Emlékszem, mennyire nehéz volt, amikor 13 év dohányzás után úgy döntöttem, hogy végre megszabadulok káros szenvedélyemtől. Nem is elsősorban a fizikai függőség, mint inkább a mentális elvonás okozott problémát számomra. Őszintén felnéztem azokra az emberekre, akik egy napról a másikra, minden gond nélkül le tudták tenni a cigarettát. Sajnos, én nem tartoztam közéjük. Először is a testi tünetekkel kellett megküzdenem, amelyeket a nikotinhiány okozott: folyamatosan éhes és szomjas voltam, illetve sokkal idegesebbnek és fáradékonyabbnak éreztem magam. Hiányzott a napi többszöri rutin is, azok a kis rituálék, amiket a cigaretta és kávé együttesével, egyfajta jutalomként használtam arra, hogy örömet szerezzek magamnak egy-egy fárasztó munkanapon. Szociális értelemben véve sem volt könnyű az önmegtartóztatás, hiszen a barátaim dohányoztak mellettem, nekem viszont a döntésemhez hűen nemet kellett mondanom a cigarettára. Három hónap után éreztem először azt, hogy kezdek újra magamra találni és szépen lassan a leszokás jótékony hatásait is észlelhettem magamon: energikusabbá váltam, intenzívebben éreztem az ízeket és az illatokat, aktívabban tudtam sportolni és a tüdőkapacitásom is megnőtt. Minden nehézség ellenére ma már azt tudom mondani, hogy abszolút megérte!

No de mit mond erről a szakértő?

Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, az Addiktológia Kutatócsoport vezetője közel harminc éve foglalkozik a függőségekkel. Jelenleg főként a viselkedési addikciók – játékszenvedély, online játék függőség, internetfüggőség, testedzésfüggőség – terén végez kutatásokat. Szakértőként hívtuk most segítségül, hogy megtudjuk: létezik-e addiktív személyiségű ember?

Világviszonylatban is sokat alkoholizálunk

– A két vezető addikció ma Magyarországon egyértelműen a dohányzás és az alkohol – kezdi Zsolt. – Európa-szerte szintén ez a két legelterjedtebb függőségi probléma, ám alkohol tekintetében Magyarország sajnos világviszonylatban is az elsők között helyezkedik el. Mind a túlzott alkoholfogyasztás, mind pedig az alkohollal kapcsolatos megbetegedések és a halálozási mutatók tekintetében szomorú statisztikákkal kell szembesülnünk. Kétségtelen, hogy a mediterrán országokban is gyakran isznak, de jellemzően kisebb mennyiségeket (illetve csak az étkezésekhez kapcsolódóan), a skandináv területeken pedig bár a nagy mennyiség fogyasztása jellemző, azonban jóval ritkábban. Minket, magyarokat az „orosz-típusú” alkoholfogyasztás jellemez, azaz gyakran és nagy mennyiségű italt fogyasztunk, továbbá magas a tömény italok aránya is. A probléma összetett okokra vezethető vissza, többek között a családi tényezőkre, a korai személyiségfejlődési hatásokra, de nehezíti a helyzetet az elégtelen prevenció és a limitált kezelési lehetőségek is.

Nincs olyan, hogy addiktív személyiség

– A dohányzáson és az alkoholon kívül a kannabisz is függőséget okozhat, hiszen minden olyan kémiai szertől addiktívvá válhatunk, amely módosult tudatállapotot okoz. Az egyes szerek különböznek a tekintetben, hogy mennyire okoznak függőséget, illetve abban is, hogy milyen mértékben ártalmasak az emberi szervezetre. Általános addiktív személyiségről nem beszélhetünk, vannak azonban bizonyos kockázati tényezők, mint például azok a személyiségjellemzők, amelyek hajlamosíthatják az embert a szerhasználatra, így akár a függőség kialakulására is. Ilyen lehet az impulzivitás, az önkontroll hiánya vagy a szenzoros élménykeresés, amikor az illető folyamatosan kutatja az új ingereket.

Nem leli örömét az életben

– A fokozott élménykeresés oka az is lehet, hogy valakinél nem alakul ki megfelelően az örömkészség – akár örökölt, akár fejlődésbeli okok következtében –, és így „az élet boldog pillanatainak” megéléséhez szükséges még egy „összetevő”. Ezt jutalomhiányos tünetegyüttesnek hívjuk, amikor az egyén számára nem járnak kielégültségérzéssel, megfelelő jutalomérzéssel az alapvető örömök (például egy finom étel elfogyasztása, társas interakciók vagy szexuális együttlét), és ezért intenzívebben keresik a plusz élményeket. Esetükben ugyan nagyobb a szerfüggőség kialakulásának kockázata, de ezek a fejlődési tényezők nem függőségspecifikusak; negatív hatásuk más viselkedési vagy mentális zavart is eredményezhetnek.

– A koragyermekkor ebből a szempontból is érzékeny időszak, hiszen a szülők, a család nagyon nagy mértékben hat a személyiségfejlődésre. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez mindenképp meghatározó időszak a függőségek szempontjából is. A keretek hiánya vagy elmosódása, az önállóságot korlátozó nevelés, de akár a „túlszeretés”, túlvédés is akadályozhatja a gyermeket abban, hogy megfelelően alakuljanak kontrollfunkciói.

A pszichénk szenved, nem a testünk

– A függőség hátterében egyszerre állhat a jutalomkeresési szándék, valamilyen negatív élmény elnyomása, egy hiányállapot pótlása vagy a szorongás csökkentésére való törekvés. Mindegyik nehézség külön-külön is megáll a lábán, mégis általában ezek a tényezők kéz a kézben járnak. Számos szer esetén nincsen látványos fizikai függőség, sőt, ahol van, ott is inkább a pszichés elvonási tünetek okoznak panaszokat. A sóvárgás a szer után sem egyszerű testi tünet; javarészt inkább mentális függőségnek mondható.

Sosem késő változtatni

– Minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb lemondanunk a berögzült rossz szokásainkról, így az idő előrehaladtával az addikciók is súlyosbodhatnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy késő megszabadulni ezektől, hiszen mindig ott a lehetőség, hogy változtassunk. A függőséget leküzdeni nehéz, de nem lehetetlen. A gyógyszeres terápiától kezdve a csoportos terápiás lehetőségeken át a rehabilitációs kezelésig számos leszokást segítő módszer áll rendelkezésünkre. Az önsegítő csoportokban az egymást megtartó hatás nagyon fontos. Ezekben a sorstárs közösségekben a szabályok és normák mentén haladva nagyszerű eredményeket lehet elérni. Ami biztos, hogy amennyiben a függőség már olyan mértékben elhatalmasodott rajtunk, hogy az negatív hatással van a családi és baráti kapcsolatainkra, problémát okoz a munkában és a magánéletben, azaz a mindennapjainkban, úgy rendkívül fontos mielőbbi szakértői segítséget kérnünk egy szabadabb élet reményében.