– Kemény időszak volt, mind gyakorlati szempontból, mind mentálisan és lelkileg – idézte fel Nagy Anna a tavaszi karanténos hónapokat. – Kétszülős családban is nagyon nehéz volt megoldani azt, hogy egyszerre tudjanak a gyerekek tanulni, a szülők dolgozni, legyen közben ebéd is és működjön az élet. Amikor mindez egyetlen szülő vállán van, az különösen nagyon nehéz, azt láttuk, hogy a szülők sokszor éjszakába nyúlóan próbálták meg utolérni magukat. Azokról nem is beszélve, akik a Covid alatt elvesztették az állásukat. Az egyszülős családokban egyetlen kenyérkereső van, ha ő munka nélkül marad, ott bizony nagyon nagy bajba kerül a család. Az érintett 300 ezer család körében amúgy is sok a szegény vagy a nehéz anyagi helyzetben lévő, a felmérések szerint a családok több mint fele komoly pénzügyi gondokkal küzd. Szóval sokszorosan nehezített pálya volt az egyszülősöknek, de remélem, hogy most már tényleg csak volt, és lassan magunk mögött hagyjuk ezt az időszakot.

Jót is, rosszat is hozott az összezártság

A bezártság sok családot összekovácsolt, többet beszélgettünk, mint korábban bármikor, még jobban megismerhettük egymást, új képességekre is fény derült, sokan egészen új életformába kezdtek. De nem mindenki ilyen szerencsés…

Készült már kutatás arról, hogy a karantén-időszak növelte-e az egyszülőssé váló családok számát?

Mediátorokkal beszélgettem, akik arról számoltak be, hogy a tavaszi időszak után megnövekedett a konfliktusos helyzetek száma, de egyáltalán nem biztos, hogy minden ilyen nehéz helyzet váláshoz vezet. Ha majd tényleg magunk mögött hagyjuk a járványt, akkor fog kiderülni, hogy mindez hogyan alakult. De az biztos, hogy a nem jól működő emberi kapcsolatokra nagyon rosszul hatott az összezártság. Azoknak viszont, akik harmonikus családban élnek – legyen az egy- vagy kétszülős – az együttlét nem feltétlenül csak nehézséget hozott. Én például nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sok időt tölthettem a fiammal, ami a normál hétköznapokban sajnos nem működik. Sok más szülőtől is azt hallottam, hogy nagyon jó volt ennyit együtt lenni, még ha persze sokszor egymás agyára is mentünk.

Bár természetesen nem létezik „átlagos” család, de mégis, általánosságban a karácsony fellélegzést adhat a nehéz helyzetben lévő egyszülős családoknak, vagy ilyenkor még súlyosabbnak élik meg a gondjaikat?

– Is-is. Valóban igen sokfélék az egyszülős családok. Nagyon sok függ attól, hogy milyen az az élethelyzet, amiben élnek. Ha egy harmonikus, jól működő élethelyzetbe érkezik meg a karácsony, az csodálatos, feltölti a testet, lelket. Az egyszülős családoknál akkor nehéz az ünneplés, ha a szülők között nincs meg a kommunikáció, az a fajta együttműködés, ami ahhoz kell, hogy fel tudják építeni ezt az időszakot. Sok egyszülős gyerek számára úgy telik a karácsony, hogy ül a kocsiban és egyik helyről a másikra autózik, hogy apával is, anyával is, a nagyszülőkkel is együtt legyen. Az a fajta meghittség, nyugodtság, amit az ünnep kellene, hogy elhozzon, sok gyereknek nem adatik meg.

A kulcs az együttműködés

„Tőlünk, szülőktől, nagyszülőktől lesz szép a karácsony.”

Nehéz definiálni, hogy mikor beszélünk egyszülős családról.

– Attól egyszülős egy család, ha a gyerek az otthonában csak egyetlen szülővel, nagyszülővel, dédszülővel, rokonnal él és nem él velük nevelőszülő sem. De mindig próbáljuk minden fórumon azt mondani a szülőknek: attól, hogy ők elváltak, mint pár, a gyerekeiknek mindig a szülei maradnak, fontos, hogy megmaradjon a kapcsolat, a párbeszéd, az együttműködés közöttük. Nem kell, hogy barátok legyünk, hogy együtt karácsonyozzunk, az kell, hogy szóba tudjunk állni egymással.

Éljük meg az ünnepeket!

A jól ismert sztereotípiák alapján az igazi családi karácsony úgy zajlik, hogy apa délelőtt nekiáll befaragni a fenyőt a talpba – bár ez elsőre nem biztos, hogy sikerül –, anya süti a bejglit, szenteste körbeüljük az asztalt. A fa alatt ott a rengeteg csomag. Az egyszülős gyermekek otthon nem ezt látják.

– Egyetlen szülő is csodálatos karácsonyt tud varázsolni a gyerekeinek! A kérdés, hogy a család, aki együtt van – legyen az egy- vagy kétszülős, többgenerációs vagy mozaikcsalád – meg tudja-e élni együtt az ünnepeket. Nagyon sokan fordulnak most hozzánk, élelmiszercsomagért keresnek meg vagy játékért, hogy legyen a gyermeknek mit adni, de a beszélgetésekből mindig az derül ki, hogy a meghittségnek nem ez a legfontosabb feltétele. Hiszen, ha együtt van a család, ha a gyerekek azt élik meg, hogy ők egy kiegyensúlyozott, harmonikus közegben élnek, akkor gyönyörű tud lenni a karácsony. Tőlünk, felnőttektől függ, hogy mit teszünk meg ezért. Mindez alapvetően nem anyagi kérdés, a Szenteste nem attól szép, hogy 30 doboz van a fa alatt. Tőlünk, szülőktől, nagyszülőktől lesz szép a karácsony.

(fotó: Shutterstock)