Allergia: amikor az ember szervezete makacsul téved

Havasi Katalin gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke szerint erre már korán apró, viszonylag enyhe tünetek figyelmeztethetnek.  

Az allergia a szervezet téves immunválasza, amikor olyan hétköznapi anyagok ellen indítja be a védekezést, azaz a sejtekben a gyulladásos folyamatokat, amelyek másoknál semmilyen reakciót nem váltanak ki. Több tízezer allergiát kiváltó anyag létezik, és azok az arra érzékenyeknél ott okoznak gyulladást, ahol bejutnak a szervezetbe: ez többnyire az orr, a szem, a bőr, a száj. 

Havasi Katalin szerint az allergiának nagyon-nagyon sok fajtája és megjelenési formája van, az esetek jelentős többségében viszonylag enyhe tüneteket okoznak az allergének. Például a legtöbb ilyen étel – tejfehérje, tojás, földimogyoró, szója, diófélék, búza, egyes nyers gyümölcsök, halak, rákok – által kiváltott érzékenység gyakran fokozatosan alakul ki. Eleinte lehet, hogy a szülő csak azt tapasztalja, hogy időnként visszatérő hasfájása, szorulása, vagy épp ellenkezőleg, hasmenése van a gyermekének. Kiütések, foltok jelenhetnek meg a bőrén. Bizonyos idő után ezek a jelek fölerősödhetnek olyannyira, hogy már össze is köthetők bizonyos ételek fogyasztásával. Ha ugyanis a szervezet egy anyagot egyszer már tévesen „betolakodóként” azonosított, akkor az immunsejtek ezt megjegyzik, és később is beindítják a védekező folyamatot. Bár a betegség pontos okai még nem ismertek, annyi bizonyos, hogy a genetikai örökség, az immunrendszer állapota és a környezeti tényezők hajlamosíthatnak az allergiára.   

Bizonyos allergének – például a darázscsípés, a földimogyoró – egyeseknél okozhatnak gyors, az egész szervezetre kiterjedő immunreakciót (anafilaxiás sokkot), ami súlyos, életveszélyes állapotot jelent. Ilyenkor hirtelen túl sok olyan vegyület (hisztamin és társai) szabadul ki a sejtekből, melyek hatására az immunrendszer, akár a teljes testben általános támadást indít. Az így generált gyulladásos folyamatok gyakran járnak a száj, a nyelv, a garat feldagadásával vagy az alsóbb légutak szűkületével.  Ez vészesen akadályozhatja a légzést, a keringést.  A bőrtünetek mellett a vérkeringés, a szív az idegrendszer és az emésztőrendszer is mutathat alarmírozó tüneteket.                                                                                                                                                                      

– Azokban a helyzetekben, amikor a szülő már tudja, hogy a gyerekének lehet ilyen reakciója, egyszerűbb a helyzet, mint amikor még soha nem találkozott ilyen jellegű tünettel – mondja az orvosnő. – Ha egy olyan gyereket látok, aki egyszerre lesz kiütéses és kezd el hányni vagy sápadt, vagy nehezen kapja a levegőt, akkor az nagy valószínűséggel az allergiás reakció legsúlyosabb formája. 

Havasi Katalin szerint egy-egy súlyosabb allergiás reakció kialakulására vallhat az, ha a tünetek előzmény nélkül, hirtelen, test szerte jelennek meg.  Például egy darázscsípésnél nemcsak annak a helye látszik, hanem a test távoli részein is lesznek kiütéses foltok, vagy duzzanatok jelennek meg a nyálkahártyán, akár a nyelven, az ajkakon is. Árulkodó lehet a gyerek furcsa, fémes ízérzése is. Ha a szokatlan tünetekhez társul még valamelyik szerv érintettsége, például hirtelen nehézlégzés alakul ki, vagy a gyerek láthatóan lesápad, gyenge lesz, a bőre verejtékezik, ájulás érzésről panaszkodik – az egyértelműen jelzi a keringési zavart is. 

Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen módszer, amivel a szülő idejekorán meggyőződhet arról, hogy lehet-e a gyerekének olyan allergénje, ami ezt a reakciót kiváltja, Havasi Katalin azt válaszolta: egzakt módszer nincs. Ám lehet egy alaposabb kivizsgálásra ok, ha például étel-, gyógyszer-, tejfogyasztás, méhcsípés után komolyabb és egyszerre több tünet – kiütés és bágyadtság, néhány csalánkiütés és/vagy nyelvduzzanat is jelentkezik. Hozzátette: ugyanakkor szinte minden második embernek, vagy talán még többnek is vannak időnként allergiás tünetei. Tehát attól, hogy egy gyerkőcnek néha viszket a bőre, van néhány csalánkiütése, vagy van olyan étel, amitől fájni kezd a hasa, vagy valamilyen virágpor köhögést, tüsszentést vált ki, még nem kell anafilaxiára gondolni. Ezek az allergiák a legritkább esetben változnak súlyosabbra. Ha viszont mégis erősödnek ezek a tünetek, ajánlott az allergia-vizsgálat. 

A legsúlyosabb allergiás reakció, az anafilaxiás sokk esetén viszont azonnali beavatkozásra van szükség. Ilyenkor a szervezetbe mielőbb adrenalin injekciót kell juttatni, és utána orvosi ellátásra, kórházi megfigyelésre is szükség lehet. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő július elsejétől támogatja a gyors segítséget jelentő adrenalin-tollat. A készítményt háziorvosok írhatják fel. Azok, akiknek volt már anafilaxiás sokkjuk, 300 forintos dobozdíj ellenében válthatják ki. Akiknek még nem volt, azoknak a készítményért 30 százalékos térítési díjat, 5080 forintot kell fizetniük.  

Az adrenalin toll használata felelősség, alkalmazásához oktatásra is szükség van. Havasi Katalin szerint mindenképpen fontos, hogy csak olyan ember használja, akit arra kiképeztek. – Éppúgy, mint a defibrillátorok esetében, az adrenalin-tollak használatához is oktatásnak kell társulnia. El is indult már egy program az oktatási intézmények dolgozóinak képzésére és tollak kihelyezésére – mondta.  

Az azonnali segítséget jelentő injekció érösszehúzódást okoz, ami normalizálja a vérnyomást, segíti a vérkeringést és csökkenti a duzzanatot. Ezeken túl ellazítja a hörgőket és csökkenti a zihálást. Ez azonban egy rövid idejű hatás. Adott esetben 10-15 perc múlva meg is kell ismételni, ha nem szűnt meg az anafilaxiás rosszullét, illetve romlik a beteg állapota.  Az injekció beadása után mentőt kell hívni, hogy szakember döntse el, ténylegesen milyen a beteg állapota, mennyire súlyos, kell-e további ellátás.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt.