Unalmasak a lányunk TikTok videói? Mégis érdemes megnézni… - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Unalmasak a lányunk TikTok videói? Mégis érdemes megnézni…

Clerget-Tasi Barbara
2020. szept. 28. 14:00
Kamasz a családban

Nem kell és nem is szabad helikopterszülőként körözni a tini gyermekünk felett. Többet érünk azzal, ha érdeklődést mutatunk a kamaszhóbortok iránt, és mellette figyelünk az intő jelekre, hogy időben beavatkozhassunk, ha kell.

Úgy számolom, maximum 4 nyugis évem van hátra, mire a – már ma is – rendkívül öntudatos lányomnál beüt a kamaszkor. A legnagyobb aggodalmam az, hogy nem velem osztja majd meg a bánatát, az örömét, a félelmeit, és ezáltal nem láthatok rá azokra a helyzetekre, amik igenis veszélyt jelenthetnek rá. Elég lesz vajon az ősbizalom, az egészséges kötődés, a támogató szeretet ahhoz, hogy a bajban is hozzám forduljon? Érdemes lenne kicsit „ápdételni” magam addigra, hogy akkor is jófej legyek, ha valamelyik menő, illetve ma már „menci” applikációval mangamacska fejet akar rám varázsolni? Vagy ez a tiniknél nem is játszik?

Talán nem vagyok egyedül a félelmeimmel, ezért úgy hiszem, más gyakorló anyukának és apukának is hasznos tanácsokkal szolgálhat Bodnár Csilla, klinikai szakpszichológus, akit arról kérdeztem, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mai kamaszlányoknak, milyen veszélyek leselkednek rájuk, és mit tehetünk szülőként, hogy biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá tegyük gyermekeink számára a tízes éveiket.

Érett külső, éretlen lelkivilág

– Lányoknál a 12 éves kort tekintjük a serdülőkor kezdetének, ekkor számtalan biológiai és pszichológiai változás indul meg a szervezetben – mondja pszichológus szakértőnk. – Ma már nem ritka, hogy egy kislány akár 10 éves korában elkezd menstruálni, és a hormonális változások hatására a teste átalakul. Az arc még kislányos, ám a test már nőies. A gyerekek erre nagyon változatosan reagálnak: akad olyan kislány, aki elkezd szorongani, testet takaró ruhákat hord, de az is elképzelhető, hogy túlzottan kihangsúlyozza a nőiességét. Mindkét esetben diszharmonikussá válhat a gyermek önmegélése, utóbbinál a külvilág gyermekre gyakorolt hatása csak fokozhatja ezt, hiszen a kihívó külső egy érzékeny, fejletlen lelkivilágú kislányt takar. Az egyik veszélyforrás is ebből fakad, mivel a külvilág reagál a testi változásokra, ami az ellenkező nem dicséretében, közeledésében is megnyilvánulhat, de a kiskamasz lelkivilága még fejletlen ahhoz, hogy mindezt befogadja. Ebben az időszakban a szexuális késztetések is felerősödhetnek, és egy fiú érdeklődése felkeltheti a kamasz lány szexuális izgalmát, melyre még nem tud éretten, magabiztosan visszajelezni. A zavarodottsága önértékelési gondokhoz vezethet, a kislány visszahúzódóvá válhat.

Obszcén fotók

Ez a probléma a közösségi médiában hatványozódhat, mivel ezek az online felületek népszerűek az olyan felnőtt férfiak körében, akik fiatal lányokon keresztül próbálnak megerősítéshez jutni.

– A neten inzultálják, mondhatni abuzálják a 12, 13 éves kislányokat. Sajnos több olyan tinédzser páciensem volt már, akik arról számoltak be, hogy zaklatóik a nemiszervükről küldtek képeket, és tőlük is erotikus jellegű fotókat kértek cserébe. A gyermek ilyenkor azt gondolhatja, hogy biztos távolból kipróbálja magát, és belemehet az olyan szexuális jellegű játékokba, ahol a fizikai kontaktus lehetősége nincs meg. Szerencsére nem jellemző, hogy személyes találkozóig fajul a történet. A fizikai védettség érzése mellett, azért sem tiltja le a kiskamasz az elkövetőt, mert „behódol” a felnőtt tekintélynek. A lelki éretlenség és a gyermeki dependencia miatt – még akkor is, ha legbelül érzi, hogy ezzel valami nincs rendben – nem mer csak úgy egy felnőtt férfinak ellentmondani. A végén a tizenéves olyan helyzetben találja magát, amit rettenetesen szégyell, nem talál rá megoldást, és mindez természetesen nagyon felzaklatja őt. A szülő azt láthatja, hogy a gyermeke viselkedése tartósan megváltozik, nagyon zárkózottá válik, nehéz megközelíteni.

13 év a regisztrációs korhatár!

Gyakran nem mer a tinédzser segítséget kérni, hiszen akkor róla is kiderül minden. Ha mégis a szülőhöz fordul, nagyon fontos, hogy ne hibáztassuk a gyerekünket, tanácsolja szakértőnk.

– Ne mondjunk olyanokat, hogy „Minek küldtél képet?”, „Minek álltál vele szóba?” Tilthatjuk együtt a zaklatót, tehetünk feljelentést, bár a tapasztalat azt mutatja, nem kapják el az elkövetőt. Fontos a megelőzés: amint a gyermekünk regisztrál valamilyen közösségi oldalra, beszéljünk vele arról, hogy a virtuális térben miként zajlanak a dolgok. A Facebook felhasználói szabályzata kiköti, hogy 13 éves kor alatti személy nem regisztrálhat, ezzel is védve a gyermekeket a szexuális és egyéb, nem gyermekeknek szóló tartalmaktól, de ez mit sem ér, ha a szülő hamis életkori adatokkal kijátssza a rendszert.

„Mások előtt sírni, szociális öngyilkosság”

„Az egyik kamasz páciensem iskolájában van egy WC, ahová a lányok sírni járnak, mert – ahogy mondja – mások előtt sírni, szociális öngyilkosság.”

– A gyerekek gyakran kegyetlenek egymással, rögtön kiszúrják a másik gyengeségét. Az iskolai kiközösítés, zaklatás is nagy veszélyt jelent a kamaszokra, hiszen ilyenkor a gyermek kiközösítést, megszégyenítést él át, ami szorongáshoz, depresszióhoz is vezethet. Főleg a lányokra jellemző, hogy csoportosan összefognak egyvalaki ellen, akivel aztán látványosan nem beszélnek. Az egyik kamasz páciensem elmesélte, hogy az iskolájukban van egy WC, ahová a lányok sírni járnak, mert – ahogy mondja – mások előtt sírni, szociális öngyilkosság. Gyakori jelenség, hogy a tinik rossz hírét keltik a kipécézett osztálytársuknak. A digitális felületeken a pletykák még gyorsabban terjeszthetők. Előfordul, hogy külön netes csoportokat hoznak létre a lányok azzal a céllal, hogy ott beszéljék ki a kirekesztett gyermeket, akinek ráadásul a tudtára is adják, hogy róla szól a csoport. Ez egy végtelenül kiszolgáltatott, védtelen állapot, hiszen a kislány tudja, mi történik, mégsem tehet ellene semmit, hiszen nem tagja a csoportnak.

Keressünk valós megoldásokat!

– A bullying jelei lehetnek, ha otthon a gyermek szomorú, gyakran sír, nem akar iskolába menni, esetleg romlani kezdenek a jegyei – mondja Csilla. – A szorongás tüneteit mutathatja, mint az alvászavar, hasfájás, fejfájás, láz. A szülőnek azt kell megértenie, ha a gyermeke a segítségét kéri, hogy nem feltétlenül megnyugtatást vár tőle. A kamaszlány egyszerűen kortárs kapcsolatokra, kortárs csoportba vágyik. Nem akarja megélni a kiközösítést. Találjuk meg azokat a pontokat, ami miatt a gyermekünknek nem sikerül baráti kapcsolatot kialakítania, és erre keressünk valós megoldásokat! Ha nagyon elharapódzik a bántalmazás, annak hosszútávú hatásai lehetnek a gyermek szociális fejlődésére is. Épp ezért szükséges a felnőtt közbelépése, legyen az az iskolán belüli intervenció, a jóvátételi eljárás, vagy végső megoldásként az iskolaváltás.

Próbáljuk ítélkezésmentesen támogatni!

Nehéz kamasz szülőjének lenni, hiszen ebben az életkorban elég erős az autonómiára törekvés. Pszichológus szakértőnk arra biztat, üljünk le beszélgetni, és mutassunk érdeklődést az iránt, amivel a gyerek épp foglalkozik.

„El kell fogadnunk, hogy nem tudjuk mindentől megvédeni a gyerekünket.”

– El kell fogadnunk, hogy nem tudjuk mindentől megvédeni a gyerekünket, nem vezet sehová, ha elvesszük tőle a telefont, eltiltjuk a kütyüktől. Lehet, hogy unalmasnak találjuk a lányunk TikTok videóját, mert 10-szer egymás után ugyanaz a kacsintás van rajta, csak más színű szemmel, mégis érdemes megnézni, mert a gyermekünk számára ez valamiért fontos. Ráadásul, így alkalmunk nyílik a mélyebb beszélgetésekre is. Próbáljuk ítélkezésmentesen támogatni, megérteni őt! Ha folyamatosan elszámoltatjuk, és minden lépéséről tudni akarunk, csak aláássuk a szülő-gyermek közti bizalmi kapcsolatot. Ne szóljuk le a véleményét, az érdeklődését, mert azzal csak belefojtjuk a szót, és a kis kamasz újra bezárkózik. Inkább kérdésekkel terelgessük, hogy ő maga jusson el a jó megoldásig.

„Addig beszélgetünk, amíg haza nem érnek”

Ezt az utat választotta Csaba, a két kamaszlányt nevelő édesapa is. Úgy szeretné megvédeni tinédzser gyerekeit, hogy közben ne gátolja őket önállósodási törekvéseikben, és ne sérüljön a bizalom. Csaba lányainál ugyan nem indult be a lázadás, de azért most is akadnak izzasztó helyzetek. Ilyen például a „hova, meddig, hogyan engedje egyedül a lányokat” dilemma.

– Aggódó apának tartom magam, ami elsősorban abból adódik, hogy lányos apuka vagyok – vallja be Csaba. – Sokat gondolkozom azon, jók-e a felállított szabályok, jól teszem-e, hogy elengedem a lányaimat egyedül ide vagy oda, mert féltem őket az idegenektől. Akkor nyugszom meg, amikor már hazaértek. Egyelőre ez az aggodalmam legfőbb forrása, mivel a lányok még nem járnak bulizni. A gyerekeink elég régóta gyalog mennek iskolába, a nagylányom idén már ingázik is a főváros és az otthonunk között. Annak érdekében, hogy biztonságban tudjuk őket, megbeszéltük a lehetséges veszélyforrásokat, valamint kialakítottunk egy úgynevezett „audio hazakísérős” rendszert, azaz a lányok felhívnak minket telefonon, és addig beszélgetünk, amíg haza nem érnek. Emellett a telefonos helymeghatározás is segít, hogy lássuk, merre járnak a gyerekek – és reméljük, ők is a készülékkel vannak.

„Szerencsés kimenetelű lecke volt”

– Az idősebb lányom 13 éves korában kapott telefont, de az életkornál fontosabb az, hogy amikor ilyen eszközt adunk a gyerekünk kezébe, azt már úgy tegyük, hogy beszélgettünk vele a netes tartalmakról, veszélyforrásokról. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, mit engedjünk, és mit ne. Ha nagyon sok mindent tiltanánk, akkor bizonyára egy idő után ki akarnának törni a szülői szigorból. Nem akarjuk állandóan ellenőrizni őket, nem kérjük el a telefonjukat sem ezzel a céllal. Így, talán a későbbiekben is sikerül fenntartani a bizalmi kapcsolatot, és bátran fordulnak hozzánk a problémáikkal, vagy, ha egyedül kell dönteniük, akkor is helyesen cselekednek majd. Erre egyébként már volt is példa: a nagyobb lányom „ijesztgetős” üzenetet kapott, amit tovább kellett küldenie. Azonnal szólt nekünk, mi pedig a feleségemmel felvettük a kapcsolatot a többi szülővel, így nem történt nagyobb baj. Ez egy szerencsés kimenetelű lecke volt, olyan, ami nem üt nagyot, de mégis tanít. Meghatározta a lányom hozzáállását a netes tartalmakhoz, a nethasználathoz. Úgy gondolom, hogy ha kezdettől fogva bevonja a szülő a gyerekeit az őket érintő kérdések megvitatásába, akkor a döntések is közös döntések lesznek.

AJÁNLOTT TARTALOM:

https://csalad.hu/csaladban-elni/a-segitseg-konyvben-erkezik

A csalad.hu az október 11-i Lánygyermekek világnapja alkalmából két héten keresztül a nővé érés és a modern kori anyaság kérdéseit járja körül. Oldalunkon szeptember 28-október 11. között izgalmas interjúk, érdekes szakértői cikkek és szívbemarkoló személyes vallomások foglalkoznak a lányok és nők családban betöltött szerepével, és az őket kihívások elé állító szerepkonfliktusokkal.

(fotó: Shutterstock)