A felejtés réme

Úgynevezett frontotemporális demenciában (FTD) szenved, ami nem is tartozik az Alzheimer betegség leggyakoribb típusai közé. Míg a legtöbben az emlékezőképesség, a gondolkodási műveletek feletti kontrolljukat vesztik el, az FTD-ben szenvedőknek egyebek mellett az érzelmek kifejezése, a folyékony beszéd és az ésszerű gondolkodás okoz gondot. A homloklebeny károsodása súlyos magatartászavarokat okozhat.

A gondolkodási képességek megkopása, elvesztése minden idősödő ember rémképe. Miközben elvileg a demencia nem is része a normális öregedési folyamatnak – például a 100 éven túliak fele nem demens –, Európában a 65-84 éveseknek mégis csaknem fele él együtt valamilyen kognitív zavarral.  

– A demenciának sokféle „arca” van – mondja dr. Nagy Zoltán ideggyógyász professzor, aki szerint az elbutulás legsúlyosabb formája az Alzheimer-kór. Ennek lehet korai indulása és nagyon gyors lefolyása, ez a forma viszonylag ritkább, és kezdődhetnek a tünetek későn is, amikor a betegség lassabb, de markáns szellemi hanyatlással jár.

A demencia az értelmi képességek lassú, folyamatos csökkenése az emlékezés, a gondolkodás, valamint az ítélő- és a tanulási képesség romlásával. Ám az időskori feledékenység oka legtöbbször nem az Alzheimer-kór. A szellemi hanyatlás sokkal gyakrabban az erek kóros elváltozásából következik. A nagy és a kis erek meszesedése rontja az agy fehérállományának oxigén és tápanyag ellátását, és ez okoz az idegpályák között apró kis szövethiányokat, amelyek károsítják az agyi hálózatokat, kapcsolatokat, azaz megnehezítik a gondolkodási műveleteket.  

A magyar lakosság körében az érbetegségek rendkívül nagyszámú előfordulása miatt az agyi érbetegségek következményei is gyakoriak. Az érelmeszesedés kockázati tényezői, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az egészségkárosító szokások – mint például a dohányzás és a mozgásszegény életmód – mind-mind katalizátorai az érbetegségeknek, így a demencia kialakulásának is.

Az idősödéssel bekövetkező agyi változások, mint például a rövidtávú memória romlása és a tanulási képesség lassulása, enyhe mértékben nagyon gyakoriak. Mondhatni, ez normális, korfüggő folyamat és nem vezet feltétlenül a működőképesség súlyos beszűküléséhez. Ez az emlékezetzavar nem feltétlenül a demencia előfutára. Az idősödők is elfelejthetik, hogy hová tették a kulcsukat, a demenseknél viszont teljes események eshetnek ki, ezért nehezükre eshet a főzés, az autóvezetés vagy a napi pénzkezelés is.    

Az évek múlásával elsőként a feledékenység tűnik fel, az illető mind nehezebben idéz fel számokat, neveket. Mind gyakrabban küszködik „a nyelvemen van, de nem tudom kimondani” érzéssel. Ezt nevezik enyhe mentális hanyatlásnak. A romlás nagyon gyakran ezen a szinten megáll.  A napi teendőket, teljesítményt nem zavarja. Legfeljebb megnehezítheti egy-egy adat, vagy esemény felidézését.  

Az ember 20-25 éves korától folyamatosan veszít az idegsejtjeiből, de új sejtek is keletkezhetnek, főleg a halántéklebeny belső részén elhelyezkedő hippokampuszban, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik az információk, események memorizálásában. Ha az elhaló és a keletkező idegsejtek egyensúlya megbomlik, akkor jönnek a működési gondok.

Ez az állapot megelőlegezhető, akár még javítható is – állítja a professzor, hiszen az agyat akkor tudjuk igazán megvédeni a mentális hanyatlástól, ha intenzíven használjuk. A kreatív tevékenység kisebb részben új idegsejtek képződéséhez, nagyobb részben pedig a meglévő agyi kapcsolatok gazdagodásához vezet.  

Természetesen az egyes idegrendszeri kórképek, amelyek sejtpusztulással járnak, okozhatnak elbutulást, de ez viszonylag ritkább. A többség „megúszhatja” az idősödést enyhe mentális hanyatlással, főleg a rövidtávú memóriája romlásával, amit viszont egyensúlyban lehet tartani gyakorlással, aktív szellemi munkával.

Az érkárosodás okozta mentális hanyatlás a keringési betegségtől függően lehet enyhe és súlyos is. Ez is mérsékelhető, amennyiben valaki megpróbál odafigyelni a testsúlyára, elkezd egészségesebben étkezni, mozogni, akár meg is előzheti vagy lassíthatja a szellemi leépülést. Nagy Zoltán professzor szerint bár az életmódváltást nem lehet elég korán kezdeni, de ha valaki későn kezd egészségtudatos életet, az is számít. Ha valaki mozog, akkor több oxigént juttat a szervezetébe, javul az agyi keringés, és ez jó irányba viszi a dolgokat. A professzor, aki a Semmelweis Egyetem által működtetett Senior Akadémia házigazdája is, határozottan állítja: az idősödés miatt nem szabad leállni sem a tanulással, sem a mozgással. Meg kell őrizni a kíváncsiságot, a szellemi aktivitást. Ez segíti azt is, hogy lépést tarthassunk az unokáinkkal, és sokáig tartalmas maradjon a kapcsolatunk velük és a világgal. Ha ugyanis beszűkül a kapcsolati háló, az valóban szellemi hanyatláshoz vezethet.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!