Gyerekek titkai
Szerző:Schäffer Erzsébet2022. 05. 13.Schäffer Erzsébet: ...és akkor elmesélem...
Legszívesebben azt írtam volna címnek: Tanuljunk a gyerekektől! Ó, de hányszor gondolok erre. Apró találkozásaimból most ilyen gyerektitkokat szedegettem össze.
Talán nem is titkok ezek. Inkább olyan érzékeny gyermeki figyelmek, reagálások, vágyak és cselekvések, melyek láttán felkapjuk a fejünket: mennyire pontosan tud mindent… Pedig csak egy gyerek!
Szomorúságdoboz
Barátunk hatéves kislánya vendégségbe jön hozzánk. Méregetik egymást a mi lányunkkal, egyszer csak titokzatos arccal odajön a vendég Panni hozzám.
– Tudod, mim van nekem? Ha megmutatom, el fogsz ájulni…
– Hát mutasd meg.
Egy kis csomagocskát szorít a szívére. Még kéreti magát.
– Nem mutatom meg mindenkinek.
– De én már nagyon kíváncsi vagyok.
Végigmér, latolgat. Végül dönt.
– Nézd…
Előveszi a csomagot, ami nem más, mint egy vászonzacskóba rejtett kicsi fekete doboz.
– Mi van a dobozban? – kérdem suttogva.
Kinyitja.
– Hisz ez üres.
Panni rám néz.
– Csak nem látod. Tele van. Ebben vannak a szomorúságaim. Ez az én szomorúságdobozom.
– Kitől kaptad?
– A mamától kaptam. A mama is kapta valakitől. Azt mondta, ha szomorú vagyok vagy valami bánatom van, bújjak el, és vegyem elő a zsákot. Emeljem ki belőle a dobozt, nyissam ki a tetejét. És suttogjam bele, hogy mitől vagyok szomorú. Utána gyorsan vissza kell csukni és vissza kell dugni a zsákba, és berakni a párnám alá.
– Mondtál már bele szomorúságot?
– Már négyet.
– És…?
– Képzeld, a mamának igaza van. Elmentek belőlem, belementek a dobozba. A doboz meg elvarázsolja mindet.
Panni eldugja a csomagocskát.
Rám néz.
– Ne mondd el senkinek!
Megígérem, hogy nem mondom el senkinek. Bólint, és elviharzik a titkával.
Nem tudom, elég lesz-e a doboz Panninak. Belefér-e majd az ő jövendő nagy szomorúsága. Mert még nem tudja, amit a mamája egy hete elmondott nekem. Nem megy tovább, elválnak.
Míg Panni után nézek, arra gondolok, a szüleinek is elkelne valami doboz vagy zsákocska. Ami varázsolni tud valamit, hogy azt a kis szomorúságdobozt ne kelljen megint kinyitni.
Az én kívánságom
A kisfiú nagy szeretetben él, a szülei kincse. Egyetlen bánata, hogy nincs testvére. És még valami. El is mondta.
– Nem értem őket. Nagy vitatkozók. Olyankor olyanok, mint az óvodások. Totál értetlenek és egyik sem enged. Közben meg szeretik egymást. A mama mondta, hogy ne izguljak, mi olyanok vagyunk, mint egy olasz család, ott mindenki hangos és kiabál és nem hagyja a másikat szóhoz jutni. Jó, rendben van, bár én nem vagyok hangos. De miért nem veszi a papa feleségül a mamát? Pedig a mama nagyon szeretné. Amióta vissza tudok emlékezni, minden születésnapomra ezt kérem: Papa, nekem az lenne a legnagyobb ajándék, ha feleségül vennéd a mamát! Ilyenkor mond valamit, de nem tesz semmit. Pedig én már az óvodás koromban is ezt kértem. Össze is számolom, már nyolc kívánságom volt. De nem adom föl. Kíváncsi vagyok, meddig bírják.
Sára bölcsessége
Lakatos György fagottművésszel sok évvel ezelőtt az élet nagy dolgairól beszélgettünk. Például arról, hogy mi az igazán fontos.
– Lehet nekem koncertem Londonban, Madridban, de mennyivel fontosabb, hogy el tudok menni a Sáráért, és hazafelé elmeséli, mi volt a suliban. Mint tegnap is. Hogy megtudtam, mennyire fáj neki, hogy a legjobb barátnője azt mondta:
– Soha többé nem békülünk ki!
Egy gyereknek egy ilyen mondat maga az élet. Dráma. Sárának fantasztikus természete van, mindenkit elfogad és tolerál. Kérdem tőle, és mit fogsz csinálni? Néz rám, aztán azt mondja:
– Még nem tudom, de a békesség az első.
Figyeltem másnap reggel. Ül be a kocsiba, piszok hideg van, csak a bal kezén van kesztyű. Kérdem, miért nincs a jobb kezeden kesztyű, Sára? Azt mondja:
– Mert azzal fogok kezet nyújtani a Barbinak, hogy béküljünk ki…
– Érted? Egy gyerek. Akkor most hogy is van? Miért haragszunk mi, okos felnőttek egymásra? Miért nem fogjuk meg egymás kezét? Hogy mennyivel könnyebb lenne így, miért nem értjük? Megint tanultam valamit Sárától, a kislányomtól. Nincs még nyolcéves.
Olvasta Schäffer Erzsébet korábbi írásait is?
Kistestvér van a pocakodban, anya!
Békében, háborúban – kisbabák üzenete
