csalad.hu - Belső útjaink – Hogyan fejlesszük gyermekünk lelki egészségét?
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Belső útjaink – Hogyan fejlesszük gyermekünk lelki egészségét?

gyermekut.hu
2020. okt. 28. 15:00
Kisgyermeket nevelünk

Lelki egészségünk személyes felelősségünk, amire a gyermekünket is meg kell tanítani! A környezet stresszfaktorai elkerülhetetlenek, ezért hogyan fejleszthetjük már az óvodáskorúak lelki egészségét?

Bajor Anita, a gyermekut.hu szakpszichológusa azt vallja: nekünk, szülőknek a feladatunk olyan készségekkel felvértezni gyermekünket, melyek segítik legyőzni az akadályokat és kiegyensúlyozott, boldogságra képes felnőtté válni. Manapság olyan korban élünk, ami tudatunkat szüntelenül kifelé irányítja, állandó figyelő üzemmódban működünk. Nem tekintünk befelé, ezt a képességünket nem iskolázzuk, mert a mindennapi élet sodrában úszunk.

Miért szorong egy kisgyermek?

Szorongani bizonyos dolgoktól sok esetben a normális fejlődés részét képezi, életkori sajátosságnak tekinthető. Ilyen például óvodáskorban a szeretet elvesztésétől, a szörnyektől, a sötéttől és a haláltól való félelem. De szorongást okozhat a család életében történt változás, mint például kistestvér születése, költözés, válás, családtag halála, betegség, miként az is, ha a szülők kapcsolata konfliktusokkal terhelt, amit a gyermek a titkolózások ellenére is megérez. A túlzott engedékenység, a határok, keretek hiánya, de ugyanígy a túlkorlátozás, a magas elvárások szintén okozhatnak szorongásos tüneteket. Alkatánál fogva is lehet a gyermek aggodalmaskodóbb, félénkebb, visszahúzódóbb, főleg, ha a szülő maga is szorongóbb típus.

Bármi is áll a szorongás hátterében, az okok kiderítése mellett az érzelmi biztonság nyújtása és a szorongás oldása nagyon fontos. A magas belső feszültség kedvezőtlenül hat a gyermek hangulatára, teljesítményére, társas kapcsolataira, motivációjára, gátolhatja a tanulási folyamatokat. Hosszútávon alvászavarokhoz, testi tünetek kialakulásához (pl.: fejfájás, hasfájás, hányás, étkezési zavarok) vezethet.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Szakembert akkor érdemes felkeresni, ha a tünetek, a viselkedésváltozás tartósan fennáll, illetve, ha azok megnehezítik a gyermek és a család hétköznapjait, szenvedést okoznak. A szorongás és a belső feszültség enyhébb eseteiben sokat segíthetünk gyermekünknek, ha játékos formában különböző feszültségoldó, relaxációs technikákat csempészünk be a mindennapjaiba. Ezek a módszerek nemcsak a meglévő tüneteket csökkentik, hanem megelőző jelleggel gyermekünk lelki egészségének fejlesztését is szolgálják.

Négyéves kor körül játékos formában, észrevétlenül taníthatjuk meg gyermekünknek azokat a relaxációs gyakorlatokat, amelyekkel el lehet lazulni, megnyugodni.

Mikortól tanítsunk a gyermeknek relaxációs gyakorlatokat?

Négyéves kor körül játékos formában, észrevétlenül taníthatjuk meg gyermekünknek azokat a relaxációs gyakorlatokat, amelyekkel el lehet lazulni, megnyugodni. Ha már óvodáskorban elsajátítja ezeket a megküzdési technikákat, ez a módszer természetessé válik a számára és később bármikor használhatja stresszes élethelyzetekben.

Milyen pozitív hatása van a gyermekre, ha rendszeresen relaxál?

A relaxációs gyakorlatok javítják a szervezet mindennapi stresszel való megbirkózását. Segítséget nyújtanak az elme és a test megnyugtatásához. Fejlesztik az önkontroll, az önszabályozás és az önmegnyugtatás képességét. Segítenek az agresszió vagy a túlzott félénkség kezelésében. Javítják a koncentrációt, a teljesítményt és a memóriát.

Jótékony élettani hatásokkal bírnak: felfrissítenek, csökkentik a fáradtságérzetet; az elalvást könnyebbé, az alvást nyugodtabbá teszik. Csökken a stresszhormonok aktivitása. Javul az izmok vérellátása, csökken az izomfeszültség. Nő a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, illetve betegségek esetén gyorsabb a regenerálódás. Fokozódik a testtudatosság (a relaxáció rávilágít arra, hogy milyen testi tünetekkel jár például, ha szorongok, feszült vagyok, és hogyan tudom ezt oldani és kezelni).

Milyen gyermekeknek való relaxációs módszereket ismerünk?

Segíthet például a fogócskázás, kergetőzés, fűben hempergés, birkózás, a gyurmázás, a papírtépkedés, a festés, a sarazás, pocsolyában ugrálás, az éneklés, a tánc, a zenehallgatás.

Sokféle módszer létezik gyermekünk megnyugtatására, lelki egészségének fejlesztésére, de meg kell találni, melyik a legmegfelelőbb személyiségének, temperamentumának és fejlettségi szintjének. Ezért próbáljunk ki minél többfajta módszert!

Alapjában véve a szorongás oldására minden olyan tevékenység megfelelő, amiben szabadjára lehet engedni az energiákat, amikor nincsen korlátozva a mozgás, felszabadulhat a gyermek (nem kell szépen és ügyesen tevékenykednie). Mivel a szorongás mögött gyakran elfojtott indulatok állnak, ezért jó, ha játékos keretek között ezek felszínre kerülhetnek, levezetődhetnek.

Ebben segíthet például a fogócskázás, kergetőzés, fűben hempergés, birkózás, a gyurmázás (egy nagy gyurmagolyó gyúrása és kilapogatása), a papírtépkedés, festés (nagy csomagolópapír leterítése a földre és azon festeni), a sarazás, pocsolyában ugrálás. Az éneklés, a tánc, a zenehallgatás szintén komoly feszültségcsökkentő hatású. A gyermek életkorához és az aktuális problémájához, félelmeihez igazodó olvasott vagy fejből mondott mese szimbolikus úton közvetít válaszokat, megoldási eszközöket.

A mozgásos relaxáció

Óvodás gyermekünknek ne mondjuk azt, hogy „Gyere relaxáljunk!”, mert feladatként fogja értelmezni, amit kötelező megcsinálni, ez pedig ellenállást válthat ki belőle. Játékos keretek között végezzük a gyakorlatokat. Ebben a korban az átlényegülés még nagyon könnyen megy a gyermekeknek. Miközben önfeledten beleéli magát a játékba, létrejön a relaxáció.

Erre kiválóak a különböző mondókás, mozgásos gyakorlatok, nyújtások, melyek észrevétlenül oldják fel a benne lévő feszültségeket, nyugtatnak vagy éppen (gyakorlattól függően) energizálnak (pl.: „Medve vagyok, és cammogok” „Liba vagyok, totyogok” „Cica vagyok, fújtatok” „Égig érő fa vagyok”). A ritmusok előnyeit is ki lehet használni. Vannak élénkítő és nyugtató, elmét lecsendesítő ritmusok.

A legkritikusabb feszültségek idején alkalmazható az úgynevezett villámrelaxáció. A gyakorlat lényege a különböző izomcsoportok erőteljes megfeszítése. Csak feszíteni kell, mert a kiengedés után az ellazulás már magától, központi idegrendszeri parancsra történik. A szorongás feloldásában nagyon hatásosak a lendítő, nagyröppályájú mozgások. Ilyenkor ernyedten hagyjuk, hogy a gravitációnak átadott izmok lengjenek, vigye őket a lendület. A körző, lendítő, ritmusos hajlító mozgásos gyakorlatok pedig úgy kapcsolják ki az idegrendszer szorongásközpontját, hogy közben a gyermek élvezetes mozgásformákat hajt végre.

A lélek ápolása belső megerősítésekkel

Öt-hatéves kortól alkalmazhatunk gyermekmeditációkat, amivel az érzelmi intelligencia legfontosabb összetevőit építhetjük be. Ilyen például az optimizmus, a hála és köszönetmondás vagy az adni tudás képessége, a barátságok és társas kapcsolatok ápolása, célok kitűzése és bátorság az elérésükhöz, konfliktuskezelés, negatív érzelmek kezelése és feloldása (pl.: harag, düh, félelem, szomorúság), a megbocsátás képességének megtanulása, a stresszel való megküzdés.

Hetente néhány alkalommal az esti mesét kiválthatjuk a belső megerősítések meditációs gyakorlatával. Ezeken az alkalmakon meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülhetünk gyermekünkkel, miközben a gyakorlatok kivitelezésében mi magunk is aktívan közreműködünk. A megerősítések alkalmazásával olyan belső tartásra és önkontrollra tehet szert gyermekünk, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a környezet változásaihoz, ugyanakkor a külső befolyásoló erők, a negatív hatások nem gyengítik meg.

A relaxáció és a meditáció lélekápoló erejét, gyógyító és preventív hatását számos tudományos munka alátámasztja. Sokfajta technika áll a rendelkezésünkre, azonban meg kell találnunk azt, ami gyermekünk számára a leghatékonyabban működik és örömmel csinálja. Módszertől függetlenül mindegyikre érvényes, hogy tartós hatás csak rendszeres gyakorlással érhető el.

A sorozat korábbi részei itt olvashatók:

(fotó: Shutterstock)