Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy számol, hogy a 30 évnél idősebbek halálozásának mintegy hatodát a dohányzás okozza. E riasztó adat ellenére sem sikerül igazán nagy eredményeket elérni e szokás visszaszorításában. A legutóbbi Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) adatai szerint nálunk a felnőttek kereken 27%-a dohányzik naponta, ami egyébként nagyjából megfelel az európai átlagnak. 

Ám az átlagértékek elfedik, hogy e szokás igen eltérő mértékben jellemez egyes társadalmi csoportokat. Például az elterjedtsége fordítottan arányos az iskolázottsággal, illetve a jövedelemmel.  A különbségek igen látványosak: amíg a legfeljebb általános iskolát végzettek között 36%, addig a felsőfokú képzettségűeknél csupán 15% a dohányosok aránya. Ugyancsak figyelemre méltóak – ha nem is teljesen függetlenek az előzőektől – a területi eltérések. Míg Budapesten a naponta rágyújtók aránya kereken 18%, addig ez Észak-Magyarországon 30%, Kelet-Magyarországon pedig 31%. Igen érdekes, hogy eközben a korábbi dohányzók (azaz a leszokottak) arányát tekintve egészen csekélyek a különbségek a hazai régiók között. A már említettek közül Budapesten és Észak-Magyarországon egyaránt 19 százaléknyian vannak ők, míg Kelet-Magyarországon (ahol az egész országot tekintve is a legalacsonyabb az arányuk) 16 százaléknyian. Ami azt is jelzi, hogy az országrészek közötti különbségek már azzal kialakulnak, hogy a térség fiataljai milyen arányban próbálják ki a cigarettázást. Ezt erősíti meg a felmérésnek az az eredménye is, miszerint a naponta dohányzók jellemzően tizenévesként kezdték: 10-ből 8-an már 20 éves koruk előtt is füstöltek, 45 százalékuk pedig már 17 éves koruk előtt cigarettázott. 

Amikor az évezred elején megjelentek az e-cigaretták, sokan egy egészségesebb alternatívaként tekintettek rájuk. Ugyanis, ezek nem füstöltek – miután nem égettek sem dohányt, sem papírt –, és még nikotin sem feltétlenül volt az általuk kibocsátott ízesített gőzben. Ám a megjelenésük óta folyamatosan viták kereszttüzében állnak. Sokszor nemcsak azt vonják kétségbe, hogy segítik a hagyományos dohánytermékekről való leszokást, hanem újféle egészségügyi ártalmakat is írnak a rovásukra.  

Ennek ellenére, a már idézett felmérést megelőző öt évben itthon több mint háromszorosára nőtt az érdeklődés az újdonság iránt. Ám még így is csak a felnőtt közönség mintegy 2 százaléka e-cigarettázik hazánkban. Közülük a legtöbben fiatal férfiak. 

A felhasználók döntő többsége (hetven százaléka) az elektronizált eszközzel is nikotintartalmú párát szív. Viszont az új lehetőség nagy arányban új közönséget is vonzott: a felhasználók mintegy héttizede sosem dohányzott hagyományos módon. A füstről gőzre váltók tömege egyelőre nem látszik igazolni, hogy ez lenne a leszokás varázsszere: a korábbi dohányzásukat feladók közül csak minden negyvenedik állt át az elektromos pótszerre. 

E számok már utalnak is arra, hogy általában mi körül forognak az e-cigarettázással kapcsolatos viták. Azok ugyanis azt firtatják, hogy ez valóban jó eszköz-e a dohányzás visszaszorítására, vagy inkább egy új átok, amely újabb tömegek egészségét sodorja veszélybe. A tisztánlátást kétségtelenül nehezíti, hogy elterjedése óta még két évtized sem telt el, így igazán hosszútávú tapasztalok nem is lehetnek az egészségügyi hatásairól. 

Míg ezek összegyűlnek, addig is szinte naponta érkeznek biztató vagy éppen elkeserítő hírek egy-egy kisebb-nagyobb tudományos kutatás eredményeiről.  A minap a MedicalOnline hivatkozott egy friss amerikai vizsgálatra, amely egyenesen azt sugallja, hogy az e-cigizés még azoknak is segít leszokni, akik azt nem is akarták. A Journal of the American Medical Association szakfolyóiratban közzétett tanulmány olyan rendszeresen dohányzók sorsát követte öt éven át, akik egyáltalán nem tervezték azt feladni. Az adatokból végül azt szűrték ki, hogy akik a későbbiekben naponta használtak e-cigarettát, azok nyolcszor akkora valószínűséggel szoktak le a dohányzásról, mint akik nem alkalmaztak elektromos pótszert. 

A leszokás támogatásáról szóló hivatalos hazai irányelv, amit 2019-ben hirdettek ki, korántsem ilyen lelkes. Határozottan nem pártolja, hogy egészségügyi szakemberek ajánlják – akár a leszokás érdekében – az e-cigaretták használatát. Ahogy a rovására írják: "Használata fenntartja a nikotinfüggőséget, csökkentheti a leszokás iránti motivációt és nemdohányzó fiataloknál növelheti a rászokás valószínűségét".  Ráadásul nem is tartják különösebben hatékony segédeszköznek a szokásváltáshoz, mint írják: "Az újabb, módszertanilag helytálló vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy az e-cigarettának a leszokást támogató hatékonysága nem haladja meg a többi nikotinpótló készítményét". 

Akinek még ez sem vette el a kedvét, annak ebben segítenek például a Kaliforniai Egyetem kutatói, akiknek eredményeit ugyancsak idézte a MedicalOnline a medicalxpress.com nyomán. Ott közel 70 ezer ember egészség-karrierjét vizsgálva jutottak arra, hogy a napi e-cigizés közel duplájára növeli a szívroham kockázatát. Ami nem sokkal kevesebb, mint a hagyományos dohányzással járó közel háromszoros rizikó. Magyarázatként azt fűzték hozzá, hogy ha az e-cigikben kevesebb is a rákkeltő anyag, nagy mennyiségben bocsátanak ki más mérgeket és olyan mikroszemcséket, melyek keringési, illetve tüdőbetegségeket okozhatnak. A tanulmányt bemutató Stanton Glantz professzor ráadásul úgy látja, hogy sokan a hagyományos cigarettázást nem lecserélik, hanem kiegészítik az e-változattal. Azaz, ő úgy kalkulál, hogy náluk a kockázatok összeadódásával már ötszörösre nő az esély egy szívrohamra.