csalad.hu - IQ kontra EQ – Miért fontos az érzelmi intelligencia?
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

IQ kontra EQ – Miért fontos az érzelmi intelligencia?

gyermekut.hu
2020. szept. 21. 14:00
Iskolást nevelünk

Ma már köztudott, hogy többféle intelligencia jellemzi az embert: értelmi, érzelmi, nyelvi, logikai, társas, mozgásos. Mégis sokan ma is a magas IQ-t gondolják a siker feltételének. Bajor Anita, a gyermekut.hu szakpszichológusa éppen az ellenkezőjét állítja: az érzelmi intelligenciánk a boldogságunk, sikerességünk kulcsa.

Az érzelmi intelligencia (EQ) mentális képességek, személyiségvonások, társas kompetenciák együttese. Elég későn, csak a 20. század vége felé kezdett egyre több kutatás foglalkozni vele. A vizsgálódások arra keresték a választ, hogy vajon miért különbözik a nagyjából azonos IQ-val, iskolázottsággal, lehetőségekkel rendelkező személyek életpályája: míg az egyik ember boldog és elégedett az életével, addig a másik ember életét, kapcsolatait, munkáját sorozatos kudarcok kísérik. Az eredmények azt igazolták, hogy ezért az érzelmi intelligencia a felelős.

Miért fontos az érzelmi intelligencia?

Az EQ a gyakorlati életben kulcsfontosságú. Olyan kompetenciák tartoznak ehhez a területhez, mint a hatékony kommunikáció, az együttműködés, a pontos önértékelés, az önirányítás, az optimizmus, a kitartás, a türelem vagy a stresszkezelés. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek képesek felfedni a másik ember hangulatát, vágyát, és hatékonyan befolyásolják azt, összetett ismereteik vannak a többiek érzelmeiről, ezért bizalmat ébresztenek másokban, és a környezetükben kedvezőbb bánásmódban részesülnek. Gyengébben működő érzelmi intelligencia esetén döntéseink negatív következményekkel járhatnak (pl.: érzelmeink elsodorhatnak, rosszul választunk társat, állást vagy akár tévesen ítéljük meg önmagunk és mások szükségleteit stb.).

Miből áll az érzelmi intelligenciánk?

Ez az intelligencia is fejleszthető, tanulható képesség, mely számos, dinamikus kölcsönhatásban lévő összetevőből épül fel, mint az érzelmek felismerése, szabályozása, a stresszkezelés és a társas készségek.

Az EQ legfontosabb összetevője önmagunk pontos értékelése és elfogadása, valamint önmagunk tisztelete, emellett saját érzelmeink felismerése és megértése, gondolataink és érzelmeink mások számára is elfogadható kifejezése. A társas kapcsolatokban fontos még, hogy képesek legyünk az érzelmeket megfelelően szabályozni (érzelmeink, impulzusaink és vágyaink kézben tartása), ami befolyással bír a hangulati életre, a gondolkodási- és döntési folyamatokra is. Ez azt jelenti, hogy lecsillapítjuk önmagunkat, késleltetjük vágyainkat egy adott cél érdekében, jobb hangulatba tudjuk hozni magunkat vagy tudatosan képesek vagyunk olyan érzelmi állapotba kerülni, amely produktivitáshoz, sikerességhez vezet. Akinél ez a képesség fejlett, hamarabb túljut az élet adta kudarcokon, válságokon.

„Az EQ szoros kapcsolódást mutat a boldogsággal és az optimizmussal.”

Az EQ szoros kapcsolódást mutat a boldogsággal és az optimizmussal, mely nehéz élethelyzetekben megóv a reménytelenségtől, elkeseredettségtől, szilárd hitet ad, hogy az akadályok és csalódások dacára is bízzunk önmagunkban és az események pozitív kimenetelében. Aki érzelmileg intelligens, hatékonyan tudja kezelni a kedvezőtlen eseményeket és a stresszes szituációkat. Alacsonyabb érzelmi intelligenciával rendelkező személyek ezzel szemben gyakran túlterheltek és nem megfelelően reagálnak a feszültségteli helyzetekre.

Ugyancsak az érzelmi intelligencia függvénye, hogyan kapcsolódunk másokhoz, és ezeket a kapcsolatokat miként alakítjuk és tartjuk fenn. A jó társas készségekkel rendelkező személy megérti az érzelmek, gondolatok és a tettek közti összefüggéseket. Képes oldani a konfliktusokat és tisztázni a nézeteltéréseket. Ehhez az empátia képessége is elengedhetetlen, amivel tudatosítjuk, megértjük és tiszteletben tarjuk mások érzéseit, érzelmeit. Empatikus kommunikáció során teljes mértékben a másikra figyelünk, mert a megértés csak figyelem útján lehetséges.

Hogyan fejlődik a gyermek érzelmi intelligenciája?

A gyermekek megfigyelik és leutánozzák a környezetükben élőket, ezért ebben kitüntetett szerepet kap a szülői minta, példamutatás, vagyis az, szülőként hogyan kezeljük a stresszes helyzeteket. Mert a gyermekek így tanulják meg az érzelmeket felismerni, megélni és kifejezni. Ha ez a képesség nem fejlődik ki a gyermekkorban, akkor ez a lemaradás magatartási, tanulási zavarokhoz vagy pszichoszomatikus megbetegedésekez, érzelmi elszigeteltséghez vezethet. Felnőttkorban pedig további nehézségeket okozhat az emberi kapcsolatokban, a munka világában, a stresszkezelésben és nem utolsósorban az egészség megóvásában.

Mivel segíthetjük gyermekünk EQ fejlődését?

„Az értékrendbeli stabilitás az egész család lelki egészsége szempontjából fontos.”

A legfontosabb, hogy köteleződjünk el az általunk fontosnak tartott értékek mellett és képviseljük azokat következetesen, a hétköznapi élet apró eseményei közepette is. Azok a valódi értékeink, amelyek a mindennapokban irányítják a döntéseinket, tetteinket és ezeket veszi át a gyermekünk is. Ez az értékrendbeli stabilitás az egész család lelki egészsége szempontjából fontos. Figyeljünk a gyermekre: igyekezzünk felismerni, megérteni az érzéseit! Amennyire csak lehetséges, fogadjuk el ezeket az érzéseket anélkül, hogy jónak vagy rossznak minősítenénk azokat. Tanítsuk a gyermeket empátiára! Biztassuk arra, hogy képzelje magát a másik fél helyébe. Mutassunk neki példát arról, hogy odafigyelünk másokra, hogy együtt érzünk a másik emberrel.

Játékos módon is fejleszthetjük gyermekünk érzelmi intelligenciáját, például EQ-kártyákkal (pl.: Értsünk szót! vagy az Együttműködő kommunikáció Kompátia – Életkerekítő játékok). A kártyák egy-egy jellegzetes érzelmet tükröznek, amelyek közül a gyermek kikeresheti a leginkább rá jellemzőt. Ezután kérdezzük meg tőle, hogy mikor szokott ilyen lenni vagy mikor érezte ezt, milyen helyzetben volt akkor? A kártyák segítségével megtanulja árnyaltan és pontosan kifejezni magát, ráhangolódik a saját élményeire, sokkal könnyebben felismeri és megérti mások érzelmeit is. Akár magunk is készíthetünk hasonló kártyákat.

Egyéb játékos tevékenységekkel is, mint a szerepjáték vagy a bábozás, előhívhatjuk az érzéseit. Ezek mind remek lehetőséget kínálnak arra, hogy beszélgessünk az egyes szereplők egy adott szituációban megélhető érzéseiről. Az olvasott vagy fejből mondott mesék – amellett hogy fejlesztik a beszédértést, a beszédkészséget, a figyelmet, valamint a koncentrációt – komoly lélektani hatással is rendelkeznek. A mese tartalma észrevétlenül fejleszti az érzelmi intelligenciát, a képzeletet és a fantáziát, egy olyan világot bemutatva, ahol az erkölcsi értékek mindig győzedelmeskednek. A gyermekünk életkorának, lelki alkatának leginkább megfelelő játékok felfedezésében segítségünkre lehet az óvodapedagógus is. Forduljunk hozzá bizalommal és kérdezzük meg, hogy milyen játékokat javasol gyermekünk érzelmi intelligenciájának fejlesztéséhez.

A felnőtt miként térképezheti fel saját érzelmi intelligenciáját?

A következő gyakorlattal, tegyük fel a kérdéseket magunknak:

Vajon pontosan észlelem az érzelmeket (a sajátomét és másokét)? Felismerem az érzelmek mögött álló szükségleteket? Gyakran veszem észre magamon, hogy indulatból reagálok egy-egy számomra kellemetlen helyzetre (pl.: ha gyermekem nem fogad szót)? Vajon tudom érzelmeimet szabályozni saját mentális és lelki jóllétem érdekében? Hányszor gondolok utána, hogy mitől is lettem ingerült, rosszkedvű? Megfogalmazom, hogy mitől érzem bizonytalannak magamat, vagy mi miatt aggódok? Hogyan küzdök meg a problémákkal, szomorúsággal, mivel vigasztalódok? Tudok megbocsájtani?

Egy-egy nyugodt időszakban gondoljunk vissza a napunkra, mi minden történt velünk és ítélkezés nélkül vegyük szemügyre, milyen érzéseket éltünk át, mire, hogyan reagáltunk. Ez a gyakorlat nagyon fontos a mindennapi lelki egészségünk szempontjából. Segít, hogy érzelmileg kissé el tudjunk távolodni az eseményektől, ami mélyíti az önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos megértésünket, mindemellett ez az ellazult állapot segíthet egy-egy probléma hatékony megoldásában is.

Olvasnivalók a témában:

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia, Roman Krznaric: Az empátia ereje, Shawn Achor: A boldogság, mint versenyelőny

(fotó: Shutterstock)