csalad.hu - Elsárkányosodás helyett kommunikáljunk!
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Elsárkányosodás helyett kommunikáljunk!

Szűcs Anikó
2020. szept. 7. 5:00
Párkapcsolat

Mire érdemes odafigyelnünk, ha azt szeretnénk, hogy egy nyelvet beszéljünk szívünk választottjával? Erről kérdeztük Ferjancsik Ágnes párkapcsolati tanácsadót.

– Azt gondolom, hogy a kommunikáció nagyon sok dolgot jelez, illetve elárul egy párkapcsolatról – magyarázza Ferjancsik Ágnes párkapcsolati tanácsadó, mediátor. – Egy jól működő kapcsolatban, ahol a nő és a férfi jól tud beszélgetni egymással, a felek kommunikációjából egyértelműen kiderül, hogy a pár tiszteli-e egymást, figyelnek-e egymásra, és nem utolsósorban, hogy jól tudnak-e önérvényesíteni, a saját igényeiket a másik tudomására hozni, ami szintén nagyon fontos. A megfelelő kommunikáció leginkább abban segít, hogy ne zavarjuk össze a másikat: tehát ha végiggondoljuk, hogy nekünk mi a problémánk és/vagy hogy mivel kapcsolatban van hiányérzetünk, és azt megfelelő módon közöljük a párunkkal, akkor a másik fél könnyebben megért minket, és könnyebben ránk hangolódik.

– Akár a pénzről, akár a szexről, akár a házimunkáról, akár a köztünk lévő személyiségbeli különbségekről vitázunk, minden konfliktus mélyén az eltávolodástól való félelmünk áll – vélekedik a szakember. – Abban az esetben például, amikor dühösen és rosszallóan kérdőre vonjuk a párunkat, hogy miért nem vásárolt be már megint, a lelkünk mélyén az a kétely fogalmazódik meg bennünk, hogy fontosak vagyunk-e még a számára, és számíthatunk-e rá? Legbelül bizonytalanságot érzünk, de a felszínen a dühünk azt mondatja velünk, hogy ez a lusta disznó már megint nem segít. A kommunikáció nagyon fontos része a párkapcsolatnak, de ahhoz, hogy a kívánt módon tudjunk szót érteni a másikkal, fel kell tárnunk a mélyebb rétegeket.

Ördögi párbeszédek

„a konfliktusok hátterében leginkább az érzelmi eltávolodás áll”

– Sokak szerint a párkapcsolatok döntő többsége a nem megfelelő kommunikáció miatt romlik el, de én egy picit megfordítanám ezt az állítást – folytatja a szakember. – Én azt gondolom, hogy a nem megfelelő kommunikáció leginkább azért alakul ki, mert a pár valamelyik tagja magányosnak érzi magát a kapcsolatban, úgy érzi, hogy érzelmileg eltávolodik a másiktól: tehát a konfliktusok hátterében leginkább az érzelmi eltávolodás áll. Időnként nekünk is nehéz felismerni, megérteni és világosan ki is fejezni a másik felé, hogy mire van szükségünk, máskor meg a párunk nem képes kellőképpen ránk hangolódni és a megfelelő módon reagálni az igényeinkre. Ilyenkor jellemzően elkezdünk bepánikolni és olyanokat mondunk a másiknak, ami nem is igaz. Így alakulnak ki a dühös, kritizáló és arra védekezően vagy támadóan reagáló párbeszédek, amelyekbe iszonyatosan könnyű beleragadni, ugyanakkor ezek hatására még jobban eltávolodunk a másiktól. A szakma ördögi párbeszédnek hívja ezeket a diskurzusokat, amelyek miatt pillanatok alatt ellenségnek kiáltjuk ki a másikat. Holott azt kellene felismernünk, hogy nem ő az ellenség, csupán rossz kommunikációs stratégiát folytatunk.

„Te-üzenet” helyett „én-üzeneteket” küldjünk!

Ezek után adja magát a kérdés: hogyan lehet őszintén és nyitottan beszélgetni az igazán fontos dolgokról egy párkapcsolatban?

„Először ismerjük fel, mi a bajunk, majd próbáljuk megfogalmazni, hogy mi mit érzünk, gondolunk, és ne arról beszéljünk, hogy a másik mit csinált rosszul. Szakmai nyelven ezt hívják én-közlésnek.”

– Ez egy tanulható dolog és van is mit tanulnunk ezzel kapcsolatban felnőttként is, mert nagyon kevés iskolában tanítják a megfelelő önérvényesítést, és sajnos nagyon sokszor otthon sem látunk jó mintát – teszi hozzá Ferjancsik Ágnes. – A legfontosabb, hogy először ismerjük fel, mi a bajunk, majd próbáljuk megfogalmazni, hogy mi mit érzünk, gondolunk, mire lenne szükségünk, és ne arról beszéljünk, hogy a másik mit csinált rosszul, vagy hogy mit nem csinált. Szakmai nyelven ezt hívják én-közlésnek, és ezt kellene minél többet gyakorolni, merthogy egy-egy párkapcsolati vita során legtöbbször "te"-vel kezdődnek a mondataink. Mondok egy példát: abban az esetben, ha a párunkkal megbeszéltük, hogy ki fog rendet rakni a konyhában, és ő nem tartotta magát a megállapodásunkhoz, az esetek többségében rögtön támadásba lendülünk, és kritikát fogalmazunk meg. A ”Miért vagy ilyen feledékeny, vagy nemtörődöm?!” megjegyzéssel rögtön azt hangsúlyozzuk, amiben ő hibázott, amit az ő viselkedésében kifogásolunk. Ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, hogy megértessük vele, hogy nekünk mi a bajunk, mi mit érzünk ezzel az egésszel kapcsolatban. Tehát ha azt mondjuk a másiknak, hogy „nagyon dühös vagyok, vagy hogy nekem kimondottan rosszul esett, hogy tegnap este nem raktál rendet a konyhában, pedig megegyeztünk abban, hogy egyik nap én, a másik nap te fogsz elpakolni”, majd hozzátesszük, hogy „légy szíves holnap te csináld meg”, teljesen más hangulata lesz a beszélgetésnek. Vagyis, ha én-üzeneteket küldünk, a párunk biztosabban meghallja, és talán könnyebben megérti a problémát, és nem azt érzi, hogy ismét veszekszünk vele.

Miután feloszlott a „rózsaszín köd” ...

A kommunikáció folyamatosan változik a párkapcsolat különböző szakaszaiban, más például a szerelem kezdetén, mint a későbbi időszakokban.

– Egyértelmű, hogy kapcsolat elején borzasztóan próbálunk megfelelni a másiknak, és pont ezért vagy nem is kommunikáljuk felé az igényeinket, vagy ha igen, akkor még kedvesen és odafigyelve adjuk a másik tudtára, hogy mit és hogyan szeretnénk. A későbbiekben erre egyre kevésbé figyelünk – mondja a párkapcsolati tanácsadó. – Nagyon fontosnak tartom a kommunikációval kapcsolatban, hogy bármennyi idő telt is el a szerelmünk hajnala óta, legyen egy pozitív kép a fejünkben a párunkról, tehát ne felejtsük el, hogy annak idején kibe szerettünk bele, és hogy mit szeret(t)ünk a másikban annyira. Ha csak negatívan tudunk a másikra gondolni, és rögtön negatív dolgokat feltételezzük róla, akkor egy a párkapcsolatban felmerülő vitás kérdésnél, konfliktusnál érthetően rögtön támadásba lendülünk.

Mire érdemes odafigyelnünk?

Íme néhány jó tanács, hogyan kommunikáljunk hatékonyabban a párunkkal.

– Ne általánosítsunk, ne személyeskedjünk és ne gúnyolódjunk! – sorolja a legfőbb szabályokat a szakember. – Kerüljük a negatív, támadó, durva kezdést, az azonnali kritizálást. Ha mindjárt az elején letámadjuk a másikat, azzal védekezésre, ellentámadásra fogjuk késztetni, nem pedig arra, hogy meg akarja oldani a problémát. Nagyon gyakori hiba, és ez leginkább a nőkre jellemző, hogy a vita során előrángatják a régi, ezeréves sérelmeiket, és ezzel negatív dolgok tömkelegét zúdítják a partnerünkre, amitől a férfiak menekülnek. Az ilyen esetekben nemhogy nem tudnak megértőek lenni, hanem még inkább bezárnak, amitől pedig mi, nők még erőteljesebben nyomulunk, még inkább mondjuk a magunkét, a férfiak meg még inkább menekülnek. Semmiképpen ne kerüljük a konfliktusokat, attól nem lesz jobb a kapcsolatunk! Ellenkezőleg, ha nem mondjuk el, hogy mi a bajunk, és hogy mit szeretnénk, ha elnyomjuk a saját igényeinket, vagy ha nem reagálunk a másik problémájára csak azért, hogy elejét vegyük az esetleges vitáknak, veszekedéseknek, egyre jobban eltávolodunk egymástól, és ez az elhidegülés vezet a kapcsolat megromlásához, illetve a szakításhoz. Fontosnak tartom azt is, hogy figyeljünk a testbeszédre! A nonverbális kommunikáció, tehát a mimika, a gesztusok, a testtartás árulja el a legjobban, hogy mi zajlik a másik emberben. Az pedig már az érzékenységünktől függ, hogy az adott konfliktushelyzetben a szavak vagy az érzelmeket kifejező gesztusok hatnak ránk jobban.

(fotó: Shutterstock)