Ki kit fertőz? – állatok és emberek 1.

Ma már több mint 150 olyan fertőző betegség ismert, amely állatról akár emberre is terjedhet. A rendszeres szűrővizsgálatok, a paraziták elleni védelem és a vakcinázás ezért nemcsak a háziállatok, hanem a gazdáik védelmét is szolgálja. De vajon egy állatkertben, ahol számtalan egzotikus fajjal, vadállatokkal kerülnek kapcsolatba a gondozók és a látogatók, fokozottabb a zoonózis veszélye?    

A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője mindenkit megnyugtat.  

– Számolni kell vele, de a gyakorlatban ez nem nagyon létezik – hangsúlyozta a csalad.hu érdeklődésére Hanga Zoltán. – Az állatkertekben nagyon alapos állatorvosi felügyelet alatt élnek az állatok. Sokkal egészségesebbek és tovább is élnek, mint a természetben, az utódok életben maradási esélye is jobb, mint a vadon élő társaiknak. Nem beszélve arról, hogy a karanténozási protokollnak köszönhetően egy állat csak úgy kerülhet be az intézménybe, ha a karanténállomáson bizonyos időt eltölt. Ha valamilyen lappangó betegségben szenved, az ennyi idő alatt kiderül, azt lehet kezelni, tehát nem fordulhat elő, hogy rejtett betegséggel egy egyed bekerül a többi közé. Az is ritka, hogy a karanténban problémát tapasztalunk, a legtöbb állat eleve más állatkertből jön, olyan helyekről, amelyek akkreditált intézmények, szigorú eljárási szabályok szerint működnek, ami azt jelenti, hogy az állatok egészségvédelmének színvonala hasonló, mint nálunk. Tehát jó az állataink általános egészségi állapota, így a dolgozóink sincsenek veszélyben. Az állatsimogatókban is kifogástalan egészségi állapotú állatokkal találkozhatnak a látogatók.  

Az oroszlán azért harap  

– Amikor munkába áll egy kollégánk, különösen, ha olyan munkakörben, ahol közvetlenül állatokkal dolgozik, akkor részt vesz egy munkavédelmi oktatáson – folytatja a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. – Ez nemcsak arra terjed ki, hogy a karját ne dugdossa be az oroszlánhoz, hanem arra is, hogy az egyéb potenciális veszélyt hogyan kell elkerülni. De nálunk még soha nem fordult elő probléma.  

Denevérek  

Hanga Zoltán a téma kapcsán felhívta a figyelmet az állatkertben folyó vadállatmentő tevékenységre is. A központba olyan Magyarországon vadon élő, védett, vagy fokozottan védett állatok egyedei kerülhetnek be, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak.  

– A törött szárnyú gólyák mellett azért lehetnek olyanok is, amelyek veszélyt hordoznak, ilyenek a denevérek például – figyelmeztet a szóvivő. – Több száz denevért mentünk egy évben, ezeknél az állatoknál bizony a veszettség előfordul. Az a szabály, hogy minden denevért, ami csak bekerül, potenciálisan úgy tekintünk, hogy akár veszett is lehet.  Megfelelő oltással is rendelkeznek az ilyen területen dolgozó kollégák, de vannak védőeszközök is, amiket használniuk kell munka közben. Ahhoz pedig, hogy a veszettséget elkapja valaki, kell egy harapás!

– A koronavírusokat nagyjából húsz éve ismerik a virológusok, amióta a SARS-CoV-1 2003-ban járványt okozott – mondta el Rusvai Miklós víruskutató. A különböző denevérfajokban pedig már legalább háromszáz koronavírust ismertek fel, melyek bármelyike bármikor átterjedhet a denevérről az emberre ugyanúgy, ahogy az előző koronavírusok. Tehát ez a gazdafajváltásnak nevezett mechanizmus újra működhet. Legutóbb Oroszország nyugati részén, az Urálon inneni területen fedeztek fel olyan patkósorrú denevéreket, amelyek koronavírusokat hordoznak. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sok szerencsétlen véletlen kell ahhoz, hogy újra világjárvány pattanhasson ki.  

Csak nem az emberi betegségektől kell akkor inkább az állatokat védeni?  

– Azt kell mondjam, hogy ez sokkal jellemzőbb – fogalmaz Hanga Zoltán. – Nem is elsősorban a dolgozók, sokkal inkább a nagyközönség irányából. Jó példa erre az 1950-es évek, amikor a tbc Magyarországon népbetegség volt. Arra több állat is érzékeny, elsősorban a majmok. Ma már azért nagyrészt tisztában van azzal a nagyközönség, hogy nem egészséges, ha az állatkerti állatokat mindenféle otthonról hozott dologgal etetik, ha muszáj, arra ott van a zoocsemege. De akkoriban egyrészt ez még nem létezett, másrészt nem volt meg az a tudás, hogy az etetés nem ajánlatos. Hoztak otthonról kenyeret, és azt dobálták be az állatokhoz, repült a perec is. A majmoknál pedig olyan tbc-s megbetegedések alakultak ki, amelyeknél egyértelmű volt, hogy a látogatóktól kapták el. Az állatkert akkor kezdett el kísérletezni azzal, hogy nem korláttal és rácsokkal, hanem üvegfalakkal választja el a majmokat a látogatóktól. Az akkori majomházat, ami most Madagaszkár ház néven működik, át is építették és a belső térbe üvegportálokat állítottak be, amelyek elválasztották a látogatói teret és azt a területet, ahol az állatok vannak. Ez aztán sokat segített. Végül annak ellenére, hogy az emberek körében már sikerült visszaszorítani ezt a betegséget, a gyakorlat megmaradt: az olyan állatoknál, akik érzékenyebbek az emberi betegségekre – elősorban a majmok, azon belül is az emberszabásúak –, ott a belső területeken páncélüveggel választják el az állatokat a közönségtől, míg a kültéri bemutatótereknél széles árok, vizesárok van, ami sokszor kiegészül egyéb biztonsági elemekkel is. Ez Budapesten egy finom szövésű hálót jelent, ami a célzott dobásokat akadályozza meg.  

Covid-19

Amikor az emberi koronavírus világjárvány megjelent, még nem nagyon lehetett tudni, hogy az állatokra milyen hatással lesz. Hanga Zoltán ugyanakkor felidézte, hogy az ebbe a kórokozótípusba tartozó vírusok okozta korábbi hasonló járványoknál képbe kerültek állatok is, elsősorban denevérek.

–  Mi az állatkertben úgy döntöttünk, hogy amíg ez nem derül ki, addig elővigyázatosságból intézkedéseket vezetünk be – emlékezik vissza a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.  – A majmoknál a korábbi üvegfalak jó védekezési alapot jelentettek, a dolgozók számára kellett elsősorban a védőeszközökről gondoskodni. Az a helyzet, hogy az állatkertben az egész világjárvány során nem fordult elő, hogy állat megbetegedett volna. Az első állati covidos betegségekről a new yorki állatkertből érkeztek hírek, ahol oroszlánok és tigrisek kapták el a fertőzést.  Később emberszabású majmoknál is kimutatták Prágában, az Egyesült Államokban pedig hópárducok el is pusztultak a betegségben. Kiderült, hogy a macskafélék fogékonyak erre a vírusra, de szerencsére a házi macska nem.  

Hanga Zoltán ezzel összefüggéasben felidézte azt a tavaly novemberi történetet, amikor az állatkert természetvédelmi mentőhelyén elpusztult a Bükkben befogott szervál. A vizsgálatok megállapították, hogy halálát Covid-19 koronavírus betegség okozta. A covidos bükki szervál természetesen nem számít állatkerti esetnek, hiszen egy kívülről bekerült, mentett állatról volt szó, aki végig az állatkert többi lakójától elkülönítetten, a karanténozási szabályoknak megfelelő férőhelyen tartózkodott. Vélhetően már jóval azelőtt megfertőződhetett, hogy befogták és napokig, sőt talán hetekig étlen-szomjan a csípős hidegben bolyonghatott az erdőben.  

Madárinfluenza  

A madárinfluenza vírusa időről időre felbukkan, sokszor teljes baromfiállományokat kell emiatt elpusztítani, hogy megakadályozzák a betegség továbbterjedését. Tavaly decemberben a Fővárosi Állatkertben két elpusztult pelikán szervezetében is kimutatták a H5N1 vírus jelenlétét. Hanga Zoltán a csalad.hu-nak igazi sikertörténetként mesélte el, hogyan zajlott a tesztelés és a vírus terjedésének megfékezése.      

– Fontos volt figyelembe venni az állatkerti állatállomány speciális helyzetét, hiszen sok esetben természetvédelmi oltalom alatt álló, ritkulóban lévő fajok egyedeiről volt szó, így eleve nem gondolkodtak a szakemberek az állatok leölésében. Az összesen 103 madarat ezért egyenként befogták, megvizsgálták, majd az állatkert területén belül, de a közönség által nem látogatható részen kialakított karanténban elkülönítették őket. Arra is lehetőség volt, hogy az állatokat kis csoportonként egymástól is elválasszák. Végül a madarakból egyenként vett minták egyikéből sem lehetett kimutatni a vírust, a gyors intézkedéssel sikerült megállítani a betegség elterjedését. 

Sorozatunk további részében azt néztük meg, hogy a házi kiskedvencek és bizonyos szakmák mennyire veszélyesek a fertőzések szempontjából.