Kinek jó a home office? – Avagy hogyan lehet pozitívan kijönni a pandémiából? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Kinek jó a home office? – Avagy hogyan lehet pozitívan kijönni a pandémiából?

Lehotzky Zsuzsanna
2021. febr. 18. 6:00
Életmód

Az elmúlt közel egy évben felfordult a megszokott világunk. Ahol lehetett, a foglalkoztatásban teret nyert a home office, az otthoni munkavégzés. Vajon marad vagy megy ez a fajta foglalkoztatás? Kinek jó és kinek nem? Mészáros Nóra munkapszichológussal beszélgettünk.

– A saját praxisomban azt láttam, hogy a tavaly márciusi karanténidőszak kezdetén nagyon sokan elkezdtek újratervezni, miközben megbénultak attól, hogy nem tudták, miként éljék meg egy időben a különböző szerepeiket: szülőnek lenni, munkavállalónak lenni egy térben, egy időben. A kezdeti nehézségek után egy picit fellélegezhettünk nyáron, reméltük, hogy visszatér az életünk a normál kerékvágásba, aztán mégsem.

Mészáros Nóra szerint a következő korszakot a kijózanodás időszakának lehet mondani: amikor ősszel felfogtuk azt, hogy a járványnak még nincsen vége. A szakember azt mondja, sokaknak ebben az időszakban jött a felismerés és az elfogadás: semmi nem lesz olyan, mint annak előtte volt.

– Munkáltatói körökben kimondott és lassanként elfogadott tény, hogy a hibrid foglalkoztatásé a jövő. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol a munka jellege megengedi, ott nem lesz már tisztán irodai munkavégzés, hanem ötvözni fogják távmunkával, home office-szal.

De milyen is lesz az új munkaszervezés? Ez minket, munkavállalókat hogyan fog érinteni? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása, az útkeresés éppen most zajlik.

– A családok szempontjából ez azt jelenti, hogy a jövőben egészen biztosan sokkal rugalmasabb lesz az életformánk. Persze, csak akkor, ha már kilábaltunk a „túladagolás” tüneteit mutató otthoni munkavégzésből. Ez utóbbira egyébként korábban sokan vágytak, de mostanra már nem kevesen belefáradtak – szemlélteti a home office-szal kapcsolatos általános vélekedést a szakember.

A családok hangulata az intézmények működésétől is függ

A családok munkaerőpiaci alkalmazkodását a munkapszichológus szerint nagymértékben befolyásolta, hogy az oktatási-nevelési intézmények mennyire tudtak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

– A családok számára óriási segítség, ha bölcsődébe, óvodába, iskolába járhatnak a gyermekek, hiszen elveszett az a támogatás, amit a nagyszülők jelentenek. Sok családnál ők egyelőre nem tudnak részt venni a mindennapokban: a gyerekfelügyeletben, a legkisebbekkel eltöltött minőségi időben, egyáltalán abban, hogy a családi feladatokban a korábbiakhoz hasonló aktivitással közreműködjenek. A nagyszülőket még most is védeni kell, ezért a társadalmi intézményrendszer marad segítségül a családok számára. Persze meg kell különböztetni a nagygyermekes családokat az egészen apró gyermekeket nevelőktől: a gimnazistát nevelő szülők már-már osztoznak a középiskolásokkal a home office-ban. Ilyen helyzetben az a fontos, hogy az iskola segítsen jól strukturálni a tanulók idejét. Az akár otthon, akár a munkahelyen dolgozó szülőnek nyilván lényeges az a szempont, hogy a gyermeke biztonságban legyen, és az otthon tanuló gyermek idejének szervezésében valódi partner legyen az iskola. Számos jó példát láttam az elmúlt közel egy évben az általános iskolák és az óvodák helytállására ebben a tekintetben.

A kisgyermekeseknél pozitív a változás

Munkaerőpiaci szempontból hátrányosnak vagy nehezített csoportnak számít az egészen pici gyermeket nevelő édesanyák helyzete. Mészáros Nóra szerint talán őket érinti a járvány következtében kialakult egyik legpozitívabb változás.

– Azzal, hogy a cégek életében elfogadott lett a home office, nagyon szép lehetőség kínálkozik a legkisebb gyermekeket nevelő édesanyák számára, hogy vissza tudjanak térni a munkába. Ma már rengeteg munkahelyen biztosítják annak a lehetőségét, hogy egy adott – korábban kizárólag irodában végezhető munkát – otthonról, távmunkában lehessen elvégezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeknek az édesanyáknak könnyű lenne a helyzete, viszont az elmúlt évtizedekre jellemző kilátástalanság érezhetően csökkent.

A hibrid foglalkoztatásé a jövő. Nem lesz már tisztán irodai munkavégzés, hanem ötvözni fogják távmunkával, home office-szal.

A home office-nak azonban nemcsak a foglalkoztatásban, de a családok mindennapi életében, a szülő-gyermek kapcsolat erősítésében is lehet szerepe.

– Egy ismerősömnél például az apuka először látta a karantén miatt azt, hogy a legkisebb gyermeke hogyan kúszik, mászik, hogyan ül fel először az otthoni szőnyegen. Érthetően egészen más minőségű lesz ezzel a gyermekkel a kapcsolata, hiszen jóval több időt tölthetett el vele a korai időszakban éppen a home office miatt – mondja Mészáros Nóra.

A kényszer szülte változtatások a családi életben is jótékony hatással lehetnek az otthoni munkamegosztásra, munkaszervezésre.

– Az elmúlt hónapokban az egész családi munkamegosztásnak át kellett alakulnia, így ha visszatér a „normális” életünk, akkor a szülők várhatóan tudatosabban fogják megszervezni mindennapjaikat a távmunka feltételeinek számításba vételével: például, hogy ki melyik napon megy be dolgozni, ki mikor vállal többet a gyermekek körüli teendőkből. Az otthoni munkavégzés és az iskolán kívüli foglalkozások hiánya miatt több időt vannak együtt a családtagok – sok helyen előkerültek az évek óta felhalmozódott karácsonyi társasjátékok a szekrény tetejéről, és ma már valóban használják is őket. Ez a kapcsolatok minőségére pozitívan hat.

– Úgy gondolom, hogy folyamatosan tanulunk ebből a helyzetből, ahogy Edith Eva Eger Az ajándék című könyvében írja: „a változás a gyarapodás szinonimája”. Lehet, hogy azt a változást, ami az otthoni munkavégzéssel jár együtt, néhány szempontból később fogjuk tudni értékelni. Amikor majd visszatekintünk erre az időszakra és a mostani életünkre, vélhetően tisztábban látjuk majd a különbséget a pandémia előtti és utáni tudásunk, képességeink, problémamegoldási módszereink között.

Új módszerek a vezetői kommunikációban?

Nem minden munkáltató engedheti meg, hogy otthonról dolgozhassanak az emberei. Akik megtehetik, azoknak egy kisebb része már korábban is alkalmazta a távmunkát. Ezt többségében jóléti szolgáltatásként nyújtották és egyfajta privilégium volt, ami versenyelőnyt jelentett a munkaerőpiacon.

– 2019 végén beszélgettem egy szoftvercéggel, akkor még azt mondták, hogy bár a tevékenységük megengedné, ők mégsem támogatják az otthoni munkavégzést, mert nem bíznak abban, hogy a dolgozóik otthonról is lelkiismeretesen ellátnák a feladataikat. Három hónap elteltével mégis rákényszerültek erre. Hiába nem volt meg a bizalmuk a munkavállalókban, nem volt más választásuk. A kulcsszó az üzletmenet folytonosságának biztosítása lett – mutat rá a szakértő.

Ebben a helyzetben a felsővezetőknek, de a középvezetőknek is változtatniuk kellett a gondolkodásukon.

– Nagyon sok vezető tanácstalan volt amiatt, hogy elvárták tőle: a korábbi teljesítményt egy egészen megváltozott környezetben továbbra is hoznia kell. Másrészt – főként az elején – tudták, hogy a családos alkalmazottak otthon a munka mellett a gyermekeiket próbálják tanítani, ellátni az idős szülőket, ezért nem lehetett realitás ugyanazt a teljesítményt elvárni tőlük. Munkáltatói szempontból tehát tényleg fel volt adva a lecke. Ám azt láttam, hogy a cégek sok esetben türelmesek, empatikusak voltak, és egyfajta lecsillapodás volt megfigyelhető abban az időszakban. Ugyanakkor a munkavállalók is átérezték, hogy a vállalatoknak milyen problémát okozott a járvány: például hogyan lesznek otthon munkaeszközök, megfelelő sávszélesség, hogyan fognak tudni összekapcsolódni. Sok esetben maguk a vezetők is családos emberek, akik ugyanazokkal a problémákkal szembesültek az otthonra áttett munkahelyükön, mint a munkavállalók. Számos jó példát láttam, és látok most is. Vannak olyan vezetők, akik korábban nem nagyon találták meg a hangot a beosztottjaikkal, mert elsősorban technikai jellegű volt a feladatkiosztás. Az általam ismert vezetők közül azonban többen is új eszközöket használnak: például a home office-ban lévő csapatuk minden tagját a hét különböző napjain rotálva felhívják, és fél-fél órában a hogylétükről beszélgetnek. Ez nyilván privát gesztus is, de nagyon sokat ad ahhoz, hogy a munkát jobban el tudják látni az alkalmazottak. Ezek új szálak a vezető és a beosztottak közötti együttműködésben. A pandémia nélkül biztosan nem jöttek volna létre ezek a megoldások, hanem megmaradtak volna egy fizikai térben, de érzelmileg eltávolodva egymástól.

(fotó: Shutterstock, privát)