"Legfeljebb majd lemozogjuk!" – hangzik el gyakran az ünnepi asztaloknál is, amikor valaki egy újabb szelet sütit vagy rántotthúst szed a tányérjára. A mondat önfelmentésnek kitűnő, de jóslásnak sajnos a legtöbbször gyenge. Ám nem feltétlenül azért válik maradó hájjá a sok többletfalat, mert eleve lusták lennénk. Inkább csak rosszul kalkulálunk. Esetleg fogalmunk sincs arról, hogy az energiahatékonyság szempontjából mennyire remek szerkezet az ember.
Május 22-e az Európai Elhízás Elleni Nap. Célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a kóros túlsúly egészségügyi kockázataira. Nagy szükségünk lenne arra, hogy célba érjen nálunk is az üzenet, mivel európai szinten Magyarország vezeti a listát: a felnőtt lakosság 60 százaléka túlsúlyos a 2019-es felmérés szerint.
Egy új tanulmány szerint a gyermekkori elhízás szoros kapcsolatban áll a rendszertelen étkezési szokásokkal, a képernyőidővel és a lefekvés idejével is.
Születése pillanatától kezdve az egyik legnagyobb aggodalmunk, hogy vajon eleget eszik-e életünk értelme. Eközben Magyarországon minden 4. gyerek túlsúlyos vagy elhízott. De mégis honnan tudhatjuk, mennyi az ideális napi ételmennyiség?
A szülés után a kismama fáradt, és a terhesség alatt felszedett kilók sem olvadnak le róla könnyen. Ezzel a problémával szinte minden újdonsült anyuka szembesül, de nem minden esetben természetes a jelenség.