„Újra kell tanulnunk az apaságot” - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

„Újra kell tanulnunk az apaságot”

Szöveg: Szűcs Anikó, fotó: privát
2021. jún. 24. 5:00
Kisgyermeket nevelünk

Nem túlzás, „történelmi múltja” van annak, hogy az apák meghatározó szerepet játszanak a gyermeknevelésben és a család stabilitásában, a szakember mégis úgy véli, ezt a témát nem lehet elégszer körbejárni. A modern apaság kapcsán szó esett „várandós férfiakról”, a levetett cipő-effektusról, meg a C- és D-vitaminról is. Léder László pszichológussal beszélgettünk.

Mi volt a férfiak, az apák szerepe a családban régen, és hogyan változott az édesapák gyermekeikhez fűződő kapcsolata mostanra? – kérdeztem általános felütésként Léder Lászlótól, aki szerint a régi szülői minták ma már igazából nem alkalmazhatók.

– Régen, akár száz évvel ezelőtt, vagy még korábban, a szülő-gyerek viszony általában nem volt annyira bensőséges, mint ahogy azt ma elvárjuk ettől a kapcsolattól – mondja a szakember. – Más volt az anya szerepe, és más az apáé is. Az akkori nagycsaládban a gyermeket 8-10 ember vette körül, sokan foglalkoztak vele, megoszlott a felé irányuló szeretet, és a szülei mellett több családtaghoz is szorosan kötődött. Az évtizedek során a többgenerációs családi együttélési formák fokozatos megszűnésével az úgynevezett kiscsaládokban felerősödött a szülő-gyerek kapcsolat fontossága.

Fontos és meghatározó változás, hogy a 20. századra az apák kiestek a családi életből és a szerepük nagyrészt az egzisztencia megteremtésére, vagyis a pénzkeresetre korlátozódott. Az anyák feladata lett a gyereknevelés, emellett ők menedzselték a családi életet is, ami sokszor hatalmas terhet rótt rájuk. Tehát ahhoz, hogy a vágyott modern apaságot megteremthessük, a 20. századi apamodellt is meg kell haladnunk. Az apaságot újra kell tanulnunk, ami azt jelenti, hogy olyan életformát kell kialakítanunk, ahol a nemi sztereotípiák elmosódnak, a férfi és a nő csapatmunkában dolgozik, közösen viseli terheket, ahol a háztartásban és a gyereknevelésben is a férfi és női szerepek között nagy az átjárás. A modern apa aktívan jelen van a család életében, és az anyával teljesen egyenrangú szerepet és felelősséget vállal a gyermeknevelésben.

Túldolgoztatott apák, avagy a levett cipő-effektus

– Azt gondolom és a tapasztalat is azt mutatja, hogy a mai modern apaság egyértelműen legnagyobb problémája, akadálya a túldolgoztatott szülő – magyarázza a pszichológus. – Ez a megállapítás az anyukákra is vonatkozik, de mi most elsősorban az apákról beszélünk. Napjainkban még mindig kevés munkáltató veszi figyelembe, hogy az édesapára otthon is szükség van, márpedig csak a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyával teremthetjük meg a modern apaságot. Ehhez viszont kellenének a központi ösztönzők – például az atipikus foglalkoztatási, illetve a rugalmas munkavégzési formák elfogadottabbá, népszerűbbé tétele –, amelyek segítségével az apák ki tudnának szakadni abból a súlyos mítoszból, miszerint az ő feladatuk a pénzkereset.

Az apák 50 százaléka a járványhelyzet enyhülésekor azt mondta: már nem szeretne ugyanúgy élni, mint a karantén előtt.

Léder László hozzáteszi, egy, a karanténidőszakkal kapcsolatban nemrégiben készült ausztrál kutatás nagyon jó példával szolgál erre.

– Az említett felmérésben megkérdezett apák 50 százaléka a járványhelyzet enyhülésekor azt mondta: már nem szeretne ugyanúgy élni, mint a karantén előtt. Én ezt úgy hívom, hogy a levett cipő-effektus: ugyanis, amikor feltöri a cipő a lábunkat, fájdalom ide vagy oda, egy darabig még nem vesszük le a lábbelit, hanem megyünk tovább benne. Ám ha egyszer kibújunk belőle, akkor már nem akarjuk visszavenni. Az ausztrál apukák ugyanígy gondolkodtak: amikor megérezték, hogy milyen érzés sok időt tölteni a gyerekükkel, többé nem vágytak vissza a mókuskerékbe.

Békés családi munkamegosztás, vagy jókora csapda?

Léder László szerint az apa számára nagyon fontos, hogy a társa, tehát az anya hogyan vélekedik az apaságról, merthogy nagyon sok konfliktus fakad abból is, hogy az újdonsült szülők mást gondolnak az apa és az anya szerepéről.

– Van olyan hölgy, aki egy modernebb apaszerepet vár el a párjától, az apa viszont ilyet soha nem látott – említ egy példát a szakember. – Ez fordítva is igaz lehet, amikor az apa szeretne aktívan jelen lenni a kicsi életében, és az anya érzi úgy, hogy a gyerekkel elsősorban neki kell foglalkoznia, ő akkor jó anya, ha a férfinak nincs más dolga, mint hogy pénzt keressen és hogy rendet tartson a ház körül. Az efféle nézetkülönbségek óhatatlanul konfliktushoz vezetnek.

Gyakran hallom, ahogy szülők büszkén újságolják, náluk tradicionális szerepek vannak: anya otthon van, mos, főz, takarít, neveli a gyereket, apa pedig pénzt keres, reggeltől estig dolgozik. Béke honol, és ettől mindenki boldog, de kérdezem én: vajon a gyerekek hogy élik meg mindezt? Mert ezek a gyerekek sokszor apa nélkül nőnek fel, hiába van édesapjuk... Azt gondolom, hogy az efféle békés családi munkamegosztás a gyerekek szempontjából jókora csapdát rejthet.

„Várandós apukák” márpedig léteznek

A pszichológus úgy véli, minél korábban kapcsolódik be az édesapa a gyermeke lelki életébe, annál könnyebben válik apává, és annál mélyebben kötődik majd a fiához, lányához. Ráadásul a babavárásba való korai apai „bevonódás” a párkapcsolatra is pozitívan hat. De vajon mit ért a szakember a „minél korábban” alatt?

– Ennek kapcsán meg kell említenem egy újabb mítoszt vagy tévhitet, miszerint „anyának születünk és apává válunk”, ami több szempontból sem helytálló. Ugyanis, ahogy az anyában, úgy a várandóság folyamatába bevont apában is biológiai, hormonális és idegrendszeri változások mennek végbe a gyermek születése körüli időszakban. A legfrissebb kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a várandóság ideje alatt az apákban jelentős hormonváltozások történnek, és vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy a kisgyermekes édesapák agyszerkezete jelentős mértékben átalakul. Vagyis az anyasághoz hasonlóan az apaság is genetikailag meghatározott biológiai szerep.

– Az apáknál gyakran már a családtervezés gondolata elindítja a hormonális változásokat, sőt, vannak még izgalmasabb kutatások is, amelyek szerint a férfiaknál már a tartós párkapcsolatban elkezd csökkenni tesztoszteronszint a szervezetben, még mielőtt a családalapítás szóba kerülne – folytatja Léder László. – Az apává válás minden értelemben nagyon erősen elindul a születés előtti időszakban: az édesapa pozitív jelenléte a várandósság alatt hatással van a gyermek mentális egészségére, és arra is, hogy a születés mennyire lesz komplikációmentes.

1000 napnyi alapozás

A pszichológus hangsúlyozza, hogy az apává válás folyamata nem áll meg a gyermek születésével, a különböző életszakaszokban gyakran újra kell definiálnunk az apaszerepet.

– Az első 1000 nap meghatározó, mondhatjuk, hogy az az alapozás – szögezi le a szakember. – Az első három évben kialakuló kötődés minősége és erőssége „végigmegy” a gyerekkoron: tehát az, hogy egy apa hogyan kötődik a pár hónapos kislányához-kisfiához, nagyon jól előrevetíti, hogy milyen lesz a kapcsolata a 9 éves, a 16 éves és majd a 21 esztendős gyermekével. Azok az apák, akiknél korán kialakul a szoros kötődés, a későbbieknek maguk fogják keresni annak a lehetőségét, hogy minél több időt tölthessenek otthon, a gyerekükkel. Az apa-gyerek kapcsolat szempontjából az egyik legfontosabb időszak a kamaszkor, amikor is rendkívül erősen megjelenik és nyomon követhető, hogy az apa mennyire van jelen a tinédzser mindennapjaiban.

Másképp mesél, és másképp mutatja be a világot

– A legfontosabb az apa és gyermeke közötti érzelmi kötelék – hangsúlyozza Léder László. – Ha értik egymást, ha egymásra tudnak hangolódni, ha figyelnek egymásra, ha hiányoznak egymásnak, akkor nagy baj már nem lehet (mosolyog). A gyerek ugyanolyan szorosan kötődhet mindkét szülőjéhez, azt viszont fontos hangsúlyozni: az apa-gyerek kapcsolatban és az anya-gyerek kapcsolatban is nagyon sok egyedi elem van, tehát a kettő nem csereszabatos. Azt szoktam mondani, az egyik a C-, a másik a D-vitamin, a gyereknek az egészséges fejlődéshez mind a kettőre egyformán szüksége van. Az apa, bár ugyanolyan fontos a család életében, mint az anya, mégis sok szempontból máshogy kötődik a gyermekéhez. Alapvetően másképp játszik vele, mint az anya, másképp mesél, másképp mutatja be neki a világot, és pont az a lényeg, hogy nem abban tér el, az anyáktól, amiben sokan gondolják, mert normális esetben az apa ugyanúgy szeret és ugyanúgy fegyelmez, mint az édesanya.

"Az apa erősíti meg a gyereke társadalmi és nemi identitását."

Lányok, fiúk, apák

Léder László szerint az apaság-téma kapcsán sokan és sokszor inkább az apa-fiú kapcsolatra koncentrálnak, pedig az apa-lány kapcsolat ugyanolyan fontosságú.

– Igazából az apa erősíti meg a gyereke társadalmi és nemi identitását – állítja a pszichológus. – Az a lány, akinek szeretetteljes és harmonikus a kapcsolata az apukájával, jó eséllyel önbizalommal teli hölggyé válik, jól kijön majd a férfiakkal, érti a nyelvüket, kevesebb párkapcsolati problémával kell megküzdenie, sőt, vélhetően sikeres házasságot fog kötni. De hogy a fiúkról se feledkezzünk meg: a jó apa-fiú kapcsolat alapfeltétele, hogy az apa szeresse és elfogadja a fiát, és emellett persze aktívan jelen legyen a gyerek életében. Ha a szeretet, az elfogadás és a jelenlét hármasa jól működik náluk, akkor az apa egészséges férfit nevelhet a fiából.

Hiányoznak a férfiminták!

– Az az egészséges, ha mindkét szülő pozitív értelemben jelen van a gyermek nevelésében és a mindennapjaiban, de az élet ennél sokkal mozgékonyabb és kiszámíthatatlanabb – jegyzi meg a szakember. – Ha egy gyermeknek nincs édesapja, vagy nem él vele, kitűnő emberré válhat, ha talál másik, egészséges férfimintát maga körül. Ez megint egy nagy különbség a múlt és a jelen között, és egy olyan probléma, amelyre különösen fókuszálnunk kell. A múltban, ha egy apa kiesett családból, általában akadt még jó pár férfiminta a gyerek környezetében, például az iskolában, ahol sokkal több férfi pedagógus dolgozott. Ma nagyjából az a helyzet, hogy nemcsak az a baj, hogy az anya egyedül neveli a gyereket, hanem az is, hogy alig akadnak vagy egyáltalán nincsenek a gyerek számára pozitív mintaként szolgáló férfiak a környezetében. Tehát egy kisfiú vagy egy kislány simán leélhet úgy 15-16 évet, hogy alig látott férfimintát maga körül, ami egyértelműen hátrányt jelent a számára.

Elsősorban apa, és csak utána pszichológus

Kétszeres édesapaként Léder László minden alkalommal örömmel osztja meg a tapasztalatait az általa alapított Apa Akadémia „hallgatóival”.

– Nagyon jó érzés, hogy apaként is elmondhatom, én miként éltem és élek meg bizonyos helyzeteket, és hogy adott esetben nekem mi segít – mondja mosolyogva. – Az előadásaimon elsősorban apaként beszélek, és csak utána pszichológusként. Azt gondolom, hogy amit én a legfontosabbnak tartok, tehát hogy az apa, az anya és a gyerekek egy nagy érzelmi egységet alkossanak, annak kellene az alapvetőnek, a mindenki számára természetesnek lennie. Ehhez minden eszközt és segítséget meg kellene adni a családoknak, hiszen a jövő generációjáról beszélünk.

Boldog és büszke lányos apukaként mesél a gyerekeiről.

– Mindkét kislányommal szoros a viszonyom, nagyon mély a kötődés közöttünk, ebben nincs különbség. Ami viszont egy kimondottan izgalmas dolog, az a kettejük különbözősége. Két külön személyiségről van szó, tehát igazából egy kicsit másképp kell apának lennem a picivel, és másképp a naggyal, és ez így van rendjén. Ahogy mondani szoktam: ahány férfi, annyiféle apaság létezik, és ugyanígy, ahány gyerek, annyiféle apaságról tudnának mesélni.