Fókuszban a glikémiás index - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Fókuszban a glikémiás index

Dósa Anna
2021. szept. 16. 5:00
Életmód

Arról sokat beszélnek a különféle tanácsadók, hogy mit és mennyit egyen az, aki egészségesen akar étkezni, ám a hogyan kérdéséről ritkábban esik szó. Pedig vannak trükkök és szokások, melyekkel hasznosabbá lehet tenni egyes élelmiszereket az ember számára.

A szervezet ugyanis nemcsak a bevitt tápanyagokra és az azokkal érkező energia mennyiségére, hanem az utántöltés tempójára is érzékeny. Akkor van könnyű dolga, ha a vérben keringő energiahordozó, a szőlőcukor mennyisége viszonylag egyenletes. Ám ha abból hirtelen nagy mennyiségű utánpótlás érkezik, az rövid- és hosszútávon is okozhat szabályozási problémákat. Egy vércukorcsúcsra nagy inzulinfröccsel reagál a hasnyálmirigy az egészséges szervezetben. Ez segíti, hogy a sejtek minél gyorsabban felvegyék a glükózt, és ezzel letörjék az abnormális vércukorszintet. Csakhogy a radikális visszaszabályozás rendszerint túl is lendül és a vércukorszint annyira lecsökken, hogy az – bár indokolatlan, de kínzó – éhséget jelez, ami már rövidtávon is a túlevés melegágya. Ha pedig az ész nélküli evés gyakorivá, esetleg életformává válik, akkor jönnek más krónikus bajok is. Az extrém vércukorcsúcsok megfékezése lassan kifáraszthatja a hasnyálmirigyet, teljesen szétzilálhatja az anyagcsere-szabályozást. Ezzel pedig olyan betegségeknek nyit utat, mint a 2-es típusú diabétesz, vagy a különféle koleszterin-, illetve érproblémák.

Iránytűnk a glikémiás index

A csúcsok elkerülésében segítő iránytű az úgynevezett glikémiás index (GI), ami azt jelzi, hogy egyes ételek egységnyi mennyisége mennyire teszi próbára a vércukorszabályozást. Az azonnal felszívódó szőlőcukrot tekintik referenciának, az általa kiváltott csúcs a 100 százalék. Az egyes ételek GI-je pedig azt jelzi, hogy azok ennek hány százalékáig lökik föl a vér glükózszintjét. Minél kisebb ez a szám, annál könnyebb az adott élelmiszert beilleszteni egy egészséges étrendbe.

"...az egyes ételek glikémiás indexe háztartási praktikákkal is csökkenthető."

Számos GI-táblázat érhető el akár az interneten is, ám ezek nem teljesek, és nem is feltétlenül egységesek. A zsírok-, illetve fehérjék-dominálta ételekkel nem is foglalkoznak, mert azok emésztése, felszívódása olyan lassú, hogy a vércukorszint rángatása szempontjából nem okoznak problémát.

Ám az alapanyagok GI-táblázatainál érdekesebb, hogy az egyes ételek glikémiás indexe háztartási praktikákkal is csökkenthető.

Ez akkor a legegyszerűbb, ha létezik egyenértékű alternatíva. A tésztaféléknél ez megadatik. A búzaliszttel (GI=85%) gyúrt tészták helyett szinte minden szerepkörben megfelelnek a durumliszttel (GI=54%) készültek. Számos feladatra pedig a rizsliszt (72%), a kukoricaliszt (70%), vagy a rozsliszt (57%) is jó alternatíva lehet.

Lassítja az emésztést, felszívódást, ha a szénhidrátot nem magában fogyasztja az ember, hanem fehérjével, zsírokkal, rostokkal együtt. Az ételfélék ilyen kombinálása fékezheti a vércukorértékek felfutását is. Ugyanakkor nem biztos, hogy jó ötlet csak ezért megkenni egy tábla csokoládét libazsírral, mert ha még ízlene is, a felszívódást fékező adalék esetleg már felborítja a napi energiaegyensúlyt. A hozzáadott rostokkal, így például a korpával nem fenyeget ilyen veszély. Erre példák a teljes kiőrlésű lisztből sütött pékáruk. Az a kenyér, ami fehér búzalisztből 70-90%-os GI-t mutat, az teljes kiőrlésűből lehet, hogy csak 30-50%-ot.

"...minél inkább finomított egy alapanyag, annál nagyobb lesz a glikémiás indexe."

Finomított alapanyag, magas glikémiás index

A csak a búzaszem szívéből őrölt fehér, valamint a némi magburkot is tartalmazó liszt arra is jó példa, hogy minél inkább finomított egy alapanyag, annál nagyobb lesz a glikémiás indexe. Ez a megfigyelés a konyhai technológiák közötti választáskor is mutathatja a jobb utat. Ugyanis minél több munkát hagyunk a feldolgozás során az emésztésre, annál kisebb terhelés jut a hasnyálmirigyre. Így például a nyers, vagy csak gyengén megpárolt zöldségeknek jóval kisebb a GI-je, mint a levesben vagy főzelékben szinte pépesre főzötteknek. Hasonló a helyzet a darabolással: a harapható, rágható gyümölcs sokkal jobb barátja az ember szervezetének, mint a turmixolt gyümölcslé. A krumpli is határozottan kisebb megrázkódtatást okoz tepsiben sütve, mint porból főzött püréként, amikor már valóságos glikémiás bombaként viselkedik a maga 90-100%-os GI-jével.

Félóra séta az inzulinfröccs ellen

Ha már az alapanyagválasztás és a konyhatechnológia minden lehetőségét sikerült kihasználni, még akkor is marad egy jó szokás, ami segíthet az étkezés utáni vércukorcsúcsok lesimításában. Ez pedig a séta. Nem is kell sok belőle, elég akár negyedórányi is az étkezések után 20-30 perccel. Loretta Di Pietro és munkatársai néhány esztendeje a Diabetes Care című folyóiratban számoltak be erről. Ahogy ott magyarázták: a könnyű izommunka segíti, hogy a sejtek glükózt vegyenek fel a vérből, ezzel fékezi az ottani cukorszint csúcsra futását. Különösen fontos ez a segítség az idősebbeknél, akik szervezetének inzulinérzékenysége már nem tökéletes. Így az étkezéshez kapcsolt rendszeres mozgás akár a diabétesz kialakulását is elodázhatja.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(fotó: Shutterstock)