Hőből is megárt a sokk

A továbbiakban sem nagyon számíthatunk sokkal jobbra. Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem docense a minap a haon.hu-nak idézte fel a közelmúlt nyarait, benne a 2-3 hetente érkező 3-7 napos hőhullámokkal. Azokról pedig már tapasztalhattuk, hogy sokkal jobban megterhelik az emberek egészségét, mint egy-egy kiugróan forró nap. "Mivel ez a tendencia az utóbbi 10 évben nagyrészt jellemző volt, mindenféle riogatás nélkül mondom, hogy idén nyáron is számíthatunk rá" – figyelmeztetett a klímakutató szakember. 

Régi tapasztalat, hogy a kisgyerekek, öregek, krónikus betegek – például szívbajtól vagy diabétesztől szenvedők – különösen nehezen bírják a kánikulát. Ám az immár hozzánk is menetrendszerűen érkező tartós hőhullámok az egészséges fiatalokat is komolyan megviselik. Ha nagyobb baj éppen nem is történik, a szervezet teljesen kimerülhet a küzdelemben, hogy sikerüljön önmagát a szüntelen hőség dacára is a megfelelő "üzemi hőmérsékletre" hűtenie. 

A vizsgákat is lehúzza a klímaváltozás 

Arról, hogy a környezet melegedése miként rontja az ember komfortját és teljesítményét, igen érdekes adalékkal szolgált 2018-ban egy amerikai vizsgálat. A bbc.com beszámolója szerint tízmillió diák vizsgáinak elemzésével arra jutottak, hogy az évi középhőmérséklet fél százalékos emelkedése egy százalékkal rontotta a tanulmányi eredményt. A legérdekesebb felismerés azonban az volt, hogy a meleg elgyengítő hatása már 21 Celsius foktól jelentkezett, 32 felett pedig rohamosan fokozódott. 

Az utóbbi évekre az is világossá vált, hogy a kínzó hőhullámok problémáját nem lehet kezelni a XX. század eszközeivel, azaz újabb és újabb klímaberendezések felszerelésével. Erről Ollie Jay, a Sydney Egyetem professzora tavaly írt szerzőtársaival a The Lancet című folyóiratban. Ők azt emelték ki, hogy az ilyen klimatizálás drága, éppen ezért a legkiszolgáltatottabbak számára elérhetetlen, viszont növeli az energiaéhséget, amivel tovább ronthatja a klímaviszonyokat.  Tanulmányukban éppen ezért azokat az eszközöket vették sorba, amelyekkel megszakítható az a fűtőlánc, amely a városokat nyaranta kemencékhez teszi hasonlatossá. Ennek első lépése, hogy az emberek közvetlen környezetében az utak, terek és épületek ne váljanak maguk is kéretlen hősugárzókká.  

Klimatizált utcák, ivókutak, párakapuk 

Ezt a gondolatot Bécs már évek óta igyekszik a gyakorlatba is átültetni. Például évek óta kísérleteznek úgynevezett "klimatizált utcákkal". Ezeket úgy alakítják ki, hogy a környezet minél kevésbé nyelje el és sugározza aztán vissza a Nap hőjét, és egyébként is komfortos legyen az emberek pihenéséhez, hűsöléséhez. Igen egyszerű eszközükkel dolgoztak, de beszámolóik szerint így is sikerült akár 5 fokkal csökkenteni e városi területek hőmérsékletét. Ehhez célszerű hozzányúlni a sötét útburkolatokhoz, felszedni vagy legalább világosabbra, illetve vízáteresztőre cserélni azokat. Ezzel együtt növelni kell a zöldterületeket, például fák telepítésével. Ahol ez nem oldható meg, vagy még túl alacsonyak a csemeték, ott árnyékolókat, napvitorlákat alkalmazni. Ha már nem süt annyira a környezet, akkor érdemes telepíteni az emberek jobb kiszolgálásához ivókutakat, párakapukat, ülőalkalmatosságokat... Egyúttal pedig távol tartani onnan az autókat. Egy város ilyen "visszavétele" persze hosszú idő, sokáig lehet szükség emellett még az úgynevezett hűsölő zónákra is. Azok olyan klimatizált bécsi középületek, ahova bárki betérhet néhány órára pihentetni a szervezetét. Ez utóbbi nálunk sem ismeretlen, a katasztrófavédelem honlapján nyilvántartják a klimatizált közforgalmú helyeket, melyek enyhet adhatnak egy kis időre a legdurvább melegben is. (Idei listát még nem találtunk, a tavalyit innen tölthetik le.)   

Árnyékoljunk, zöldítsünk 

A "bécsi módszerek" bármely településen, de akár még egy kisebb lakóközösségben, családi házban is alkalmazhatók, sőt némelyik még egy lakótelepi erkélyen is. Az épületek, különösen az ajtók, ablakok nyári árnyékolására nem csak a fák és a napvitorlák alkalmasak, megoldhatják azt a lugasként felfuttatott növények is. Amit egy kisebb ház védelmében elvégezhet például a napsugarak elé kapaszkodó szőlő, komló vagy kivi, azt egy erkélyen, balkonon megoldhatja a futóbab, az uborka vagy a tök. A falak színe és a járófelületek kialakítása kicsiben és nagyban is számít. Az erkély hőcsapdaként működő csupasz betonjánál jobb lehet egy jól belocsolható szőnyeg vagy műfű, nem beszélve néhány árnyékot is adó dézsás növényről.  Az udvarokat is érdemes időnként felülvizsgálni: valóban indokolt-e ott annyi aszfalt vagy térkő, mint amennyi néhány éve még jó ötletnek tűnt? A gondosan nyírt nagy füves területeket is lehet ilyenkor kritikával szemlélni: a hőség ellen nem szolgálnak olyan jól, mint az árnyat is adó vegyes, fás növénytársulások. Persze némely ilyen változtatás csak egy-két év múltán hozza meg a remélt eredményt. De a klímaváltozás most olyannak látszik, amelyben hosszabb távon is bízhatunk: tíz év múlva sem lesz üdítőbb mifelénk a kánikula.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt.