Négy online előadásból és azt követő kiscsoportos beszélgetésekből álló programot indított a Három királyfi, Három királylány mozgalom. Az ingyenes, és később is újranézhető előadásokban szakemberek segítenek kapaszkodókat találni a Covid miatt lelkileg megbillent embereknek.

Szerencsére úgy tűnik, lecsengőben van a járvány, de egyre több kutatás jelenik meg arról, hogy a koronavírus okozta betegség után sokaknál a posztcovid tünetek mellett lelki problémák is jelentkeznek. A „Mentális védőoltás” ezeknek a kezeléséhez, vagy inkább egy esetleges következő, hasonló krízis megelőzéséhez nyújt támogatást?

"A program választ adhat arra is, hogy miként lehet hasonló krízishelyzetekben kapaszkodókat találni, illetve kapni."

– A program a meglévő problémák kezelésén túl választ adhat arra is, hogy miként lehet hasonló krízishelyzetekben kapaszkodókat találni, illetve kapni. Tényleg azt tapasztaltuk, és a kutatások is azt bizonyítják, hogy szinte minden posztcovid-szindrómás betegnek van valamilyen mentális tünete is. A leggyakoribb a szorongás vagy egyfajta általános aggodalom, ami sok esetben testi tünetekkel is párosul, de akár lehangoltság, pánik, depresszió is jelentkezhet. Egy civil szervezetnek pedig, azt gondolom, hogy elsődleges feladata a nehéz helyzetben lévő emberek segítése. Ezért is jött létre a Mentális védőoltás program, amelynek immár a harmadik előadásán vagyunk túl. Azt tapasztaljuk, hogy akik részt vettek az eddigi online előadásokon és kiscsoportos beszélgetéseken, hasznos gyakorlati praktikákkal tértek haza. Segítséget kaptak például abban, hogyan tudják tudatosan élni a mindennapjaikat. A szakemberek szerint ugyanis nagyon fontos szerepe van a túlélésben, a felkészülésben a tudatosságnak. Egy-egy előadással lényegében mentőöveket dobnak be azoknak, akik eljönnek.

Az első hullám talán nem viselte meg annyira az embereket, mint a mostani. Sokan még élvezték is a „karanténkovászolást”, az online koncerteket, megvolt az újdonság varázsa. A második, harmadik hullám viszont már tragikusabban érintett szinte mindenkit. Mi okozhatta ezt a törést?

– Elfáradtak az emberek. Már mindenki kipróbált mindent, hosszú idő telt el a bezártságban, előfordult, hogy a családtagok is egymásnak feszültek. Az is lehet, hogy meglévő problémák jöttek felszínre. A krízis által nagyon sok új gond is keletkezett, nem beszélve azokról, akik átestek a betegségen, nehezen lábaltak ki, vagy éppen elvesztették a szerettüket. De ott vannak azok is, akiket közvetlenül nem érintett a járvány: ők a bezártságot, a területük beszűkülését tapasztalták, amit egyre nehezebben viseltek.

Milyen konkrét segítséget tudnak nyújtani a szakemberek?

"...nem szabad azt várni, hogy a helyzet magától megoldódik."

– Kapaszkodókat adnak a kilábaláshoz. Kádár Annamária például a rugalmas alkalmazkodóképességről beszélt az előadásában, arról, hogyan lehet bizonyos élethelyzeteket más szemüveggel nézni, mik lehetnek a segítségadás azon módjai, amelyek az emberek rendelkezésére állnak a mindennapokban. A pszichológus, tréner szerint nem szabad azt várni, hogy a helyzet magától megoldódik. Szavaival élve, lehet, hogy nagyon sok kínlódással fog megszületni a tettrekészség, a cselekvőképesség, de ha megismerjük a saját erősségeinket, ha megtanuljuk használni azokat, az mind-mind hozzájárulhat a jóllétünkhöz.

Pécsi Rita neveléskutató előadásában a lelki tartalékokról beszélt, amiket szükség esetén elő lehet venni. Nem kell nagy dolgokra, világmegváltó ötletekre gondolni, hanem a hétköznapi erősségeink tudatosítására.

"minden élőlény számára a legnagyobb stresszforrás az információhiány, a bizonytalanság és a kontrollvesztés. Az elmúlt másfél évet pedig éppen ez a három szó jellemezte."

Márky Ádám mindfulness tréner témája a lelki jelenlét és a pszichológiai rugalmasság. Mint fogalmaz, minden élőlény számára a legnagyobb stresszforrás az információhiány, a bizonytalanság és a kontrollvesztés. Az elmúlt másfél évet pedig éppen ez a három szó jellemezte. Ez az időszak nemcsak pszichológiailag, hanem biológiailag is megviselt mindenkit, ami teljesen érthető. A nagy kérdés, hogyan tudjuk ezeket a nehéz tapasztalatokat építő módon integrálni.


Mihalec Gábor a kapcsolati rakéták újraindításáról, a nehézségek közös megélésről, leküzdéséről tart a jövő héten előadást.

Sokak szerint már nem lesz olyan az életünk, mint a járvány előtt volt. Vannak olyan élmények, tapasztalatok, amelyekből az elmúlt időszakban tanulhattunk?

– Igen, a nehézségekben is meg lehet látni a jót. Persze hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a negatívumokat vegyük észre, ez a félig üres vagy félig tele pohár esete. De tény, hogy végre sokkal többet lehettünk együtt a családunkkal. Még ha kényszerűségből is, de jobban beleláthattunk egymás mindennapjaiba. Nyilván nehéz volt megtanítani egy elsős kisgyereket írni, de mégiscsak jó volt rácsodálkozni, hogy mennyire jól csinálja, meglátni azt, amit normál esetben napközben a szülő nem lát, mert az iskolában történik. Természetesen a társas kapcsolatok, különösen a kamaszoknál, nagyon-nagyon hiányoztak, de láthattuk például, hogyan működik a gyerekünk krízishelyzetben. Szerintem egy szülőnek ez nagyon jó kis tapasztalás volt, jobban megismerhettük a gyerekünket és saját magunkat is.

Kiket viselt meg jobban a pandémiás helyzet?

– Azok, akikben nagyobb készség van a rugalmasságra, alkalmazkodóképességre, akik könnyebben, ügyesebben vették az akadályokat. De azokat, akik kicsit feszesebben élnek, akik a saját szabályaikat nehezebben formálják újra egy adott helyzetben, jobban megviselte, hogy valódi krízisbe kerültek.