Elsősegély monitor-függőknek

Abban, hogy a sok ülés kurtítja az életet – melegágya egyebek mellett a szívbajoknak, az elhízásnak, a diabétesznek –, aligha találhattak újdonságot a kutatók. A külön elnevezést csupán az indokolhatta, hogy a monitor-közelség ezen felül sajátos panaszokat, egyebek mellett látásproblémákat és különféle testi fájdalmakat is okozhat. Ezek mögött a közös ok az, amit egyébként a képernyő varázsának is nevezhetünk: képes hosszú időre lekötni a figyelmünket. Így az sem tudatosul bennünk, hogy közben a testünkre legtöbbször meglehetősen egyoldalú és természetidegen terhelés nehezedik, ami ellen aztán a maga módján tiltakozik.

"A fej előre tolódik, a vállak előre esnek, a háti gerinc görbülete fokozódik, a medence pedig túlságosan hátra billen" – így írják le a monitor-munkások tipikus testtartását a Semmelweis Egyetem honlapján. A tartósan kifeszített helyzet egyes izmokat túlterhel, másokat összezsugorít, és extrém nyomást gyakorol egyes porckorongokra. Ezek a forrásai a nyak- és hátfájdalmaknak, és az esetleges gerincsérveknek is. Az szinte már csak ráadás, hogy a képernyők előtt gyakran ismételt apró mozdulatok, mint a gépelés vagy a görgetés ugyancsak okozhatnak túlterhelést, csak éppen "kicsiben". Ezek lehetnek felelősek olyan elváltozásokért, mint az ínhüvelygyulladás, a teniszkönyök, vagy a mostanában gyakrabban emlegetett "carpalis alagút-szindróma". Utóbbinál a csuklótáji idegekre nehezedő nyomás okozza a fájdalmat, illetve a zsibbadást a kézfejben.  

A mobilozás is járhat apró, ám megterhelő ujjmozdulatokkal. Sőt, a kezet érintő problémákon túl felelőssé tehető egy speciális nyakfájdalomért is. Különösen azoknál jelentkezhet ilyen, akik a mellkasuk előtt tartva, szinte ahhoz szorítva használják a telefonjukat. Dr. Robert Bolash, a Cleveland Klinika hátfájás-specialistája ezt azzal magyarázta az intézmény honlapján, hogy az ember nyakának izomzata alapvetően a fej függőleges megtartására szolgál.  "Minden egyes centiméterrel, amivel a fejed előrebocsátod, megduplázod az izmok terhelését" – magyarázza. Ennek alapján úgy kalkulál, hogy egy mellkashoz szorított telefonra fókuszáló fej mintegy 60 kilónyi erővel terheli a nyakizmokat. A klinika munkatársai ezért azt javasolják, hogy a mobilt használatkor emeljük szemmagasságba, így annak monitorát a fej előrebillentése nélkül is jól láthatjuk. A laptopok és asztali gépek esetében ugyancsak ez a jó pozíció az izomfeszülések és fájdalmak elkerülésére.

A Semmelweis Egyetem az egyszerű prevenciós tanácsadásnál többre is vállalkozott. Összeállítottak egy videóanyagban néhány olyan gyakorlatot, amivel a tartós számítógépes munka mozgásszervi ártalmai csökkenthetők, a fájdalmak visszaszoríthatók. Ezeket a praktikákat itt lehet eltanulni.

Ám a testi fájdalmak csak egy részét teszik ki a monitorártalmaknak.   A hosszas képernyőhasználat a látást is kikezdi, ekkor is a hosszas, egyoldalú terhelés a bajok forrása. A tünetek viszont sokfélék lehetnek: a szem szárazsága, fáradékonysága, kipirosodása, szúró-égő érzése, vagy éppen a különféle látászavarok. E panaszok többnyire a szem öregedésével, például a könnytermelés, és vele a természetes "olajozás" gyengülésével szoktak megjelenni, ám a monitorhasználat már a fiataloknál is előhozhatja ezeket. A képernyőre fókuszálók ugyanis jóval ritkábban pislognak, így a szemüket védő "kenőanyag" sem tud rendben eljutni a rendeltetési helyére.

Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója emellett arra is figyelmeztet az egyetem honlapján, hogy a monitorok mesterséges fénye és a sok közelre nézés rövidlátás kialakulásához is vezet. "A készülékeken nagyon kicsi minden, ez pedig a szemtől a szemlencse folyamatos domborúvá tételét igényli." Egyúttal emlékeztet: "régen is hozzájárult a rövidlátás kialakulásához, ha valaki állandóan közelre nézett, például sokat olvasott." Az egyoldalú terhelés enyhítésére Németh János professzor a 3x20-as szabály betartását ajánlja: azaz legalább 20 percenként szakítsuk meg legalább 20 másodpercre a képernyős munkát, az alatt nézzünk valahova a távolba (20 méterre vagy 20 lábnyira, a lényeg, hogy jóval messzebb a monitornál). Mint hozzáteszi: "ezzel gyermekkorban késleltethetjük a rövidlátás kialakulását, mert a kis pihenő alatt nemcsak sűrűbben pislogunk, hanem a szemlencsét mozgató izmokból kioldódik a görcs, és távolabbra állítja be a szem fókuszát".

Nagy Zoltán Zsolt szerint a gyerekeknek 3-6 éves korig egyáltalán nem kellene okostelefont használniuk, és a napi másfél-két óránál hosszabb monitornézés sem előnyös. Az viszont segítheti a rövidlátás kialakulásának elkerülését, ha a kicsik minél többet vannak a szabadban, távol a műfényektől.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!