– A hisztamint részben bizonyos élelmiszerek tartalmazzák, részben pedig a szervezetünk termeli. Egy diamino-oxidáz nevű enzim (DAO) bontja le, ám ennek csökkent működése vagy hiánya a hisztamin nagyobb mennyiségét idézheti elő a szervezetben, ami allergiás jellegű tüneteket is kiválthat – magyarázza Erdélyi Alíz. – A dolgot sajnos tovább bonyolítja, hogy vannak olyan ételek, amik a hisztamin felszabadulását segítik elő, sőt akár a stressz, a hőmérséklet ingadozás, egyes gyógyszerek, izomlazítók, köptetők, vérnyomáscsökkentők, nyugtatók, antibiotikumok és fájdalomcsillapítók is hozzájárulhatnak ehhez.  

Szerteágazó tünetek 

– A tünetek rendkívül sokfélék lehetnek, éppen emiatt fordul elő olyan gyakran, hogy eleinte teljesen más kiváltó okra gyanakszanak még az orvosok is. Előfordul, hogy hosszú idő telik el, mire végre diagnosztizálják a hisztamin intoleranciát, de természetesen fontos, hogy a komolyabb betegségeket mielőbb kizárhassák. A leggyakoribb tünetek között szerepel a csalánkiütés, bőrpír, ekcéma, viszketés, migrén, fejfájás, szédülés, szívdobogásérzés, szénanáthás jellegű orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, torokfájás, torokviszketés, gyomorégés, puffadás, hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, hőhullámok és ödéma főként az arcon, szemhéjon. Látható, hogy ezek a tünetek nagyon sok más betegséget is jelezhetnek. A panaszokat elsődlegesen a túlzott hisztamin bevitel és a hisztamint bontó enzim hiánya, csökkent mennyisége okozza. A hisztamint bontó DAO enzim a bélnyálkahártya sejtjeiben termelődik, így, ha sérül a bélnyálkahártya, a DAO-enzimszint is csökken. A diagnózis felállításához vért vesznek, és a hisztamin bontó enzim szintjét mérik meg – mondja a szakember. 

Ijesztő tiltólista 

– Amikor valakiről kiderül, hogy hisztaminérzékeny, és szembesül azzal a hosszú listával, ami a tiltott ételeket tartalmazza, kisebb sokkot kap. Ezen ugyanis többek között olyan, mindenki számára közkedvelt ételek szerepelnek, mint a kakaó, fahéj, csokoládé, kolbász, egyes felvágottak, fermentált tejtermékek, tojásfehérje, paradicsom, citrusfélék, banán, avokádó, ananász, eper, hagymafélék, mandula, dió, kesudió, halak, rákfélék, savanyú káposzta, kovászos uborka, füstölt készítmények, hosszan érlelt, kemény sajtok, fekete tea vagy az alkohol. Azt azonban fontos tudni, hogy a követendő étrend mindig egyéni intoleranciafüggő. Tehát lehet, hogy míg valakinek nagyon szigorú diétát kell követnie, mert mindentől produkálja a tüneteket, addig másnak elég, ha 3-4 dolgot kiiktat az étrendjéből, csökkenti a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét és igyekszik minél frissebben elkészített ételeket fogyasztani, máris sokkal jobban érzi magát – nyugtat meg mindenkit Erdélyi Alíz. 

– Fontos a táplálkozási napló vezetése is, ami kiegészülhet akár a fizikai aktivitás, hőmérséklet értékek, stresszesebb alkalmak feltüntetésével. Az élelmiszermárka jelzése a naplóban azért lényeges, mert az összetevők eltérőek lehetnek egyazon típusú termék esetében is. Alapvető szabály, hogy mindennek, ami nem friss, annak magasabb a hisztamintartalma, illetve az erjesztett, fermentált és füstölt ételeknek, valamint az alkoholoknak is. Ezeket tehát javasolt minden hisztamin intoleranciában szenvedőnek kerülni.  

Hiánybetegségek elkerülése 

– A hisztamin intolerancia kezelése azért is nehézkes, mert minél több élelmiszert iktatunk ki, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb valamilyen tápanyagból hiányt fog szenvedni a szervezetünk, így később majd ennek a tüneteivel is szembesülnünk kell. Ezért, ahogy említettem, ne a legszigorúbb diétával induljunk el. Az étkezési napló nagyon sokat segít abban, hogy minél hamarabb megtaláljuk azokat az alapanyagokat, élelmiszereket, amelyek a tüneteket okozzák. Természetesen vannak listák, megengedett és tiltott ételek, de egyénenként nagyon eltérő, hogy ki hogyan reagál rájuk, sőt az sem mindegy, hogyan készíti el az adott ételt és milyen mennyiségben fogyasztja. Minél frissebb hozzávalókból áll az étrendünk, annál jobb! Az étteremlátogatás bizony igencsak körülményes egy hisztaminérzékeny embernek. Az, hogy ki ehet már étteremben is, szintén nagyon egyéni. A többszöri dietetikai konzultáció alkalmával a páciens állapota alapján lehet tanácsot adni ezzel kapcsolatban – mondja a dietetikus. 

Legyünk kitartóak 

– Amikor szembesülnek a diagnózissal, sokan nagyon elkeserednek és pszichésen is megviseli őket az új életmódra való áttérés. A diéta szigorú követése azonban nem kell, hogy életünk végéig tartson! Egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy idő után javulást észlelünk magunkon és olyan ételek, amik korábban heves reakciót váltottak ki, kisebb mennyiségben tolerálhatóvá válnak. Ezen az úton a pácienst segíti a kezelőorvos, a dietetikus és van, amikor a pszichológus támogatása is hasznos. Lebegjen tehát ez a cél a szemünk előtt!