„Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!” - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

„Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!”

csalad.hu
2021. ápr. 28. 5:00
Életmód

Egy dolgozó családtag halála vagy tartós egészségkárosodása az egész család életét megváltoztathatja, az áldozat szerettei is nehéz helyzetbe kerülhetnek lelki és legtöbbször egzisztenciális értelemben is. Ma van a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja.

Az első emléknapot 1984-ben a kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta, és ugyancsak ott nyilvánították 1989-ben országos gyásznappá április 28-át. Nemzetközi emléknap csak 1996-ban lett, ekkor már New-Yorkban, az ENSZ-nél is gyertyagyújtással emlékeztek mindazokra, akik munkájuk közben vesztették életüket, vagy betegedtek meg. Ezt a hagyományt Magyarországon is követik, minden emléknapi rendezvénynek, közös megemlékezésnek része a gyertyaláng. Magyarországon 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá április 28-át. A mottót, „Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!” Angliában használták először.

Javuló hazai statisztika

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai alapján 2020-ban a tavalyelőtti több mint 24 ezerrel szemben 20.366 munkabaleset történt, a 2019-es 83-hoz képest 64 halálos kimenetelűt jelentettek. A legérintettebb építőiparban a balesetek száma ezer alá csökkent. A munkakörülmények javulását jelzi, hogy a munkabalesetek száma az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, a halálosaké pedig még nagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent tavaly Magyarországon - mondta a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor úgy vélte, bár kétségkívül szerepet játszott benne, az adatok kedvező alakulása mégsem tudható be egyedül a koronavírus-járvány hatásainak. Hozzátette, hogy a járvány elleni védekezés számos új feladatot adott a munkavédelmi hatóságnak.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy minden magyar ember joggal várja el, hogy munkáltatói az egészségét, testi épségét nem veszélyeztető munkakörülményeket biztosítsanak számára.

Ismeretlen munkakörök pszichés hatásai

A csalad.hu-nak nyilatkozó foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szakember szerint ugyanakkor sok ember végez most olyan munkát, amelyet korábban nem. A járvány miatt bezárt szállodák, vendéglátóhelyek és sok egyéb munkahely dolgozói kényszerűen, számukra idegen, gyakran gyári munkakörökben helyezkednek el. A termelőüzemekben helyettesíteni kell a beteg vagy gyermekükre vigyázó kollégákat, forgatják a munkavállalókat, ezért sokan kerülnek olyan munkakörülmények közé, ahol nem tudják készségszinten végezni a feladatukat. Nem annyi idő alatt, nem olyan tempóban megy a termelés, ahogy a munkáltató megkívánja. Schuszterné Kovács Ildikó úgy látja, ezek a hatások alapvetően megváltoztathatják a baleseti adatokat.

A Magyar Munkavédelmi Akadémia szakértője felhívta a figyelmet, hogy rengeteg a túlmunka, ami kimerítheti az embereket.

– Pszichés megterhelést okozhat, ha a munkavállalót olyan feladatra osztják be, olyasmit „sóznak a nyakába”, amihez nincs képzettsége, gyakorlata. Gyakran ennek a fordítottja is megjelenik. Az új pozícióban a munkavállaló meg akarja mutatni, hogy milyen jó szakember, mennyire alkalmas, szorgalmas, előfordulhat, hogy bevállal olyasmit is, amivel nem bír, amihez nem ért. Ez mind-mind növeli a baleseti kockázatot – hangsúlyozta.

A foglalkozás-egészségügyi szakértő a járvány negatív hatásai közül kiemelte, hogy a coviddal szinte megszűntek, de legalábbis nagyon beszűkültek a feszültségek levezetésére alkalmas lehetőségek.

A család jelenti a megoldást

– Amikor el lehet menni edzőterembe, lehet ütni a bokszzsákot, ki lehet izzadni a sportpályán vagy elutazni egy wellness hétvégére, koncertre vagy sporteseményre, akkor ki lehet adni a feszültséget – fogalmazott Schuszterné Kovács Ildikó. – Most be vagyunk zárva kisebb-nagyobb lakásokba ugyanazokkal az emberekkel, így az apró hibáik is hatalmasra nőhetnek a szemünkben a több havi kényszerű home office-ban töltött együttlét után.

A munkahelyi viselkedésünkre, a hatékonyságunkra jelentős hatással van az aktuális fizikai és mentális állapotunk is. Jelentősen növelheti a munkabalesetek, munkahelyi egészségkárosodások kockázatát az otthonról hozott pszichés teher, és természetesen a járványügyi helyzetből származó stressz is. A szakértő szerint a megoldás nem csak a munkaadók kezében van.

Egy, a munkabalesetek bekövetkezése és a pszichikai megterhelés kapcsolatáról szóló, az Európai Unió támogatásával készült tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy ha nincs harmónia a munkahelyi és családi szerepek között és ezt stresszként éljük meg, az komoly negatív hatással lehet az egészségi állapotunkra. Ugyanakkor a családi és munkahelyi szerepek segíthetik is egymást.

A kutatás arra is kereste a választ, hogy a dolgozók milyen családi, anyagi, munkahelyi gondokkal küszködnek. Mennyire érzik egészségükre fizikálisan és pszichésen veszélyesnek a munkahelyüket, mennyire megterhelő a munkahelyi légkör a munkatársak és a vezetés részéről, milyen egyéb problémák adódnak munkavégzés közben, ami újabb stresszkeltő reakcióként jelentkezik.

A válaszadók többsége (35,07%) a munka általi túlterhelést és az anyagi problémákat (45,52%) emelte ki. Szakértők szerint mindkét pszichés tényező okozhat figyelemcsökkenést, koncentrációs nehézséget, így a munkabalesetek rizikófaktorának is tekinthető.

A tanulmány azt is megállapította, hogy nehezíti a munkára való odafigyelést, ha otthon, a „hátországban” lelki nehézségek adódnak, a válaszadók ezek között említették, betegséget, halálesetet a családban (9,7%), a konfliktusokat (8,96%), a gyermekkel való problémákat (8,96%).

A nap rengeteg depressziós gondolatot el tud kergetni!

Jelen körülmények között azokkal a megoldásokkal kell élnünk, amik elérhetőek a számunkra – összegezte a Magyar Munkavédelmi Akadémia foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szakember. Azt javasolta, sétáljunk nagyokat, kerékpározzunk, mozogjunk a szabadban. Ha a szervezetet fizikailag megterheljük, az rengeteg pszichés feszültséget képes kioldani, ami a pihenés, alvás minőségére is jó hatással van.

Schuszterné Kovács Ildikó kiemelte a család szerepét: nagy segítség lenne, ha meg tudnánk hallgatni a családtagjainkat. Beszélgessünk sokat, az együtt, jókedvűen eltöltött, a hétköznapok „mókuskerekétől” eltérő tempójú, tartalmú minőségi időtöltés most még nagyobb érték! A jelenlegi időszakban emellett sok türelemre, sokkal több belátásra van szükség.

(fotó: Shutterstock, privát)