Töltődjünk mozgással a nagy rohanásban!
Szerző:Békési Erika, fotó: Förster Tamás2020. 12. 10.Életmód
Az adventi készülődésben azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Miért is szánnánk időt a mozgásra még a legsűrűbb napokban is? Wirth Andrea edző, preventív gerinc- és sportrehabilitációs tréner 9+1 megfontolandó tanácsával azt mondja: magunkkal és a családunkkal is jót teszünk, ha mozgunk.
1. Ha nem használjuk a testünket, berozsdásodik
Gondoljunk csak bele, mennyi mindent tanultunk életünk során, de amit ezek közül nem használunk, azt bizony rég elfelejtettük. Ez a testünkkel sincs másképp. Ha a testet mindig csak ugyanabban a mozgástartományban használjuk, akkor elveszíthetjük az ezen túlmenő ízületi mozgástartományokat, leépülnek az izmaink és csökken a ruganyosságuk. A túlterhelt izmok befeszülnek, a nem használtak elgyengülnek. Az ember úgy érzi, merev lett a mozgása, nincs energiája, berozsdásodott. Ilyenkor bármilyen váratlan terhelés könnyebben okoz sérülést. Nincs mese, mozogni kell!
2. Figyeljünk a gerincre!
Szinte nincs olyan ember, akinek a gerincéhez kapcsolódóan ne lenne valamilyen tünete, mert az egyhelyben végzett, vagy nagy terheléssel járó munka és a kütyühasználat olyan testhelyzetekbe kényszerít bennünket, ami hosszútávon károkat okoz. Ugye legtöbbször egy vállon hordjuk a táskánkat, az erősebb kezünkkel cipeljük a gyereket, és reggelente rutinszerűen ugyanazzal a kézzel nyitjuk ki az ablakot? Ha várakozunk, általában csak az egyik lábunkat terheljük? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, az eddigieknél sokkal tudatosabbnak kell lennünk, mert a monotónia az egészséges test ellensége.
3. Kezdjük a napot nyújtózással!
A testünk egy nagyszerűen megalkotott szerkezet, de nem a mai ember életmódjára „készült”. Bár minden tagunk nagyon igyekszik kompenzálni a rosszfajta terheléseket, de manapság nincs könnyű dolguk... Ha a testünk kívánhatna tőlünk valamit, akkor biztosan a reggeli nyújtózkodást kérné, mert erről az emberek nagy része az utóbbi időben sajnos leszokott. Pedig csak a kutyát, a macskát vagy a kisgyermeket kell megnézni, ők alvás után ösztönösen nyújtózkodnak. Tegyük mi is ezt! Célszerű még az ágyban fekve átmozgatni az ízületeket, ez nagyban megkönnyíti az indulást fizikailag és lelkileg is. Közben át is tudjuk gondolni a napunkat. Higgyük el, ez az 5-8 perc minőségi napindítást jelent!
4. A rövid, de rendszeres átmozgatás is jobb a semminél!
Mi esne jól? A kérdésre adott ezerféle válasz alapján az átmozgatás legfontosabb gyakorlatait nehéz általánosítani, hisz a kisgyermek után szaladgáló anyuka, az ülőmunkát végző, esetleg túlsúlyos dolgozó és a csontritkulásos nagyszülő mind mást igényel. A lényeg, hogy hozzuk mozgásba az ízületeket. Végezzünk a szokásos, napi munkatevékenységet megszakító helyzetváltoztatásokat, átmozgatásokat, hogy a testben energiaáramlás induljon el, és a lélek is felüdüljön. Ha ehhez még napi 30 percnyi, lehetőleg szabad levegőn végzett aktivitást is hozzáadunk, megkapjuk az egészséges test és lélek receptjét. A mozgás hatására a hormonszintek megváltoznak, ez hatással van a közérzetre, az anyagcserére, az önbizalomra és a teljesítményre is.
5. Ülőmunka közben is tudunk mozogni!
Ha van lehetőségünk felállni, nyújtózkodni, átmozgatni a nyakat, vállat, derekat, csípőt, az nagyszerű! Ha ezekre nincs mód, egy teniszlabda is segíthet. Olvasás közben a labdát a kezünkbe véve át tudjuk masszírozni a nyakat, vállat, alkart, de a fáradt lábak felfrissítésére a talpunk alá is betehetjük.
6. A mosogatás, mosás, főzés, takarítás is lehetőséget ad a kreatív mozgásra!
A derék kímélésére ereszkedjünk kicsit lejjebb, azaz – a pult, mosdó vagy mosogató magasságától függően – álljunk hajlított térdekkel, kisebb vagy nagyobb terpeszállásban. Ebben a félguggoló helyzetben edződik a comb és a fenék is. Élvezetesebbé tehető a házimunka, ha pörgős ritmusú zenét teszünk be, amire elkezd a test mozogni, így a statikusságot könnyed mozgássá alakítjuk. A tánc elképesztő energiákat szabadít fel, oldja a gátlásokat és jókedvre derít!
7. Utazáskor figyeljünk magunkra is!
Sokszor órákat töltünk utazással, pedig a hosszú ücsörgés a legtöbb esetben káros és fárasztó a testnek. Amikor beülünk az autóba, rendezzük a tartásunkat, a tükröt pedig ehhez a helyzethez állítsuk be. A hosszú utakat szakítsuk meg rendszeresen kiszállással, átmozgatással, nyújtózkodással.
8. Ha nagy a hajtás, több mozgásra van szükségünk!
Ellentmondásnak tűnik, mégis igaz, hogy akkor kell magunkkal a legtöbbet foglalkoznunk, amikor azt gondoljuk, hogy erre nincs időnk, erőnk és kedvünk. Aranyszabály, hogy a jókedvű testi aktivitás után minden könnyebben és gyorsabban elvégezhető, mert a mozgás erőt, kedvet és lendületet ad a továbbiakhoz. Sőt, sokszor új nézőpontokat is hozhat! Például arról, hogy valóban kell-e a hajtás, vagy tudnánk-e esetleg kicsit másként élni.
9. Mozgassuk meg a gyerekeket is!
A szülői minta komoly hatással van a gyerekekre – így van ez a mozgással kapcsolatban is. Ha a gyermek látja, hogy a szülő aktív életet él, ő is másolja ezt. Ha viszont nincs követhető példa, azaz a szülő nem hitelesen képviseli az egészséges életmódot, akkor a kicsiknél nehezebben válik életformává a tudatos testedzés. Pedig hatalmas szükségük van rá, hiszen manapság nemcsak anya és apa ül sokat, hanem a gyerekek is: iskolás korban, illetve a digitális eszközök gyakori használatával a mai gyerekek sajnos különösen hajlamosak a rossz testtartásra. Fontos, hogy billentsük ki a gyermekeinket a monotonitásból, és csináljunk kedvet nekik a rendszeres mozgáshoz közös aktív programokkal! Ráadásul a családi sportolás a testi egészségen túl az összetartást is erősítheti: kiránduljunk, kocogjunk, sétáljunk, labdázzunk együtt minél többet!
+1. Pihenjünk és lazuljunk, amikor csak tudunk!
Folyton megyünk, teszünk-veszünk, dolgozunk, ha pedig van pár szabad percünk, akkor a telefon után nyúlunk. Ami nem pihentet… Tanulni és gyakorolni kell, hogy megengedjük magunknak a lazítást. Hogy mit jelent ez? Helyezkedjünk el kényelmesen, hanyatt fekve vagy ülésben. Ha ülünk, támasszuk meg a derekunkat, a talpak legyenek a talajon. Kezdjünk el csak a légzésünkre figyelni! Nem baj, ha időnként elakadunk, ilyenkor tudatosítsuk magunkban, hogy „bizony jönnek a gondolatok, de most tovább engedjük őket, és csak a légzésünkre figyelünk”. Ha ez sikerül, akkor testrészről testrészre haladva ellazulhatunk. A visszatérés lassan, a testünket finoman átmozgatva, megnyújtózva történjen. Ha csak tíz percet szánunk is a pihenésre, biztosan szebb lesz a napunk.
(Fotó: Shutterstock)