartsuk.

Az agyféltekék kettőse

A két agyféltekénk eltérő funkciókat tölt be. A bal féltekéhez köthető a beszéd, a világról való tudás, ez e terület a részletekre figyel, analizál, tervez, racionális, logikus, a külvilággal intenzív kapcsolatot tart, figyel az időre. A jobb féltekét érzelmi agynak is nevezzük: nincs időérzéke (de úgy is felfoghatjuk, hogy a jobb félteke az állandó jelenben él), hozzá köthető a szimbolikus és holisztikus gondolkodás, a kreativitás, a művészetek, az intuíció, az érzelemvilág, a testtel való kapcsolat. A régen tudattalannak nevezett lélekrészünk nagyrészt a jobb agyfélteke mélyebb, zsigeri agyi működéseihez köthető.

Általában a mindennapjaink során a racionális, tudatos bal féltekénket használjuk, miközben a jobb féltekénk a kelleténél jobban háttérbe szorul. Pedig amit nem gondozunk, az elsorvad.

A jobb félteke „nyelve”

Az érzelmi agy nem tud beszélni, hanem képekben és konkrét, érzékletes, szemléletes képzetekben gondolkodik. Dolga pedig intenzív kapcsolatot tartani a belvilággal: a szerveinkkel, az automatizmusokkal, a vegetatív idegrendszerrel, amelyeket csakis egyedül kezel. Az érzelmi aggyal fontos foglalkozni és fejleszteni, és ahhoz, hogy „megszólítsuk”, meg kell tanulnunk a nyelvét, működési feltételét, azt, hogy csak rá figyeljünk. A gyakorlatban ez befelé figyelést kíván meg, amivel az életünk minőségében, egészségi állapotunkban érhetünk el jelentős változásokat. Ha a jobb féltekéhez akarunk szólni, akkor a relaxációhoz, meditációhoz, imaginációhoz, vizualizációhoz nyúlunk. Ezek azok a belső utak, amelyeken keresztül eljuthatunk önmagunk vezérlő központjához, gyógyulhatunk, válaszokat kaphatunk, mozgósíthatjuk belső erőforrásainkat.

Módszerek: relaxáció és a meditáció

„A stressz és betegségek kezelésének legtermészetesebb orvossága a relaxáció.”

A stressz, a pszichoszomatikus tünetek és betegségek kezelésének legtermészetesebb orvossága a relaxáció. Ez azoknak a módszereknek a gyűjtőfogalma, amelyek segítik a feszültségek testi-lelki elengedését, az idegrendszer egyensúlyának helyreállítását és rávezetnek arra, hogyan szabaduljunk meg a rossz kötöttségeinktől.

A meditációban (a mentális tréningek gyűjtőfogalma) a relaxáció is benne van, azonban más az „úti cél”. A meditáció a relaxációval szemben egy mentális, lelki cél elérésére törekszik, tudatosabb figyelemirányítást követel. Hatására megtanuljuk kezelni a kritikus helyzeteket, képesek leszünk higgadtak maradni, koncentráltan tudunk tanulni, dolgozni, öngyógyító folyamatainkat mozgósítjuk, kreatívabbakká válunk, és szervezetünk minden működése az optimális felé rendeződik.

Háromrészes cikksorozatunk következő részében olyan tudományosan vizsgált és elismert módszerekkel ismerkedhetünk meg, amelyek segítségével magabiztosan közlekedhetünk belső útjainkon.

A témához kapcsolódó irodalom:

  • Bagdy Emőke: Pszichofitness
  • Martin Seligman: Flourish - élj boldogan!
  • O. Carl Simonton, Stephanie Matthews - Simonton, James L. Creighton: A gyógyító képzelet