Miért fél a gyerekem az állatoktól? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Miért fél a gyerekem az állatoktól?

Szöveg: Ivanova Daniela, fotó: Förster Tamás
2021. jún. 17. 5:00
Kisgyermeket nevelünk

– A kicsik állatoktól való félelme nem mindig reális mértékű – állítja szakértőnk, Auth Zsófia pszichológus, lovasterapeuta. Fontosnak tartja, hogy a félelem mélyére ássunk és kiderítsük, mi is okozza a szorongást.

Gyermekkorom óta félek a kutyáktól, holott soha nem volt kutyatámadásban részem. Jómagam szerencsés vagyok, mert „csak” a nagytestű ebektől tartok, a szomszéd viszont épp a napokban mesélte, hogy az ő kislánya a legszelídebb állatoktól is fél. A gyermek még ezért a legjobb barátnőjéhez sem megy át szívesen, mert retteg a család kedves, barátságos kiskutyájától. Mi állhat az ilyen félelmek mögött? Szakértőnket kérdeztük.

A félelem jó is lehet

A félelem önmagában bizonyos fokig jó, hiszen az evolúció során a túlélés érdekében alakult kikezdi Auth Zsófia pszichológus. – Teljesen természetes, hogy kerüljük a veszélyhelyzeteket, viszont amikor ebből fakadóan már olyan elkerülő viselkedések jönnek létre, amelyek a normál életvitelt akadályozzák, úgy érdemes komolyabban foglalkozni a problémával. Általában egy rossz élmény vagy trauma hatására alakul ki ilyen mértékű félelem, ez az állatok esetében lehet például egy kutyatámadás. Szülőként ilyenkor az első és legfontosabb lépés, hogy megpróbáljuk felmérni, körüljárni és megérteni a helyzetet, amelybe gyermekünk került. Miért harapta meg az állat? Mik voltak az előzmények? Milyen helyzetben jött létre a baleset?

Adjunk időt neki

– Ilyen esetekben a szülő mellett egy pszichológus vagy az állatok viselkedésével foglalkozó szakember tud segítő kezet nyújtani, utóbbi megtanítja a gyermeknek, hogy milyen jelzésekkel figyelmeztet bennünket az állat. Próbáljuk gyermekünkben mérsékelni a szorongást, megnyugtatni és biztonságba helyezni őt. A baleset után pedig semmiképpen ne toljuk oda egy kedves kisállathoz, mondván, hogy az milyen szép, aranyos, amikor ő még rettegésben él. Az önbizalmának növekedése ugyanis csak lépésről lépésre fog megtörténni. A hozzászoktatás az állatok felől érkező ingerekhez egyfajta tanulási folyamat.

Legyünk résen

Zsófia szerint akkor érdemes szakemberhez fordulni, amikor már a gyermeknek is szenvedést okoz ez a félelem és a mindennapi életében akadályozza őt.

– Rosszul érzi magát egy baráti összejövetelen, ha ott kisállat tartózkodik, nem szeret állatkertbe járni vagy fél akár az utcán elsétálni egy barátságos eb mellett. Ezek a szorongások beárnyékolják a felhőtlen pillanatokat. A szülő nagyon sokat tud segíteni, amennyiben idejekorán észreveszi a szorongást és felismeri a helyzetet.

Sokfélék vagyunk

"A lovaktól való félelem természetes első reakció, hiszen egy nagyméretű állatról van szó, talán pontosan ezért (is) segíthet a lovasterápia az állatoktól való félelem leküzdésében."

– Vannak egyéni vonások, amelyekben eltérünk, ez a gyermekeknél is így van. Néhányan bátrabban nyitnak a világ felé, míg mások inkább introvertáltabbak. A félelem velünk születetett „képesség”, sokszor akkor is jelen lehet, ha nem is ért minket nagyobb trauma. Az elsődleges gondozónk mintái is hangsúlyosak, hiszen vannak olyan családok, amelyekben maguk a szülők is tartanak az állatoktól, ezt a szorongást pedig a gyermek is átveheti. Ami szintén félelmet keltő, hogy sok állat viselkedése kiszámíthatatlan, nem jósolható meg mindig, hogy mire hogyan fog reagálni, ami bizonytalanságot szülhet a gyermekben. A háttérben állhat továbbá a generalizált szorongás is, ami egy kiskorban megélt alapvető félelem a testet veszélyeztető dolgoktól. Mindemellett persze az is lehetséges, hogy a gyermek egyszerűen csak nem érdeklődik az állatok iránt és nem is motivált, hogy megismerje őket, ami félelmet nem, de egy elkerülő magatartást hozhat.

A lovasterápia segíthet

– A gyógypedagógiai lovasterápia nem feltétlenül lovaglást jelent, hanem a lovak közötti jelenlétet, közös feladatokat. A terápiának mindig van egy adott célja, az adott probléma kezelésére irányuló foglalkozás, amit teljesen az egyénre szabunk. A lovaktól való félelem természetes első reakció, hiszen egy nagyméretű állatról van szó, talán pontosan ezért (is) segíthet a lovasterápia az állatoktól való félelem leküzdésében. A paci egy menekülő prédaállat, ezért nagyon kifinomultak az érzékszervei. Széles látószögben észleli a környezetét és annak minden rezdülését, amikre reagál is. Szenzitív, állat, ménesben él és folyamatosan kommunikál a társaival, így az emberrel is. Sok megfigyeléssel és értelmezéssel kölcsönös bizalom alakulhat ki ló és lovasa között. A szorongó gyermek érzi a ló testmelegét, ringatózó mozgását, amely relaxáló állapotot hozhat létre. Amikor eljutunk odáig, hogy egy ekkora állatot képesek legyünk kontrollálni, az olyan büszkeséget nyújthat számunkra, amely erősíti az önértékelésünket és bizonyosságot ad: más félelmet is le tudunk majd győzni.