Erről Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ főorvosa, szaktanácsadója a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendezvényén beszélt. Mint mondta, az ismert klímamodellek szerint 1-3 fokkal nőhet a Föld átlagos hőmérséklete az évszázad végéig, ám ez nem csupán azt jelenti, hogy kicsit melegünk lesz, hanem azt is, hogy a teljes időjárási rendszerben óriási változások mennek végbe.  Már a „csak” kétfokos felmelegedéssel is évente több tucatnyi olyan éjszaka lehet Magyarország egyes területein, amikor nem süllyed 20 fok alá a hőmérséklet. A szakember szerint a napi átlaghőmérséklet 5 százalékos emelkedése 10 százalékkal növeli a halálozási kockázatot.  

A forróbb napokon Magyarországon 2005 óta működik a hőségriasztás. Páldy Anna adatai szerint a hőséggel összefüggésben 2005 és 2017 közötti átlagban 15-16 százalékkal nőtt a halálozás, de voltak olyan országrészek is, ahol ez meghaladta a 30 százalékot. A szakember által bemutatott modellek alapján 2021 és 2050 között 150 százalékkal nő, a század végére pedig a mostaninak a hatszorosa lesz a hőség okozta többlethalálozás. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere-, légzőszervi, illetve a mentális betegségekben szenvedők, továbbá az idősek és a gyermekek. A hőmérséklet emelkedésével gyakoribbá válhatnak az egyes toxin eredetű, élelmiszerrel, ivóvízzel terjedő megbetegedések is.  A klímaváltozással elszaporodnak továbbá a kártevők, új vírusokkal, járványokkal, elnyúló allergia-szezonnal kell majd szembenézni. A fertőzéseket általában az ízelt lábú rovarok, illetve a háziállatok közvetítik majd. De például a szúnyogok által terjesztett dengue-láz, vagy a kullancscsípés okozta agyvelő-gyulladás már most is előfordul, csak a jövőben ezek még gyakoribbak lesznek.

Kemenesi Gábor virológus szerint az ördögöt a falra festeni sosem jó, de az bizton állítható, hogy a klímaváltozás generációkon át érezteti majd a hatását, és egy olyan változásba megyünk bele, ami emberi léptékkel nehezen felfogható. „Már nincs is más út, mint az okos alkalmazkodás. Most majd eldől, hogy a hihetetlen alkalmazkodó képességünket képesek leszünk-e a pénzhajhászás helyett végre a méltóságteljes megmaradásunkra felhasználni” – fogalmazott a szakember.

Például a rovarok által terjesztett fertőző betegségek gyors és egyre nagyobb térnyerése ellen úgy tudjuk felvenni a kesztyűt, ha monitorozó rendszereket állítunk fel.  Mások mellett Franciaországban már így gyűjtik az információt arról, hogy hol, milyen újfajta szúnyogok jelentek meg az országban. Ezt összekötik a megbetegedési adatokkal is. Vagyis, ha valaki nyaral valahol, majd ezután dengue-lázzal megjelenik az ellátórendszerben, akkor azt is tudják, hogy hol kell kezelni a szúnyogokat. Ez a beavatkozás jelentheti azt, hogy sugárzással terméketlenné tett hím szúnyogokat engednek szabadon ezekben a térségekben. A hím biztosan meg fogja találni a nőstényt, párzanak is, de életképtelen tojásaik lesznek. Ezzel hatékonyabban lehet visszafogni a populációt, mint a Magyarországon alkalmazott kémiai irtással. Ezt a technológiát használják már a szomszédos Horvátországban is.  

Nemcsak a kormányok, a kutatók, hanem az egyes emberek, tehát mi valamennyien a személyes életünkben is tehetünk azért, hogy lassabban mélyüljön a klímaválság, illetve az kevésbé hasson a közvetlen életterünkben. Például a saját családunk számára a környezetünk zöldítésével, a házaink árnyékolásával, szigetelésével tehetjük elviselhetőbbé az egyre gyakoribbá váló hőséget. Szakemberek szerint hasznos hőség idején passzív hűtési módszereket bevetni, azaz éjszaka átszellőztetni a lakást, visszahűteni, amennyire csak lehetséges, nappal viszont bezárni, leárnyékolni minden ajtót, ablakot. Magát az épületet is védeni kell a napsütéstől fákkal, zöld növényzettel. Az árnyékolt és a nem árnyékolt házfal belső oldala között akár 5-6 fok különbség is lehet, vagyis ennyivel kevesebb hő juthat be a lakásba. A városi, lakótelepi környezetben nem mindig egyszerű az árnyékolás, de ott is lehetségesek ötletes megoldások. Például egy vidéki nagyváros panelépületében a legfelső emelet egyik lakója befestette a tetőt fehérre, és csupán ettől 4-5 fokkal lett hűvösebb a lakása.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt! 

Illusztráció:Shutterstock
Egészségértésklímaváltozáskörnyezetvédelemkörnyezettudatosságegészségmegelőzés