Papa-mama torna

Stabilabb egészséget, jobb állóképességet, vagy karcsúbb alakot – sokféle lehet a reménye. A kínálat sem szűkösebb: a rendszeres mozgásról tudjuk, hogy egyebek mellett edzi a szívet és a keringést, óvja az anyagcserét a kisiklásoktól, erősíti a csontokat, fokozza a mozgásbiztonságot... Persze nem minden sport javít mindent, és amit igen, azt sem pont ugyanúgy. Egy, a kardiológiai intézet (GOKVI) honlapján elérhető tájékoztató azt mutatja be, hogy mennyire eltérő egyes sportok hatása például az izmok, a csontok, valamint az egyensúly megőrzésére/erősítésére: 

Az egyes mozgásformák besorolása történhet annak alapján is, hogy elsősorban milyen képességet igényelnek, illetve fejlesztenek. Így beszélhetünk állóképességet, izomerőt, hajlékonyságot, valamint egyensúlyt/koordinációt igénylő aktivitásokról. Szinte bárhogyan osztjuk fel a sportmozgásokat, mind mellé állítható valamilyen egészségmegőrzéssel kapcsolatos cél, illetve érv is. Már az egyszerű séták is – különösen, ha sikerül kijutni velük a zöldbe – hatásosan oldják a szorongást, a depressziót. A rendszeres és tempós periodikus mozgások, mint a futás, biciklizés, lépcsőzés a szív- és érrendszer karbantartásában remekelnek. Az erőlködést kívánó gyakorlatok – legyen szó akár súlyok mozgatásáról, akár a saját testrészek emelgetéséről – különösen az izomerő és a csontok épségének megőrzésében segíthetnek. Az utóbbiak különösen szeretik a dinamikusan változó terhelést, így egy kis tenisz vagy foci kifejezetten jó a csontritkulás megelőzésében. És hogyan is hagyhatnánk ki e példák sorából az egészséges mozgások svájci bicskáját, az úszást? Az képes a teljes izomzatot átmozgatni és a keringést felpörgetni anélkül, hogy közben túlterhelné az ízületeket. 

Mindemellett azt is tudjuk, hogy bármilyen rendszeres mozgásnak van egészségmegőrző hatása, azaz számos krónikus betegség – cukorbajtól egyes rákokig – megelőzését segítheti. Ám ez a felismerés a mozgásformák közötti választásban még nem sokat segít. 

Idén júniusban e problémával is foglalkozott dr. Pavlik Gábor, a Testnevelési Egyetem professor emeritusa a MedicalOnline által közölt cikkében.  Ő a WHO ajánlásával összhangban a két fő terhelési forma, az aerob- (azaz a lihegtető) és a rezisztencia- (azaz erőfejlesztő) mozgások kombinálását tartja a leghasznosabbnak. Ezek együtt növelik a szervezet terhelhetőségét, jók magasvérnyomás ellen, javítják a vérzsírok összetételét és az inzulinérzékenységet, csökkentik a hasüreg elzsírosodását, fejlesztik a vázizomzatot, stabilabbá teszik az ízületeket... A konkrét sportok kiválasztásában pedig az a legfontosabb, hogy a mozgás legyen örömforrás! Ez a legerősebb biztosíték arra, hogy holnap meg a jövő héten se hagyjuk abba. Amiben az is segíthet, ha valamilyen közös mozgást választunk, mert a kellemes társaság, a feléjük való elköteleződés a kitartás egyik legjobb forrása. Egyébként Pavlik professzor nem csupán beszél az éltető mozgásról, példát is mutat. 

Persze az sem ritka, hogy valaki nem általános egészségjavításra, hanem egy-egy konkrét problémára keres mozgásgyógyszert. Számukra egy elég gazdag kínálatot állított össze honlapján a tokaji Dombi Sámuel kistérségi egészségközpont. Például, akiknek a lábai nehezen bírják a napi terhelést, azoknak való a vénás torna. A szív- és érrendszer edzését a kardiovaszkuláris tréning célozza, az oxigénellátásét pedig a légzőtorna.  Akiket az ülőmunka gyötör meg, azoknak jól jöhetnek a nyújtógyakorlatok, meg akár a tartásjavító program is. Találhatunk a honlapon további mozgás-útmutatókat is, például időseknek,  túlsúlyosoknak, valamint várandósoknak. A komplex állóképességjavítás pedig valószínűleg mindannyiunkra ráfér.   

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt.