„Mehetek apához a hétvégén?” – Láthatás veszélyhelyzet alatt

– A láthatás jogi helyzete nem változott a koronavírus-járvány idején sem – mondja Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója. – Elvileg ugyanúgy működik minden, mint amilyen rendszeres kapcsolattartásban a szülők anno, a váláskor megállapodtak. Ennek ellenére már aznap, amikor kihirdették a veszélyhelyzetet, megsokszorozódott azon megkereséseink száma, ahol arra voltak kíváncsiak a szülők, mi lesz a láthatással. Válás után eleve érzékeny téma a gyermek kapcsolattartása azzal a szülővel, akivel nem életvitelszerűen van együtt. Sok-sok játszmának a tárgya az, hogy a gyerek megy vagy marad, mikor, hány alkalommal látogatja meg a másik szülőjét. Nem egy példát ismerek, amikor elengedi a gyermekét a vele élő szülő, de mégis mindent elkövet, hogy a gyermeke ne érezze a másiknál jól magát – akár épp aznap vesz egy olyan játékot a kicsinek, amire a gyermek már régóta vágyik, de mégsem játszhat vele, mert „sajnos menni kell”. Nem állítom, hogy ez az általános, de sajnos elég jellemző egy-egy „csúnya” válás után.

Előtör a félelem

– Mivel még békeidőben is rengeteg konfliktus forrása, el lehet képzelni, hogyan állnak a szülők a láthatás kérdéséhez, amikor eleve azt halljuk mindenhol, hogy ne menjünk sehova, maradjunk otthon. Bennük van egy természetes félelem, hogy mi történik a gyerekkel a másik helyen? Mi lesz, ha a másik szülő elviszi valahová, ahol megfertőződhetnek? A mozaikcsaládoknál még nehezebb a kapcsolattartás kérdése, hiszen nem csak arról van szó, hogy az egyik szülő elviszi a gyermeket. Ha a másik szülőnek már új családja van, elképzelhető, hogy az új házastárs dolgozik, vagy az ottani gyerekek is jönnek-mennek egy harmadik család között, így nagyobb a fertőzés esélye is. Arról nem is beszélve, ha esetleg több generáció él egy fedél alatt, így az ott élő idős nagyszülők nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az a félelem is felmerült, megteheti-e a másik szülő, hogy a kijárási tilalomra hivatkozva nem hozza haza a gyermeket.

A józan eszünkre kell most támaszkodni

– Gyakran beszélgetünk ügyvédekkel, jogászokkal, ők szintén úgy látják, hogy bizony a járvány most alágyújtott ennek az egyébként is nagyon összetett problémának. A többi pedig már a szülőkön múlik. Nem is a jogszabályokra kell most támaszkodni, hanem a józan eszünkre, a belátásunkra, az együttműködési képességeinkre, a gyermek iránti szeretetünkre. Csupa olyan dologra, ami nincs törvénybe foglalva, mégis alapvetőek a problémák kezeléséhez. Azt javasoljuk, hogy beszéljék meg a szülők, mi az, ami a leginkább a gyermek érdekét szolgálja. Fontos kérdéseket kell megvitatniuk: ilyen lehet például, hogy jó-e a mostani helyzetben, ha a gyermek egy másik városba utazik? Jó-e, ha több órát kell utaznia a gyermeknek tömegközlekedéssel?

Törekedjünk a békés kommunikációra!

– Azt tapasztaltuk az elmúlt hetekben, hogy sokan nem változtattak a láthatási szokásaikon, ugyanakkor a mostani járvány sajnos kiváló alibiül is szolgálhat azok számára, akik eddig sem szívesen engedték el a közös gyerekeket a másik szülőhöz, például azért, mert nem bíznak az exükben, hogy felelősen képes vigyázni a gyermekeikre. Normál esetben is olyan kommunikáció lenne elvárható a szülőktől, amiben a gyermekkel kapcsolatos dolgokat képesek nyugodtan megvitatni. Nem kell együtt karácsonyozni, barátkozni, de muszáj normálisan beszélni a gyermekük ügyeiről.

A gyermeknek árt a szülők közti háborúskodás

– Az Egyszülős Központ készített egy videót, amiben a pszichológus a többi közt azt javasolja, próbálják meg az egykori házastársak megkeresni, mit láttak anno egymásban, hiszen valamiért együtt vállaltak gyermeket. Nem arról van szó, hogy megint szeressenek egymásba, de tegyék kicsit félre a sértettségüket, és próbáljanak újra normálisan kommunikálni a másikkal. A mostani veszélyhelyzetben különösen megnőtt az exek közötti békesség jelentősége, hiszen a gyerek pont ugyanolyan bizonytalan, mint mi, felnőttek, ráadásul ő még nálunk is tehetetlenebb. A gyermeknek ártunk a legtöbbet, ha a szülők közti korábbi „háborús helyzet” még tovább mélyül a járvány idején, mivel az alapfélelme kiegészül azzal az érzéssel, hogy a szülei végképp nem képesek közös nevezőre jutni. Ezzel pedig kihúzzák a lába alól a talajt.

Muszáj mindenkinek elfogadható megoldást találni

– Most nem az a lényeg, kinek van igaza. Ez most az együttműködés ideje, akármilyen nehéz is közös nevezőre jutnia az egykori házastársaknak. Ha valamiért úgy ítéljük meg, hogy jobb lenne egy időre szüneteltetni a láthatást, akkor felajánlhatunk a másik szülőnek egy hosszabb nyári időszakot, amikor a gyermek vele lehet. Muszáj olyan megoldást találni, ami az összes érintett félnek elfogadható. Nem könnyű feladat, de a gyermek érdekében meg kell tenni. Ez az egész veszélyhelyzet a kompromisszumokról szól: senki nem így akar élni, mégis muszáj alkalmazkodni az új rendszerhez. El kell viselni azt, hogy nem minden úgy alakul, ahogy mi azt elvárnánk. Mindez sokszorosan igaz az elvált szülők kapcsolatára is.

A következő cikkek is érdekelhetik:

• "Egyedül maradtam otthon a gyerekeimmel"
• „Én vigyázok rá, ő vigyáz énrám”
• A segítség könyvben érkezik
• Hogyan tanuljunk otthon az elsőssel?