Az élősködők által terjesztett fertőző betegségek az állataink mellett ránk is fenyegetést jelenthetnek. A zoonózisról, vagyis az állatról emberre, illetve emberről állatra terjedő betegségekről szóló sorozatunk előző részeiben a házikedvencekről esett szó, majd kiderült, hogy az állatkert mennyire veszélyes üzem ebből a szempontból. Most Schuszterné Kovács Ildikó munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakember segítségével a legérintettebb munkahelyeket vesszük górcső alá.  

Schuszterné Kovács Ildikó

– Jóval többről van szó, mint az állattartásban jellemző kórokozókról – hangsúlyozta a Magyar Munkavédelmi Akadémia szakértője. – Rengeteg olyan helyzet adódik, amikor állati ürülékből származó kórokozók, gombák, egyebek fertőzésveszélyt jelentenek.  

Schuszterné Kovács Ildikó példaként említette a húsfeldolgozást, az élelmiszeripart, a vendéglátást, a növénytermesztést.

– Beszélhetünk a biogáz üzemekről, a hulladékfeldolgozásról, illetve egy sor olyan szakmáról, amit zöldben végeznek, az erdésztől a fafeldolgozóig, de említhetjük a vadőrt, a vadászt, és még sok olyan kevésbé ismert munkahelyet, ahol fennáll a biológiai fertőzés lehetősége. Zoonózis az a betegség is, amit egy konyhaüzemben a fertőzött hústól tudnak elkapni a dolgozók, legyen az a brucellózis, vagy a liszteriózis, leptospirózis, vagy épp a szalmonella, netán az E. coli. E betegségek kockázatát azért sem szabad félvállról venni az érintett munkahelyeken, mert manapság nem ritkák a munkahelyeket, foglalkozásokat családtagoknak, diákoknak bemutató, egyébként hasznos és érdekes programok. Ilyen esetekben a látogatók biztonságára is ügyelni kell, az általuk látogatott helyiségek, terek, az ott lévő eszközök, felületek higiéniai állapota kulcskérdés.  

Minél nagyobb a veszélyeztetettség szintje, annál erősebbek a védelmi mechanizmusok is egy-egy területen? Vagy meglepetésként tudja érni a különböző szektorokat a megjelenő fertőzés?  

– Érvényes a munkahelyekre több olyan jogszabály, amelyek szerint oda kell figyelni a kockázatokra. Meglepetésnek nem nagyon lenne szabad előfordulnia. Létezik kifejezetten a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmére vonatkozó rendelet, ami azért sok mindent előír. Minden egyes munkahelyen a munkavédelmis kollégának kell kidolgoznia azokat az eljárásokat, amelyek az adott helyen előforduló kórokozóktól, állatoktól is megkapható betegségektől meg tudják védeni a dolgozókat, illetve, közvetve a családtagjaikat is. Ne felejtsük el, hogy az emberről-emberre is terjedni képes fertőzések a családtagokat is veszélyeztetik. Ha azonban nem áll fenn a továbbfertőzés veszélye, a munkából való kiesés, a gyógyulás esetlegesen hosszabb folyamata, vagy az ápolás szükségessége a családtagokra is nagy terhet róhat.  

És ezeket mennyire tartják be? Mit tapasztalnak az ellenőrzéseken?  

– A tapasztalatoknak két oldala van, az egyik, hogy mennyire felkészült a munkavédelem. És van egy foglalkozásegészségügyi orvos is a háttérben, akinek a biológiai tényezőkkel kellene foglalkoznia. E téren vannak megoldásra váró problémák.    

Akkor ebből az következik, hogy nagyon sok az eset?  

– Szerencsére nem. És ennek az az oka, hogy az állati fertőzések nem olyan könnyen ugranak át az emberekre. A kiskedvencek esetében el szokás mondani, hogy a megfertőződéshez nagyon szoros kapcsolat és higiénés hiányosságok is szükségesek. Ez azért viszonylag ritkán fordul elő az állattartásban, hiszen normál esetben, józan paraszti ésszel is tudható, melyek azok a higiénés előírások, amiket, ha betartanak, akkor nem könnyű a megfertőződés. E tekintetben a gyermekek higiéniai szokásainak a kialakítása, a megfelelő szülői minta nagyon hasznos elemei a megelőzésnek. Erre szokták ellenvéleményként felhozni a madárinfluenzát, de a mi szakértői válaszunk erre az, hogy az nem hazánkban alakult ki. Az, hogy halott állatokkal és azok ürülékével együtt alszik a munkavállaló, azért nálunk nem jellemző. Ugyanakkor egyre több olyan állatról emberre terjedő betegséggel kell számolni, ami valahonnan érkezik. Részben azért, mert onnantól, hogy a kórokozó átugorja a faji immunitást, jó részük arra is képes, hogy emberről emberre is tovább terjedjen, és repülőgéppel hurcolva bejárja a bolygót. Erre volt példa a Covid és a madárinfluenza. De ezen kívül azt kell mondjam, hogy ahogy változik az éghajlat, úgy jelennek meg nálunk is újabb és újabb élősködők, például a vándorló madarakon behurcolva, vagy éppen a betelepülő szúnyogokkal. Ismerős lehet a tigrisszúnyog. Ezek hozhatnak magukkal olyan kórokozókat, amelyekre nem feltétlenül vagyunk felkészülve. Horvátországban a tigrisszúnyog már mindennapos. Gyakorlatilag egész évben fellelhető és most már nincs olyan messze tőlünk. Az általa terjesztett betegségek nálunk egzotikusnak számítanak. Ha azt mondom, Dengue-láz, zika, malária, akkor azért összerezzennek az egészségügyben dolgozók.  

A zoonózissal terjedő betegségre milyen arányban van gyógymód?  

– Ez változó. Az anthraxnak (lépfene) például van gyógymódja, de időben kell észrevenni, miközben akár hetekig lappanghat.  A szalmonellánál vagy az E. colinál nincs ilyen probléma, azt simán lehet kezelni, ha időben felfedezzük. Sok mindenre oltás is létezik, az más kérdés, hogy a mi éghajlatunkon nem feltétlenül oltunk ezek ellen, olyan rettentő ritka az előfordulása.  

Egyre többet hallani a kullancs-betegségekről is.  

– A fertőzött kullancsok száma és az érintett területek mérete is egyre nagyobb Magyarországon. Van két olyan betegség, amit a kullancs okozhat, az egyik az ismert Lyme-kór, a másik a kullancs encephalitis. Ez utóbbi ellen létezik oltás, a Lyme-kórra nincs, de egészen gyakran sikerül gyógyítani. És fordítva - a kullancs encephalitis jóval nehezebben kezelhető. A kullancs egy Q-láz nevű betegséget is terjeszt, amiről szinte soha nem esik szó. Ez egy szisztémás fertőzés, a kórokozó az esetek több mint felében nem okoz tüneteket, de ha mégis, a panaszok influenzaszerűek. Súlyosabb állapotba csak akkor kerülhetnek a betegek, ha szervi érintettség is kialakul. A kullancs az összes mezőgazdasági erdészeti munkást érintheti. De már elég az is, hogy például egy biogáz üzemet egy zöld, ligetes sáv vesz körbe. A kullancsok irtására még nem született megoldás, és a szúnyoggyérítés is ritkul.