Az apa legyen része az érzelmi háztartásnak!

A Csendes apaforradalom írója és az Apa Akadémia megálmodójaként célul tűzte ki, hogy eloszlassa azokat a sztereotípiákat, melyek az apaságot övezik. Melyek ezek?

– Az egyik „kedvencem”, hogy a gyermeknek csak az édesanyjára van szüksége. Számos kutatás alátámasztja, hogy ez egyáltalán nem igaz. Minél korábban bekapcsolódik az édesapa a gyermeke és a családja lelki életébe, annál könnyebben válik apává, jobb lesz a párkapcsolat és az apa-gyermek kapcsolat. A másik mítosz az apasággal kapcsolatban az, hogy az anyák akarnak gyermekeket, az apák pedig elfogadják ezt. Ez a kijelentés megint csak egy súlyos félreértés, mert a kutatások is azt mutatják, hogy nem lehet megmondani a gyermek születésénél, ki kezdeményezte a gyermekvállalást: apa vagy anya. A többedik gyermek érkezésénél pedig egyértelműen az apáké a főszerep.

Gyakran halljuk, hogy az apaság nem ösztönös, szemben az anyasággal…

– A harmadik nagy félreértés az, hogy anyává születünk és apává válunk. Az apaság eszerint az elmélet szerint egy tanult folyamat, társadalmi szerep. Ellentmondás mutatkozik a kutatás és ezen állítás között, hiszen azt látjuk, hogy már akkor, amikor egy férfi megállapodik, elköteleződik valaki mellett, megváltozik a tesztoszteronszint a szervezetében, felkészítve őt az apaságra. Amikor a nő ábrándozik az anyaságról, a férfi ugyanígy vágyik a gyermekáldásra. A várandósság alatt például nagyon hasonlóakat álmodnak az apák és az anyák. Ha elindul ez a folyamat az édesapában, akkor a gyermek születésekor már komoly érzelmi szál alakul ki kettejük között. Úgy gondolom, hogy a mostani családmodellünket kellene normalizálnunk: az anya-gyermek centrikus családképet vissza kellene állítani szülő-gyermek centrikussá, hiszen mindkét szülőre szükség van.

A jelenlegi hazai szerepleosztásban az édesanya marad otthon évekig, ő tölti be a főszerepet a kisgyermek életének kezdetén. Hogyan lehetne ezen változtatni?

– Nőpárti vagyok, és azt gondolom, álságos arról beszélnünk, hogy reintegráljuk őket a munkaerőpiacra, hiszen visszatérve a munka világába nagyon gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe. Nem kellene, hogy így legyen! Nem kellene, hogy a nő sok időre kiessen a megszokott világából, miután gyermeke születik, ha az apának is lehetősége lenne otthon maradni a kicsivel. Ennek megvalósulásához hosszabb apaszabadságra, több otthoni munkavégzésre lenne szükség könnyített munkafeltételekkel. Már itthon is látunk erre néhány példát: akad olyan cég, amelyik 24 hét, azaz 6 hónap apai szabadságot ad az édesapáknak és az édesanyáknak is. Ismerek olyan házaspárt, akik egy cégnél dolgoznak, és egyszerre vették ki a 6 hónapot. Sajnos az esetek többségében azonban még mindig az 5 nap szülés utáni szabadság jár az édesapáknak. GYED-re ugyan elmehetnek ők is, de érthető okokból nem jellemző, hogy ezt választják. Több lehetőségre lenne szükség! A cél az lenne, hogy az apák ne dolgozzák túl magukat, az anyák pedig ne essenek ki hosszú évekre a munka világából.

A férfi és a nő közötti összhang kibillenhet ilyenkor?

– Igen, sajnos nem véletlen, hogy sok kisgyermekes szülő dönt a válás mellett. Nem ártana gyermekvállalás előtt felkészíteni a párokat, hogy mi vár rájuk a gyermek születése után. Fiatal pároknál óriási várakozás előzi meg a gyermekáldást, aztán a nehézségekkel együtt jön a csalódottság. Nincs meg a korábban együtt eltöltött minőségi idő. Mindkét fél frusztrált, hiszen a férj vállát nyomja az anyagi felelősség, ráadásul a munka mellett nem is lehet olyan mértékben részese a családi életnek, mint ahogy szeretne. A nő kimerült, nincs felnőtt társasága, este két fáradt ember találkozik otthon. Ma Magyarországon az a tendencia, hogy a nagyszülők távol élnek, a fiatal szülőknek nincs kire támaszkodniuk. Megoldást jelenthetne a több távmunka, hogy az édesapa is otthon legyen a kezdeti időszakban, ami még akkor sem könnyű, ha mindkét szülő egyaránt részt vállal a csecsemőgondozásból. Ezáltal még inkább elmélyülne a szülők közti szeretet és szövetség, erősödnének a családon belüli kapcsolatok.

A változáshoz a munkahelyek rugalmasságán kívül mire van még szükség?

„Az apák többsége szeretné megélni az apaságot, igenis férfiasnak tartja, szeretne jelen lenni gyermeke hétköznapjaiban.”

– Az emberek fejében is rendet kellene tenni. Az Apa Akadémia előadásaimon zömében fiatal, intelligens párok jelennek meg, aztán az előadás után meglepetten mondják a férfiak, hogy ők eddig azt hitték, az édesapa dolga az, hogy pénzt halmozzon fel a család anyagi biztonsága érdekében. A családbővülésnek épphogy nem szabadna erről szólnia. Az apák többsége szeretné megélni az apaságot, igenis férfiasnak tartja, szeretne jelen lenni gyermeke hétköznapjaiban. Egy 2016-os német kutatás szerint a férfiak nagy része több időt szeretne otthon tölteni, ha erre a munkahelye lehetőséget adna. Jó lenne felhagyni azzal a mítosszal, miszerint régen is az anyák nevelték a gyermekeket, az apák pedig vadásztak, harcoltak, a földeken dolgoztak. A kutatások azt mutatják, hogy egészen a 19. század végéig az apák sokkal inkább részesei voltak a gyermekeik életének, mint a 20. században. Az apák igazából a gyári, ipari, irodai élet elterjedésével estek ki a család életéből. Nagyon érdekes aktualitást ad ennek a témának a vírushelyzet, hiszen ennek kapcsán sok munkáltató belátja, hogy zökkenőmentesen működik a munka home office-ban is.

Mi zajlik az édesapában, ha szeretne ugyan, de nincs lehetősége aktívan részt vállalnia a gyermeknevelésben?

– Az első 1000 nap kritikus a szülői létben. Az apa összezavarodhat, hiszen arra érez késztetést, hogy foglalkozzon, gondoskodjon a gyermekéről, ám ha ezt nem teheti meg, szembe megy az ösztöneivel, és ettől frusztrálódik. Mindezt nagyon kevés férfi tudja megfogalmazni. Épp GYED-en vagyok a második lányommal, és még ezt is sokszor kevésnek érzem. Egyrészt a gyermekemnek végtelen az igénye – ha az egész napot vele töltöm, még az sem elég –, másrészt annyi minden történik a gyermek első 1000 napjában, és olyan gyorsan fejlődik, hogy ha nem vagyok vele, akkor fontos lépcsőfokokról maradok le. Nem könnyű az apáknak megküzdeniük az őket ért kritikákkal sem. Egy amerikai kutatásban részt vett édesapák 50%-a nyilatkozta azt, hogy volt már része megszégyenítésben, például azt mondták nekik, hogy nem elég jó apák, nem jól pelenkáznak, és hasonlók.

Mi mindenre gyakorol pozitív hatást, ha az apa otthon maradhat a gyermekével?

„Ha elég időt tölthet otthon az apa, akkor jól tudja, melyek azok a finom módszerek, amelyek anélkül hatnak a kisgyermekre, hogy felemelné a hangját.”

– Nem jelentkeznek az apa-gyermek kapcsolatban a „klasszikus” szerepleosztásoknál tapasztalható problémák. Például, amikor csak az édesanya neveli a gyermeket – hiszen egész nap ő van vele –, az édesapa kénytelen magára venni a „rossz zsaru” szerepét. Újabb mítosz, hogy az apának kell rendre tanítania a gyermeket – ez egy fals apaszerep. Ráadásul mivel nem tölt elég időt a gyermekével, nincs is „súlya” az apa szavának, ekkor jön a keménykedés. Ellenben, ha elég időt tölthet otthon az apa, akkor jól tudja, melyek azok a finom módszerek, amelyek anélkül hatnak a kisgyermekre, hogy felemelné a hangját. Már születés előtt hatást gyakorol az édesapa jelenléte a gyermek mentális egészségére, hat a szülés biztonságára, kimenetelére. Már magzati korban elindul az apa és a gyermek között egy, az anyáétól különböző kapcsolat. Nem véletlenül mondjuk azt, hogy a gyermeknek mindkét szülőre szüksége van. Amikor megszületik, ösztönösen keresi anyát és apát is. Létezik egy nagyon szép kísérlet, amelyben az újszülöttet az apa mellkasára helyezik naponta negyedórára, amitől mély kötődés alakul ki közöttük.

Milyen mintát közvetít az apa?

– Léteznek olyan kutatások, amik azt mutatják, hogy ha apa is van a gyerek életében, akkor a gyermek empatikusabbá válik, az érzelmi intelligenciája magasabb lesz. Az apai játék alapvetően különbözik az anyai játéktól: az apák a kommunikációra, a szabályrendszerre tanítják gyermekeiket. Azok a gyerekek, akikkel az édesapjuk sokat játszik, értelmesebbek, 1 évvel az apa nélkül nevelkedő kortársaik előtt járnak gondolkodásban és problémamegoldó képességben. Nagy hatást gyakorol az aktív apai jelenlét a gyermekek szociális fejlődésére is: nagyobb az önbizalmuk, reálisabb az énképük, könnyebben teremtenek kapcsolatot másokkal. Az édesapa egy picit a külvilágot képviseli: ha apa stabil, akkor a külvilág is barátságos.

„Két szülőre, két eltérő mintára van szüksége a gyermeknek”

– Nagyon hasonlóan hat a lány- és a fiúgyermekekre a jó apai minta, viszont a lányokat a nőiességükben, a fiúkat a férfiasságukban erősíti meg. Azok a lányok, akik jó kapcsolatot ápolnak az édesapjukkal, apa és anya mellett nőttek fel, később sokkal kiegyensúlyozottabb párkapcsolatra tesznek szert, értik a férfiak nyelvét. A fiúknál pedig azt látjuk, hogy népszerűbbek és könnyebben vállalnak vezető szerepet, az iskolában pedig kevesebb tanár-diák konfliktus van a körükben. Az apa jelenléte csökkenti az agressziót és javítja az önkontrollt. Ugyanakkor egy amerikai kutatás rávilágított arra is, hogy az apa nélkül felnövő lányok többszörös eséllyel esnek teherbe kamaszként, a fiúknál pedig jóval magasabb a bűnügyi rizikó. Ráadásul azoknál, akiknek a környezetében egyáltalán nincs apakép, tovább sokszorozódik mindezeknek a kockázata. A negatív példákból is látható, hogy odafigyeléssel és szeretettel az apai jelenlét szabályozó funkcióval bír. A világ legtermészetesebb dolga apának lenni. A világ legtermészetesebb dolga, hogy két szülőre, két eltérő mintára van szüksége a gyermeknek. Ha az apa nem lehet részese a család érzelmi háztartásának, akkor mindig külső szereplő marad. Az apákból nem anyákat akarunk csinálni, épp ellenkezőleg: azt akarjuk, hogy az anyák anyák lehessenek, az apák pedig megélhessék az apaságot.

A fiúk és férfiak szerepével, illetve kihívásaival kapcsolatos közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat június 17-18-án. Az online konferencia első napján 17.00 órától Bese Gergő atya, majd Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója osztja meg gondolatait. Június 18-án 17.00 órától Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológus tart előadást az apahiányos társadalomról, majd Léder László, az Apa Akadémia alapítója beszél a modern kori apaság kihívásairól. Az online konferenciára itt regisztrálhat.