Nők, család, karrier – nem csak fiataloknak

A szakmai tanácskozást megnyitva Dr. Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja ismertette az egyetemen zajló idősekkel kapcsolatos kutatásokat.

– Arra próbálunk választ keresni a kutatásainkkal, hogyan tudnánk az idősek helyzetét, szerepét a társadalomban, a gazdaságban minél jobban megmutatni azok számára, akik ilyen képzési, majd szakmai területen helyezkednek el. A világnak ugyanis ma már egészen másképpen kell gondolkoznia az idős generációk tagjairól – mondta.

Véleménye szerint a „pozitív idősödés” a konferencia mottója is lehetne, hiszen az idősek szerepe ma már túlmutat azon, hogy jó nagyszülők legyenek. A társadalom olyan elvárásokat támaszt velük szemben, amihez szükséges az, hogy a lehető leghosszabb ideig tudjanak fizikailag, lelkileg és mentálisan is egészségesek maradni.

A Gerontológia Napok 2023 első napján az MNKSZ szekcióját a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elnökének, Ferenczi Andreának előadása nyitotta meg, melyben a 20 éves szervezet nemzetközi programjait mutatta be az általa kezdeményezett „Női karrier korhatár nélkül” program keretében.  

– Nagyon fontos, hogy a nőknek különböző társadalmi helyzetben, különböző életkorban és élethelyzetekben és mindenkor, amikor erre szükségük és igényük van, álljon rendelkezésükre elegendő információ ahhoz, hogy tehetségüknek és céljaiknak megfelelően dönthessenek a karrierjük kérdésében – mondta. – Az utóbbi évek demográfiai változásait figyelembe véve 2009-ben indítottuk el a Szövetség „Női karrier korhatár nélkül” programját, melynek célja, hogy az idősödő nők számára lehetőséget biztosítson a munkaerőpiacon való részvételre. Emellett megoszthassák tapasztalataikat, részt vehessenek az élethosszig tartó tanulásban, aktív szerepet vállalhassanak a társadalomban, ideértve az önkéntes munkát is, és tudatosan készüljenek fel a hosszabb, egészségesebb és értelmesebb életre. E kezdeményezésüknek köszönhetően az MNKSZ immár 13 éve vesz részt a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának partnereként az évente megrendezett Gerontológiai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencián – tette hozzá.

– A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetséget 2003-ban alapítottuk. Célunk a nők foglalkoztatásának elősegítése, összhangban a családi háttér fontosságával, élethosszig tartó tanulásban való részvétel biztosításával, kormányzati, üzleti, tudományos és civil szféra közötti párbeszéd elősegítésével. Tesszük ezt karöltve az együttműködő, határon túli, európai és más külföldi szervezetekkel és szakértőkkel. A tevékenységünk során mindig átvesszük a külföldön bevált példákat, de szeretnénk a magyar jó példákat is bemutatni a világnak. Erre alkalmas az Európai Unióban és az ENSZ-ben kialakított kapcsolatrendszerünk, mely annak köszönhető, hogy 2009-ben első magyar civilszervezetként megszereztük az ENSZ/ECOSOC speciális konzultatív NGO státuszt. Ennek következtében ott lehetünk az ENSZ rendezvényein és javaslatokat tehetünk írásban és szóban a női jogok, esélyegyenlőség, demográfiai kihívások, fenntarthatóság témákban.  

– Itthon a Debreceni Egyetem mellett a Családbarát Magyarország Központtal is komoly stratégiai együttműködésünk van. Így lehet erősnek lenni, jó partnerekre, jó társakra van szükség, hogy kitarthassunk a küldetésünk mellett – hangsúlyozta.

Előadásában kitért arra, hogy a világon és Magyarországon is a leggyorsabban növekvő korcsoportot alkotják az idősödő nők, akik sokszor többszörösen hátrányos helyzetűek, ezért szükségük van arra, hogy az érdekképviseletüket valaki biztosítsa. Erre vállalkozott a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség.  

– Hazai és nemzetközi tapasztalataink alapján határoztuk el, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a 60 év feletti nők életét is jobbítsuk, nemcsak a foglalkoztatásuk és karrierjük érdekében, hanem más területeken is, mint az élethosszig tartó tanulás, a digitalizáció, a média, az egészség, a gondozás és az elmagányosodás elleni küzdelem.

Az Országjelentés a digitalizációról témaköréről Modláné Görgényi Ildikó, a szervezet szakképzési és felnőttképzési szakértője, kutatásvezetője tartott előadást. Beszédében az egyik kutatásukat ismertette, megemlítve: Magyarország lakónépessége 9 603 634 fő, melynek 20,6%-a 65 éves és idősebb. Ezer magyarországi lakos közül tehát 199 betöltötte a 65. életévét. Nem csak az egyedül élő idősek száma magas, de közöttük nagyobb százalékban vannak a nők.
 
– Korábbi kutatási referenciáink, valamint a „Női karrier korhatár nélkül” programunk révén kaptunk meghívást európai uniós tudományos együttműködésekbe. Szövetségünk vállalta, hogy a DIGI-net CA21107 COST Akció (Időskori munkavállalással kapcsolatos egyenlőtlenségek újragondolása a digitalizáció segítségével (DIGI-net)
keretében a magyar országjelentést elkészíti. Tette ezt azért, mert kiderült, hogy a digitalizáció során az erősödő online jelenlét növeli a társas támogatás érzését, különösen az idősödő munkavállalók esetében.  

Elmondta: az elmúlt években nőtt a nyugdíjas foglalkoztatás (a dolgozó nyugdíjasok száma 2021-ben éves átlagban 101,5 ezer fő volt), a népesség elöregedése miatt a magyar nyugdíjkorhatárt folyamatosan emelték az elmúlt évtizedekben (2022-re 65 év lett a törvényi korhatár a nők és férfiak körében is), és a Covid hatására még inkább előtérbe került a digitalizáció. Jelezte, hogy a kutatásból egy pillanatképet kapunk a hazai digitalizációs folyamatokról, de folyamatos fejlesztésre és az idősek számára hasznos képzésekre van szükség a továbbiakban is. 

A család szerepe az időskorban 

Annus Gábor, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója „A család szerepe az időskorban” című prezentációját a központ működésének rövid bemutatásával kezdte. Ismertette azokat a területeket – a többi között a családügyet, az idősügyet, a családtámogatásokat –, melyekkel a Családbarát Magyarország Központ az időskor és az elöregedő társadalom kihívásaira reagálni tud. Említést tett a csalad.hu oldalról elérhető Családtámogatási Kalkulátorról, melynek segítségével bárki egyszerűen megnézheti, hogy milyen támogatásokra jogosult. Az időskori bántalmazás kapcsán kiemelte a központ által működtetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) rendkívül fontos szerepét az áldozatok megsegítésében. Majd utalt az Erasmus+ projektre, melyben a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetséggel közös programjuk is van. 
 

– A Családbarát Magyarország Központ szakmai irányai a generációk együttélését, kapcsolódásait támogatják. Figyelembe vesszük és segítjük a családokat akkor is, ha a nagyszülők lépnek szülői szerepbe – mondta. – A nők egyre később válnak édesanyává, így a szülők és gyermekeik között sokkal nagyobbak a generációs különbségek. Ezzel a programok, projektek tervezésénél is számolnunk kell – tette hozzá.  

Kitért arra is, hogy az sem ritka, hogy a nagyszülők aktív szereplői az unokák életének: tanulnak a gyerekekkel, elmennek értük az oviba, iskolába, szülői értekezleteken vesznek részt.  

– A pályaorientációs pilot programunk megtervezésénél az alapvető cél a szülők bevonása volt, az, hogy ők érdemben tudjanak segíteni gyermeküknek a pályaorientáció folyamatában. Ezért kerekasztal beszélgetéseket, workshopokat, képzést és tanácsadást szerveztünk a szülők számára. Érdekes módon azonban azzal szembesültünk, hogy ezeken a programokon megjelentek a nagyszülők is. A nagyszülő-unoka kapcsolódásnak nagyon fontos szerepe van, hiszen az unoka az idős nagymamától, nagypapától kap egy mintát, illetve olyan tapasztalatot, amivel a szülei nem rendelkeznek. Emellett az unoka aktív szerepben való segítése a pályaválasztásban egy olyasfajta törődésről tanúskodik, ami nagyon meghatározó nyomot hagy a gyermekekben. Ugyanígy az unoka felől az idős nagyszülő egy olyan rálátásban részesül a fiatalok életére, problémáira, ami őt is „fiatalon tarja” és sok ismerettel gazdagítja. Valamint valódi segítséget tud nyújtani a gyermeknek, amiből ő is töltekezhet. 

Annus Gábor a Családbarát Magyarország Központ terveiről is szót ejtett. 

– Szeretnénk az idősödés problémáját a Családbarát Hely tanúsító védjegy programunkkal párhuzamosan a munkáltatók felé közvetíteni, érzékenyíteni és tájékoztatni őket erről. Eközben szeretnénk mi is információkat kapni tőlük, hogy ők miként állnak ehhez, miben látják a lehetőségeket és problémákat. Emellett célunk a családtagok aktívabb bevonása az idősek gondozásába, segítésébe, a jógyakorlatok cseréje és cseréltetése. A tervek megvalósításában és a tájékoztatásban is központi szerepet kap a csalad.hu portálunk, ahol a családtámogatások mellett rendszeresen jelennek meg az időseket érintő kérdésekkel kapcsolatos cikkek. Törekszünk az idősügy minél szélesebb spektrumának bemutatására.  

Cél: a tevékeny időskor 

“A média, mint kreatív erőforrás időskorban” témában tartott előadást Hajós Katalin média szakértő, az MNKSZ elnökségi tagja. Bemutatta a média változó szerepeit az elmúlt évtizedekben, majd kitért az idősek médiafogyasztási szokásaira.  

– Hogyan segíthet a média az idősödés negatívumainak leküzdésében? – tette fel a kérdést. Válaszában kiemelte a közösségi média, a Facebook csoportok közösségformáló szerepét, mely segít az elmagányosodás megelőzésében. A digitalizáció folyamatos tanulásra is késztet, a social média használat pedig fejleszti a kreativitást.  

– Az idősek ma már új szerepben tűnnek fel, fiatalosabbak, életigenlőbbek, mint valaha és ebben a médiának is ösztönző, aktivitásra sarkalló szerepe van – mutatott rá. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt idősügyi feladatait ismertette Hulák Zsuzsanna, az Idősek Tanácsának tagja. 

– Cél, hogy aki a munkaerőpiacról kilép, mert elér egy bizonyos életkort, az se vonuljon ki a társadalomból, hanem aktív tudjon maradni és tartalmasan töltse a mindennapjait.  

Beszélt a települési önkormányzatok szerepéről, melyek az idősekhez legközelebb álló szervezetek. Majd ismertette a Demencia Akcióterv részleteit, a korai diagnózis fontosságát és a betegségre jellemző magas látenciát, mely annak is köszönhető, hogy sok idős szégyent érez a tünetei miatt. Rengetegen fel sem ismerik, hogy demenciával küzdenek, mert az időskor velejárójának tekintik például a feledékenységet. Felhívta a figyelmet a fizikai aktivitás megőrzésére, mely a betegségek megelőzését is segíti. A legkönnyebben elérhető mozgás a gyaloglás, amely közösségi élményt is nyújt. Büszkén számolt be róla, hogy a gyalogló klubbjuk tagjainak száma elérte a közel 200 főt. Előadásának végén bemutatta az Alzheimer Cafék támogató, közösségformáló szerepét és működését. 

A témához kapcsolódóan Busi Zoltán, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és az EFOP-1.9.4 projekt szakmai vezetője a demenciával élőknek és hozzátartozóinak adott tanácsokat, illetve ismertette az ezzel kapcsolatos innovatív módszertani fejlesztéseket.   

Versengőbbek az idősek, mint gondolnánk 

A szekció ülését dr. Fülöp Márta a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Társadalom és Kulturális Pszichológia Kutatócsoport vezetője és a Károli Gáspár Református Egyetem tanárának előadása zárta. Beszédében az időskori versengés meglétére fókuszáló, 712 fő bevonásával készült kutatás eredményeit mutatta be.  

– A sztereotípiákkal ellentétben arra derült fény, hogy a 65 év felettiek körében is jelen van a versengés. A teljesítménymotiváció, elsősorban a magas iskolai végzettségűek között, az idő előrehaladtával sem csökken. Mi több, az önértékelés magasabb időskorban, mint a középkorúak között és csak 80 év felett kezd csökkenni – ismertette. 

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a különböző, versengéssel kapcsolatos attitűdök (pl. hiperversengő, vesztéstől félő, önfejlesztő, közömbös stb.) hogyan hatnak az idősek egészségi állapotára. Az eredmények alapján azok a legbetegebbek, akik teljes mértékben versengéskerülők, ugyanis rájuk jellemző leginkább a szorongás. A legegészségesebbek pedig az úgynevezett önfejlesztők, akiket a versengés arra inspirál, hogy önmagukból a legtöbbet hozzák ki.