Álljunk fel, életet menthet!
Szerző:Szöveg: Dósa Anna, fotó: Förster Tamás 2021. 06. 02.Nyugdíjas nagyszülők
Faudzsa Szingh 89 esztendős volt, amikor először teljesítette a maratoni távot. Azután kezdett futni, hogy elvesztette előbb a feleségét, majd a fiát. Késői szenvedélyéről többször azt nyilatkozta, hogy a futás tartja őt életben. Bár 102 éves kora óta már nem indul 42 kilométeres versenyeken, ma is sokakat inspirál.
Írtak már róla könyvet felnőtteknek, de gyerekeknek készült mesekönyv főszereplője is lett az Egyesült Államokban, idén pedig Indiában – néhány hónappal a 110. születésnapja előtt – kezdtek filmet forgatni az életéről. Faudzsa Szingh sokak hőse lett, amihez a hitvallásával is hozzájárult. Miként a cnn.com idézte szavait: "Két nemes dolog van az életben: az egyik jótékonykodni, a másik pedig vigyázni a testedre."
Ha a futóteljesítményét elérni nem is reális mindenki számára ebben a korban, az életfilozófiája korlátok nélkül követhető, a test karbantartásának legjobb módja mindenkor a mozgás. Nincs is olyan fajtája, ami idősebb korban ne hasznosulna. A kitartást igénylő mozgásformák, mint a gyaloglás, javítják a keringést, a légzést. Ami „hajladoztat”, mint a torna vagy a kerti munka, az segít fenntartani az ízületek mozgékonyságát és megőrizni az egyensúlyérzéket. Amihez némi erőkifejtés is kell, az lassítja az izomzatvesztést, erősíti a csontokat és hozzájárul a vércukorértékek jobb kontrolljához. De beszélhetünk a rossz emésztésről, a hátfájásról, a lelket nyomorító stresszről is, amelyek ellen ugyancsak hatásos a mozgás.
Minden mozgás számít
A jó hír, hogy minden erőfeszítés hasznosul: nincs olyan kevés mozgás, ami ne számítana. Néhány éve a MedicalOnline idézte azt a negyedmillió ember adatait feldolgozó amerikai kutatást, amely szerint már heti 1 óra mérsékelt fizikai aktivitás képes az 50-71 éves korosztályban 15%-kal csökkenteni a (bármilyen okból bekövetkező) halálozást. Ez egyáltalán nem látszik teljesíthetetlennek, és már elég egy lendületesebb gyaloglás is.
Még többet lehet kihozni a tempós sétából, ha fogunk hozzá két botot. A nordic walking, vagyis az északi vagy sígyaloglás hasonlóan mozgatja át szinte a teljes testet, mint az úszás. Abban is hasonlítható hozzá, hogy a botok használata nagyban csökkenti a térd- és a csípőízületek terhelését. Túlsúlyosok, bizonytalanabbul mozgók is jól boldogulhatnak vele. Nem kellenek hozzá drága eszközök és távoli pályák sem. Mindenki azt hoz ki belőle, amit akar: művelhető laza stresszoldó társasági sportként, vagy kicsit intenzívebben, akkor "égetheti a zsírt".
Krónikus betegség nem akadály
Néhány éve a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége is pártfogásába vette a sígyaloglást, és kifejezetten ajánlja a diabéteszeseknek. Ez is példa arra, hogy a krónikus betegségek nem adnak felmentést a sportolás alól, sőt! Éppen a nagyobb fizikai aktivitásra kellene, hogy ösztönözzék az érintetteket. A Magyar Életmód Orvostani Társaság készített is egy mozgásajánlást kifejezetten túlsúlyosoknak, diabéteszeseknek, szívbetegeknek, valamint hipertóniásoknak. Ez elérhető a honlapjukon.
A Magyar Szabadidősport Szövetség másfajta segítséget is kínál. Ők kifejezetten az idősebbeknek szerveznek videós közös tornákat heti órarend szerint. A foglalkozások között vannak speciális célúak is, mint a tartás-, illetve az egyensúlyjavítás, vagy az önmasszázs-tanítás. Az aktuális távösszejövetelbe a honlapjukon lehet bekapcsolódni. A korábbi alkalmak videói pedig megtalálhatóak a YouTube-on is.
Szinte mindegy, hogy ki melyik mozgásformát választja. De ha már feláll a székből, sokat tesz az egészségéért!
Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!