Sajnos tény, hogy az allergiás megbetegedések száma évről évre növekszik. Jó hír azonban, hogy a kellemetlen viszkető, könnyező szemekkel, tüsszögéssel, orrfolyással, orrdugulással, orr-, torok- és fülviszketéssel járó allergiás rhinitis, azaz szénanátha megfelelő környezet és életmód esetén az öröklött genetikai hajlam ellenére megelőzhető, vagy legalábbis csökkenthető a kialakulása.

– A pollenallergia kisdedkorban ritka, kialakulása óvodáskorban kezdődik, de előfordulási gyakorisága iskoláskorban és fiatal felnőttkorban a legnagyobb. 2007-ben a budapesti általános iskolások körében végzett vizsgálat során 14,9%-os, még 2013-ban 23,5%-os volt a szénanátha megjelenési aránya – mondja Dr. Krasznai Magdolna allergológus, gyermek és felnőtt fül-orr-gégész.

– A veleszületett allergiás vagy atópiás hajlam sajnos örökölhető. Fontos tudni, hogy nem a betegséget, hanem a hajlamot örököljük. Ha az egyik szülő allergiás, akkor 20%-os, ha mindkettő, akkor 50%-os, ha pedig az egyik szülő allergiás és asztmás is, akár 80%-os is lehet a gyermeknél az allergia kialakulásának az esélye – teszi hozzá, azonban hangsúlyozza, hogy ezen kívül egyéb, környezeti és életmódbeli tényezőknek is komoly szerepe van az allergia kialakulásában. Ezeket gyűjtöttük most csokorba azért, hogy még időben minél hatékonyabban tudjunk védekezni azért, hogy gyermekeinkben lehetőség szerint ne alakuljon ki az allergia.

1. Kismamaként kerüljük az aktív és passzív dohányzást

– Már a magzati életkorban fontos az anya aktív és passzív dohányzásának kerülése – hangsúlyozza a szakértő. – Iskoláskor előtt is rizikótényező lehet a környezeti dohányfüstnek kitettség, ezért nem csak magunkra gondolva, lényeges, hogy még gyermektervezéskor igyekezzünk leszokni a dohányzásról, és kismamaként is kerüljük a dohányfüstös helyeket – teszi hozzá.

2. Szoptassunk, amíg csak lehet

– Az újszülött minél hosszabb ideig tartó anyatejes táplálása bizonyítottan hatással van az allergiás megbetegedések ritkább előfordulására. Ezért – és egyéb jótékony hatásai miatt is – érdemes kitartanunk a szoptatás mellett, ameddig csak lehetséges – tanácsolja.

3. Iktassunk be penészgomba- és atkamentesítést az otthonunkban

"Egészséges életmóddal, megfelelő, változatos étkezéssel, stresszmentességgel, rendszeres sporttal csökkenthető a pollenallergia megjelenése."

Az allergológus szerint kisgyermekkorban a nagy mennyiségű penészgomba jelenléte rizikótényező lehet, ezért érdemes ezt szakemberrel ellenőriztetni. Amennyiben penészgombát észlelünk a lakásunkban, vagy közvetlen környezetünkben, fontos a megfelelő óvintézkedések, a penészmentesítés elvégzése. A magas páratartalom és a meleg levegő kedvez a kórokozó terjedésének, ezért törekedjünk arra, hogy otthonunkban a páratartalom 50%, a hőmérséklet 20 fok körüli legyen. Figyeljünk a háziporra is, hiszen ez is fontos allergénforrás. Rendszeresen szellőztessünk, takarítsunk, porszívózzunk nagy teljesítményű atkaszűrővel ellátott porszívóval, gyakran töröljünk port nedves portörlővel, valamint mossuk az ágyneműket, párnákat, plüssjátékokat magas hőfokon.

4. Rendszeres orr-, arc- és hajmosással távolítsuk el a polleneket

– Erős pollenszezonban huzamosabb ideig ne tartózkodjunk vidéken erdős, gazos területen, vizek partján. Amennyiben gyermekünk sokat játszik a szabadban, csökkenthetjük a magas pollenkoncentrációnak kitettséget azzal is, ha napközben rendszeresen tiszta víz vagy élettani sós víz segítségével eltávolítjuk a szemből, orrüregből az odakerült pollenszemcséket. Segít, ha gyakran megmossuk a gyermekünk arcát, haját is – tanácsolja a szakember. – A szabadban viseljünk szemüveget, pollenmaszkot, a lakásban és a gépkocsiban pedig használjunk pollenszűrőt.

5. Egészséges étkezés, stresszkerülés, sport

– Egészséges életmóddal, megfelelő, változatos étkezéssel, stresszmentességgel, rendszeres sporttal csökkenthető a pollenallergia megjelenése. Gondoskodjunk róla, hogy gyermekünk is egészségesen étkezzen. Rendszeresen fogyasszon olyan gyulladáscsökkentő, immunrendszert erősítő ételeket, gyümölcsöket, mint a kékszőlő, az alma, a halak, hagymafélék, amelyek szintén segíthetnek a megelőzésben – magyarázza. – Sajnos az elhízás, a környezeti légszennyezés, a nagy pollenterhelés, születés pollenszezonban, higiénés viszonyok, valamint az antibiotikumok, gyógyszerek rendszeres szedése mind hozzájárulhat az allergia kialakulásához. Az allergiás megbetegedések, így az allergiás nátha is sok tényezős betegség, amelyeket a gének és a környezet interakciója vált ki. Nem csupán a genetika felelős az allergiás betegségek kialakulásáért, rajtunk is múlik a megjelenése, vigyázzunk tehát magunkra és a gyermekeinkre – teszi hozzá.

allergiaszakértőegészségmegelőzéskisgyermekbetegség