Pop, sátor, politika – miért vonzók a fesztiválok?

Idén júniustól augusztusig több mint 60 nagyobb zenés fesztivál volt elérhető Magyarországon, vagyis a nyár egy-egy hónapjára nagyjából 20 fesztivál jutott. A fiatalok körében a fesztiválok kulturális közvetítő szerepe, vonzereje megkérdőjelezhetetlen, így ezeken keresztül közelebb kerülhetünk az ifjúság gondolkodásának megértéséhez, és minél jobban értjük a fiatalokat, annál közelebb kerülünk a jövő megértéséhez is – ezzel az indokkal indította el átfogó fesztiválkutatását az Ifjúságkutató Intézet.  

Kis magyar Woodstock

– A fesztivál mindig egy ünnepi jellegű esemény, ami összeköti a kultúrát, a szórakozást, van társadalmi, gazdasági, politikai funkciója is – mondta el a csalad.hu-nak a kutatást végző szervezet igazgatója.  

Székely Levente felidézte: a történelemmel egyidős az, hogy az emberek, kiemelkedve a hétköznapokból, összejönnek és valamilyen nagyobb ünnepséget tartanak. Ez korábban nagyon erősen kötődött a vallási eseményekhez, egyfajta kultusz ünnep volt.  

– Valamikor a 19-20. század fordulóján jelentek meg az első művészeti fesztiválok. Magyarországon 1931-ben volt az első ilyen fesztivál, a Szegedi Szabadtéri Játékok. A következő szakasza a fesztiváltörténetnek az 1969-es Woodstockkal indult, amikor a fesztiválok az ellenkultúra színtereivé, a fiatalok ünnepévé váltak.

Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban kiemelte az 1973-as „kis magyar Woodstockot”, amikor Miskolcon, a diósgyőri DVTK Stadionban 20 ezer ember gyűjt össze.  

Félelem a kimaradástól

– A mostani fesztiválvilágot én úgy nevezem, hogy ez a FOMO-banzáj ideje. (Fear of Missing Out, vagyis a kimaradástól való félelem – a szerk.)  Most a túlkínálatot látom, illetve azt, hogy a mainstream egyszerre van jelen a nonkonformmal, tehát ez már nem csak az ellenkultúra világa.   Minden keveredik. Az ember több színpadon, párhuzamos programokon vehet részt, így folyamatosan létezik egy szorítás is, hogy „kimaradok, menjünk a másikra is, nézzük meg”. Mindig érzékelhető a tömeg áramlása egyik helyről a másikra.  

Székely Levente szerint a műfaj azért működik, mert ki tud szakítani a mindennapokból annak ellenére, hogy év közben is folyamatosak a kulturális események.  

– A fesztiválok kiemelkednek a rendezvények sorából, ott egyszerre, koncentráltan van jelen nagyon sok előadás, művészeti esemény. Van olyan funkciója is, hogy ösztönzi a kultúra iránti fogékonyságot, tágítja a látókört, formálja az ízlést. Találkozhatnak az emberek új előadókkal, kulturális tartalmakkal. A fesztiváloknak nagyon erős a közösségkovácsoló hatása, közösségi élményt nyújtanak, egyenlősítenek, a társadalmi különbségeket valamelyest feloldják. Egyben adnak egy kiváltságosság-érzést is.  

Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója azért hozzáteszi, hogy sok helyen már megjelentek az egyenlőség mellett az elválasztott VIP részlegek is, ahol azért lehet mutatni, hogy „egyenlő vagyok veletek, de el is vonulhatok, ha mégis sokak vagytok nekem”. 

A pénz nem akadály

A nagyobb hazai, zenés fesztiválokon részt vevő magyarok száma meghaladhatja az 1 milliót. Csak az Ifjúságkutató Intézet által vizsgált három fesztiválon, az MCC Feszten, a Campus Fesztiválon és a Strand Fesztiválon mintegy 300 ezer ember vett részt. A 15–39 évesek 24 százaléka (népességre vetítve 700 ezer fő) mondta azt az év elején, hogy részt vesz majd idén ilyen programon. Ha ehhez hozzávesszük az idősebb korosztályok tagjait is, a résztvevők száma – a fesztiválok közönsége közötti átfedésekkel is kalkulálva – meghaladhatja az 1 millió embert.  

– Láthatóan egy jobb anyagi helyzetű társadalmi csoport jelenik meg a fesztiválokon, mint ami általában a 40 év alatti ifjúságot jellemzi, elsősorban a részvétel magas költsége miatt – fogalmazott Székely Levente. A kutatás szerint a fiatalok 50 százaléka nyilatkozta azt, hogy be kell ugyan osztania a pénzét a rendezvényeken, de jól kijön abból; 30 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, gondok nélkül él.

A fesztiválozók a belépőjegyek mellett főleg élvezeti cikkekre (pl. alkohol, dohánytermékek, kávé) költ, átlagosan napi mintegy 15 ezer forintot. Az étkezésre szánt összeg csak ez után következett, napi átlagosan mintegy 10 ezer forinttal.  

Noha a fiatalok relatív többsége ma is sátorban lakik a fesztivál ideje alatt (42%), sokan vannak, akik naponta ingáznak (22%) vagy csak egy napra látogatnak ki az eseményre (22%), így nincs is szükségük szállásra. Viszonylag kevesen választják a hoteleket, panziókat (10%) és még kevesebben húzzák meg magukat ismerősnél, rokonnál (4%).

Zene és közélet  

A kutatás szerint a fesztiválozók legkedveltebb zenei irányzatának a pop bizonyult, ezt követte a sorban az elektronikus zene, illetve a rap és a hiphop. Ami ennél nagyobb meglepetés volt, hogy a fiatalok közéleti, politikai témákra való nyitottsága magasabbnak bizonyult az országos átlagnál. A vizsgált korosztályból több mint minden ötödik fesztiválozó mutatott érdeklődést az ilyen témák iránt, ami jelzi, hogy a szórakoztató programok mellett a közéleti beszélgetéseknek is helyük van ezeken az eseményeken.

Biztonság

A közvélekedés szerint az ifjúság nagyobb veszélynek van kitéve egy fesztiválon, mint általában a mindennapokban. A fiatalok ugyanakkor a vizsgált fesztiválokon biztonságban érezték magukat, bár a megkérdezettek fele szerint egy ilyen eseményen könnyebben hozzá tud férni a kábítószerhez az, aki azzal élni szeretne.  

Székely Levente felhívta a figyelmet, hogy sok rendezvényen például már a különböző színű karszalagokkal is jól láthatóvá teszik, hogy ki milyen korosztályhoz tartozik, és ez alapján figyelnek arra, hogy ne szolgálják ki a 18 éven aluliakat alkohollal. A biztonsági személyzet pedig mindenhol igyekszik garantálni, hogy ne történjenek problémák. A megkérdezettek kétharmada azt válaszolta, nem érzi úgy, hogy bármitől tartania kellene.

Fesztivál-lojalitás, törzsközönség  

Az egyes rendezvényeken igen nagy arányban vannak jelen az életérzés, a hangulat miatt visszatérő vagy akár egynél több fesztiválra is ellátogató vendégek. Az Ifjúságkutató Intézet által vizsgált 15–39 éves korcsoport mintegy fele nem csak, hogy volt már korábban is az adott fesztiválon, de következő alkalommal is tervezi a részvételét az eseményen. A megkérdezett fiatalok 43 százaléka egynél több fesztiválra is kilátogatott idén.