A szakember szerint az erős izmok szinte biztosan kivédik a térdszalag sérüléseinek túlnyomó többségét. Már csak ezért is érdemes azokat valamilyen sporttal karbantartani. Mivel a térdízületet az izmok és a szalagok együtt tartják össze, ha az előbbieket megerősítjük, akkor az utóbbiak is kevésbé fognak sérülni. Ha a lendületes sízés közben a léc megakad, és ettől a láb „letapad”, a testet viszont viszi tovább a lendület, akkor a térd kicsavarodik, a mozgását szabályozó szalagok pedig elszakadnak. Egy ilyen balesetben a térd négy szalagjából leggyakrabban a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag sérül.

Ez a trauma általában erős fájdalommal, olykor a térd megduzzadásával jár. A járóképesség ugyan megmarad, de maga a térd instabillá válik. Így amikor a sérült újra rááll a beteg lábára, olyan érzése lesz, mintha nem lenne a helyén a térde, a csontok kimozdultak volna a helyükből. A térd gördülékeny mozgását a két keresztszalag és a két oldalszalag stabilizálja. Ha ez a „tartószerkezet” megsérül, akkor a térd előre-hátra csúszó mozgást is végez, és ettől a porcok – a szokatlan mechanikai igénybevétel miatt – erősen és gyorsan kopni kezdenek. A mozgás fájdalmas és korlátozott lehet. A két szalaggal egyidejűleg a belső gyűrűporc is megsérülhet, ami a térd elakadásához vezethet.

Az oldalszalagok teljes szakadását általában valamilyen nagy erejű, oldalirányú erőhatás okozza. Ez szintén duzzanattal, vérömlennyel, oldalirányú instabilitással, az oldalszalagok felett érzett nagyfokú fájdalommal is jár.

A szakember elmondta, hogy a szalagsérüléseket nem úgy kell elképzelni, mintha ollóval átvágtuk volna, hanem „csak” felrostozódik a szövet. Ha egy ilyen balesetben csak egyetlen szalag szakad el, akkor annak a végei még olyan közel vannak egymáshoz, hogy ha hegesedve is, de meggyógyul. Ha két szalag szakad el, akkor van esély arra, hogy a szalagvégek már nem is találkoznak egymással, és akkor jobb megoperálni, stabilizálni a térdet.

– Előfordul – mondja Czermann Imre –, hogy a szalagsérülésnek a fájdalmon kívül nincs is azonnal látványos tünete. Ezek a szalagok ugyanis meglehetősen rossz vérellátásúak, ha elszakadnak, nem keletkezik azonnal látványos vérzés a térdízületben. Így lehet, hogy csak másnap reggelre telítődik vérrel az ízületi tok, azaz addigra duzzad csak meg, de ekkor már lényegesen erősebb a fájdalom, mint a sérülés pillanatában volt. A legjobb minél előbb szakorvoshoz fordulni. Az orvos fizikális vizsgálattal az esetek 60-70 százalékában meg tudja mondani, hogy hány szalag sérült, de ezt az első diagnózist még ki kell egészíteni ultrahang-, illetve MR-vizsgálattal.

– A hétköznapi traumatológiai műtétek között a térdsérülés nem túl gyakori, de a síszezonban hetente legalább féltucat ilyen beteg érkezik – mondja a sebész. A pici gyerekek helyzete kicsit más: még olyan erős a szalagrendszerük, hogy rájuk nem jellemző ez a sérülés. Az viszont mindenkire igaz, hogy az izmok megelőző edzésén túl az is csökkenti a sérülés kockázatát, ha közvetlen a síelés előtt rendesen bemelegítenek.

Czermann Imre végül arra is emlékeztetett, hogy a sípályákon a térdtraumák mellett előfordulhatnak még összeütközéses és eséses balesetek is. Ám egy gyakorlatilag bármilyen minőségű, gyártmányú bukósisak ilyenkor is megvédi a viselőjét az esetek 99 százalékában a maradandó agykárosodástól.

(fotó: pexels)

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt.