Még tovább gömbölyödünk a korona alatt? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Még tovább gömbölyödünk a korona alatt?

Clerget-Tasi Barbara
2020. máj. 16. 8:00
Életmód

Május 22-e az Európai Elhízás Elleni Nap. Célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a kóros túlsúly egészségügyi kockázataira. Nagy szükségünk lenne arra, hogy célba érjen nálunk is az üzenet, mivel európai szinten Magyarország vezeti a listát: a felnőtt lakosság 60 százaléka túlsúlyos a 2019-es felmérés szerint.

Napjainkban Európa lakosainak 20 százaléka elhízott, 50 százaléka túlsúlyos. Becslések szerint az elhízottak száma 10 éven belül egyes országokban megközelítheti a 90 százalékot is, ha nem változtatunk az életmódunkon, ami a legenyhébb kifejezéssel élve is ijesztő prognózis. A mostani adatokhoz képest valószínűleg csak tovább rontják a statisztikát a koronavírus-járvány okozta stresszes és mozgáshiányos hónapok. Barva Péterné Zsófia dietetikus szakértőnket kérdeztük, mi az oka, hogy Magyarország első helyezést ért el a negatív ranglistán.

– A magyar ember szeret jól és sokat enni – kezdi Zsófia. – Ráadásul a magyar konyha nem a könnyű ételeiről híres. Gyakran hallom kifogásként, hogy „de hát a nagyapáink is kolbászt ettek szalonnával, meg fehér kenyérrel, mégsem lett semmi bajuk”. Az lehet, de a nagyapáink reggeltől estig kemény fizikai munkát végeztek, amihez szükség is volt az energiára. Az elhízásért felelőssé tehető az életvitelünk is: egész nap rohanunk, dolgozunk, a kiegyensúlyozott napközbeni ötszöri étkezést nehéz kivitelezni, a sportot nehéz beiktatni a napirendbe. Sokan a nap végén esznek először meleg ételt, és abból sem feltétlenül az esti órákra javasolt fajtát. Napközben az ebédet gyakorta gyorséttermekben oldjuk meg, amivel máris fedeztük a napi kalóriaszükségletünket, viszont hamar meg is éhezünk utána.

Ördögi kör

– A feldolgozott, tartósítószerrel, sóval és cukorral felturbózott élelmiszerek is hozzájárulnak az elhízáshoz. Bizonyára jóval időtakarékosabb gyorsan beszaladni a boltba megvenni az ételt, mint otthon külön-külön mindent elkészíteni, de az így nyert idő az egészségünk rovására mehet. Ugyanakkor azt sem lehet elvárni, hogy az egész napot ledolgozó édesanyának még arra is legyen ideje, energiája, hogy minden szempontból egészséges vacsorát tegyen az asztalra. Ha az elhízás oka a téma, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az ilyen-olyan divatdiéták mellett sem, amik gyors fogyást ígérnek. A kilók ugyan valóban leolvadnak, de a szervezet kiéheztetése miatt vissza is szalad a leadott felesleg akár többszöröse, amit jojo-effektusnak hívunk. Akárhogy is, ördögi kör ez.

Az evés, mint szeretetnyelv

Az elhízás egészségügyi kockázatai – A súlyfelesleg negatív hatással van az egészségünkre, az életminőségünkre. A túlsúlyos embereknél nagyobb eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség. Az elzsírosodott belső szervek nem képesek megfelelően ellátni a funkciójukat. A megnövekedett testsúly nagyobb megterhelést jelent az ízületeknek, melyek így idő előtti kopásnak indulhatnak, begyulladhatnak.

Sajnos a gyerekeket nézve sem jobb a helyzet: minden negyedik gyermek rendelkezik túlsúllyal, ami egyrészt a mozgáshiányos, gyakran képernyő előtt töltött életmódnak, a felnőtt méretű, esetleg üres kalóriákban gazdag ételadagoknak, valamint a rossz családi berögződéseknek is köszönhető.

– Hazánkban még mindig nagy szerep jut az étellel való jutalmazásnak, az evés egyfajta szeretetnyelv. Jutalom alatt persze nem az egészséges zöldséget, gyümölcsöt értjük, hanem az édességet, a süteményeket, esetleg egy gyorséttermi menüt. Jó lenne, ha a szülők nem használnák a dicséret, esetleg érzelmi zsarolás eszközéül az ételt, mert rossz beidegződéseket alakítunk ki a kicsiben. A gyermek nagy eséllyel felnőtt korában is az ételhez fordul, ha csalódás, bánat éri, ami szintén egyenes út az elhízáshoz. Stresszevéssel próbálja megnyugtatni magát.

Pluszkilók és a korona

A koronavírus-járvány kapcsán számos vicces mémet találunk a közösségi médiában, hogyan is fogunk kinézni a karantén végére. A humoros posztok sajnos nagyon is aktuális problémára világítanak rá.

– Rendszeressé válhat a stresszevés a megváltozott, komfortzónán kívüli életvitel hatására is. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, mi történik, ha mi is megfertőződünk. A bizonytalanság és a szorongás elől sokan az evésbe, nassolásba menekülhetnek, amit még csak több mozgással sem próbálnak kompenzálni. A másik oka annak, ha többet eszünk a karantén alatt, az az unalom, amikor nem tudjuk mivel kitölteni a napjainkat. Épp a napokban zajlott egy felmérés, ami az emberek karantén alatt megváltozott életmódbeli szokásainak a hatását vizsgálta. Nem bizakodók a szakemberek az eredményt illetően… Ahhoz, hogy egészségesen vészeljük át ezt az időszakot, nem kell feltétlenül ragaszkodni a teljes kiőrlésű lisztekhez – eddig nem is nagyon lehetett kapni – és a szuperételekhez, amik az egészséget ígérik. Nem kell beleszakadni, hogy tökéletes összetételű étel kerüljön a tányérunkra. A hangsúly az adagokon, az arányokon és a változatosságon van, amit el lehet érni fagyasztott zöldségekkel, befőttekkel, savanyúságokkal és fehér liszttel is. Nagyfokú tudatosság és jól megtervezett napirend szükséges ahhoz, hogy ne hízzunk a járvány alatt. Szervezzük úgy a család napját, hogy abban helye legyen a napi ötszöri étkezésnek és az elegendő testmozgásnak is. Mi például minden este, vacsora után nagyokat sétálunk. Egyrészt ezzel beépítjük a rendszeres testmozgást az életünkbe, másrészt kimarad az egyébként szinte elkerülhetetlen esti nassolás a tévé előtt, mert a kiadós mozgás után már csak az alvásra tudunk gondolni.

(fotó: Shutterstock, infografika: MTI)