Azt már régóta tudjuk, hogy néhány sokakat érintő krónikus betegség – így a diabétesz, a magasvérnyomás, valamint a koleszterinproblémák – növelik az idő előtti demencia kockázatát. Így ezek megelőzése, illetve, ha már kialakultak, a karbantartásuk segíti a betegség prevencióját is. Ám aki figyeli a frissebb tudományos közleményeket, tudja, hogy ez nem elég, ugyanis egyre újabb és újabb kockázati tényezőket "lepleznek le" a kutatók.

Idén márciusban számolt be az OTSZ Online arról az amerikai kutatásról, amely egyes neurológiai betegségek és az időskori elbutulás kapcsolatát igyekezett feltárni. Dr. Zachary A. Miller és munkatársai arra jutottak, hogy a depressziótól, illetve a szorongástól szenvedőknél jellemzően 2-3 évvel korábban jelentkezik a demencia. Sőt, azt találták, hogy a különféle pszichiátriai kórképek hatása összeadódik, így akinek több ilyen betegsége van, annál akár 7 évvel korábban is kezdődhet a mentális képességek kóros romlása.

Egy ugyancsak idén tavasszal, a Nature Communications folyóiratban publikált angol vizsgálat az alvásidő és a demencia kialakulásának valószínűsége között talált összefüggést. Séverine Sabia és munkatársai nyolcezer ember sorsát követték 25 éven át. Azt állapították meg, hogy akik az ajánlott napi 7 óra helyett tartósan legfeljebb csak 6-ot aludtak, azok utóbb 20-40 százalékkal nagyobb arányban szenvedtek demenciától.

Más vizsgálatok további veszélyforrásokat is feltártak. Például azt is kimutatták, hogy a forgalmas városi környezet is árthat a szellemi egészség megőrzésének. Tavaly az Alzheimer’s & Dementia című lapban közöltek egy kutatást, miszerint Chicago környékén a legzajosabb területeken lakó idősek között 36 százalékkal gyakoribb a szellemi képességek károsodása.

Egy teljesen más jellegű kockázatra hívta fel a figyelmet néhány esztendeje Susann Rohwedder és Robert J. Willis. Ők különböző országok nyugdíjrendszereinek szigorúságát vetették össze az ottani hatvan év felettiek memória-teljesítményeivel. Azt találták, hogy ahol hamarabb lehet elmenni nyugdíjba, s ezzel élnek is az emberek, ott általában hamarabb is kezdődik a leépülésük. Erre kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a szellemi képességek megőrzésének fontos eszköze az agy folyamatos tornáztatása is. E mellett lehet megőrző hatása a munkával járó nagyobb fizikai aktivitásnak és gazdagabb közösségi kapcsolatoknak is.

Kifejezetten meglepő eredményre jutott egy friss amerikai vizsgálat. Abban azt jelezték, hogy az 1948 és 1964 között születettekkel megtört az a sok évtizedes trend, ami szerint ötven felett minden generáció jobb szellemi állapotban volt, mint az azt megelőző. A boomerek ugyanis – noha jobb körülmények között nőttek fel – mentálisan rosszabbul teljesítenek a középkoruk után, mint tették azt annak idején a szüleik. Az Ohiói Állami Egyetem kutatói ezt az eredményt a "modern élet" körülményeivel: a szegénységgel, a magányossággal, a depresszióval, valamint a mozgáshiánnyal és az elhízással magyarázták.

Alapvető lépések a szellemi épség megőrzéséhez

Álláspontjukkal igencsak összecseng Angelique Brellenthin és munkatársai kutatási eredménye, ami egyfajta alapvető útmutatónak is tekinthető a szellemi épség megőrzéséhez. Az Amerikai Szívgyógyász Társaság konferenciáján az idén tavasszal ismertetett munkájukban a családi előzmények, valamint az életmód egyes jellemzőinek hatását vizsgálták. Úgy találták, a kockázat öröklődik: ha már előfordult a családban demencia, az mintegy 70 százalékkal növeli a betegség kialakulásának rizikóját. Ugyanakkor megneveztek hat olyan "jó szokást" is, ami az elbutulás esélyét lényegesen képes csökkenteni. Ezek a következők voltak:

Akik mind a hat elvet követték, azokat mintegy fele akkora eséllyel fenyegette az elbutulás, mint a legfeljebb kettővel élőket. E jótékony hatás azoknál is érvényesült, akik a családjukból extra kockázatot hoztak. Náluk mintegy 25-30 százalékkal mérsékelte a demencia rizikóját, ha (a legfeljebb kettő helyett) legalább három "jó szokást" gyakoroltak a fentiek közül.

Ha már elkésett a prevenció, akkor leginkább a gondozással van dolga a családnak, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Ebben igyekszik segíteni a "Kapaszkodó(k) – Gyakorlati tanácsok a demencia útvesztőjében" című kiadvány. Ennek legfrisebb verzióját ingyen letölthetik az érdeklődők az Interprofesszionális Demencia Alapprogram honlapjáról.

(illusztráció: Shutterstock)

demenciabetegségmegelőzésidőskororvostudományéletmód