A Környezeti Társadalomkutatók Csoportja mérte fel az egyedülálló szülők táplálkozási környezetét, amelyből kiderült, hogy a szülők 85 százalékának több pénzre, míg 28 százalékának több időre lenne szüksége ahhoz, hogy egészségesebben étkezzen a család. Az egyedülálló szülők több mint kétharmada rendszeresen aggódik amiatt, hogy lesz-e elég pénze a tápláló ételek biztosítására. A kutatás kitért az élelmiszervásárlás, az otthoni környezet, az otthonon kívüli étkezés, valamint az egyedülálló szülők egészséghez és táplálkozási környezethez való hozzáállásának kérdéseire is. A felmérés az Európai Unió Horizont 2020 Kutatási és Innovációs programjának támogatásával, az egészséges, fenntartható étkezési szokások kialakítására létrejött PLAN’EAT projekt keretében, az Egyszülős Központ segítségével készült. A kérdőívet 463-an töltötték ki.

Antal Emese dietetikus

Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatás egyik vezetője a csalad.hu-nak elmondta, hogy ez az eredmény nem csak az egyszülősökre jellemző: más társadalmi csoportokban végzett korábbi kutatásaikból is az derült ki, hogy a pénz az elsődleges akadálya annak, hogy a családok egészségesen táplálkozzanak. De az időtényező mellett szerepel az akaraterő és a felelősségvállalás hiánya is. – Mi ez utóbbit kifogásmenedzsmentnek neveztük el – fogalmazott a szakértő.  

Csak drágán lehet egészségesen táplálkozni?  

– Olcsón is lehet egészségesen és drágán is egészségtelenül. A szegényebb réteg leginkább a változatosságot nem tudja megvalósítani. De mindez a tudatossággal is összefügg, mert például a teljes kiőrlésű kenyér bár kétszer, háromszor annyiba kerül, mint a fehér lisztből készült, viszont jóval magasabb a rosttartalma, laktatóbb, tehát kevesebb is elég belőle, így hasonló ár/érték arányt képvisel. A cukros üdítő is jóval többe kerül, mint a víz.  

De zöldségre, gyümölcsre talán valóban kevesebb jut. A vitaminok pótlására van pénztárcabarát megoldás?  

Itt is inkább a tudatosságot mondom, mert chips, csoki és energiaital helyett lehet a gyümölcsöt választani. Ne akarjunk hibásan jutalmazni! A fejekben kell rendet tenni, trendivé kellene tenni ezeket, egy nagy szemléletváltásra volna szükség.  

Mennyire számít a divat? Sokan csak a laktózmentes, gluténmentes, mindenmentes ételeket gondolják egészségesnek, pedig azok egészségügyi problémákra jelentenek leginkább megoldást. Viszont megfizethetetlenek…

– A megkérdezettek 45 százaléka nagyon egészségtudatosnak vallja magát, és ezt látjuk a szélesebb körű, reprezentatív vizsgálatokból is. Egyre egészségtudatosabbnak tartják magukat az emberek, de van egy csavar. Ők azok, akik általában osztják a tévhiteket. Sokan szélsőségekben gondolkodnak: ha valami egészséges, akkor abból nagyon sokat fogyasztanak, ha valami kevésbé, akkor abból egyáltalán nem. Az arany középutat kellene megtartani.  

Vannak jó példák az egészséges, többféleképpen felhasználható, beosztható ételekre, amiket első lépésként ki tudna emelni? Milyen praktikumokat, konyhatechnikákat tudna említeni, amikre az emberek nem is gondolnak, pedig egyszerű és olcsó megoldást jelentenének?                  

– A pörkölt például kitűnő választás lehet, hiszen tálalhatjuk burgonyapürével, vagy tarhonyával és savanyúsággal, később készülhet belőle székelykáposzta, illetve gulyásleves. A rizs is sokoldalúan felhasználható, a kenyér újrahasznosítása nem csak a kenyérmorzsa és mákosguba formájában lehetséges, azt el is tehetjük. Darálthúsból készülhet a gyerekek kedvence, a bolognai, de csinálhatunk belőle rakottzöldséget, fasírtot. Változatosan akár a maradékok is feldolgozhatók. Írjunk bevásárlólistát, megnézhetjük az akciós újságok választékát és eszerint, célzottan is vásárolhatunk. Főzzünk le nagyobb mennyiséget a hétvégén, és egy részét dobozokba szétválogatva rakjuk a mélyhűtőbe. Még a Covid-időszak alatt állítottam össze egy egyhetes étrendet, kifejezetten a maradékok felhasználására.  

Hogyan lehetne a helyes útra rávezetni speciálisan az egyszülősöket? A kutatásra támaszkodva terveznek-e bármilyen stratégiát, tájékoztató kampányt?  

– Ha meg akarjuk változtatni az étkezési szokásokat, ahhoz generációváltás kell. A 70-es években például Finnországban volt a legmagasabb a szív- és érrendszeri halálozás. Mindenki összefogott, mert ez máshogy nem megy. Húsz év alatt elérték, hogy náluk lett az egyik legalacsonyabb ez a mutató. Tervünk, hogy a projekt részeként 2026-ig kidolgozzunk egy cselekvési tervet, de ha azt szeretnénk, hogy ez sikeres is legyen, akkor számos ponton és fronton kell támadni. A PLAN’EAT projekt társadalmi és egyéni szinten is próbál beavatkozni a folyamatokba. A szülők mellett a gyerekeket is kell oktatni, be kell vonni a pedagógusokat, a közétkeztetést, a közösségi kerteket, piacokat, az élelmiszeripart, tehát együtt kell ahhoz dolgozni, hogy bizonyos eredményeket tudjunk elérni.