Penész nélkül az élet – A Beteg Épület Szindróma nyomában - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Penész nélkül az élet – A Beteg Épület Szindróma nyomában

Szöveg: Ivanova Daniela, illusztráció: Förster Tamás
2021. jún. 21. 5:00
Támogatások

A Beteg Épület Szindróma többeket érint, mint gondolnánk, és legalább öt olyan betegségcsoport írható a számlájára, amelynek következtében súlyosan károsodhat az egészségünk – hívja fel a figyelmet a penészmentesítő szakember. A csalad.hu-nak azt is elmondta, hogy éves szinten milliárdokban mérhető a lakáspenészedés miatt indított perekben követelt kártérítések összege.

Pácser Attila volt az első olyan szakember Magyarországon, aki kizárólag penészmentesítéssel foglalkozó honlapot hozott létre 2004 végén. 17 éve foglalkozik penészmentesítéssel és életbevágóan fontosnak tartja, hogy olyan lakókörnyezetben éljünk, ahol semmilyen baktérium, vírus vagy gomba nem üti fel a fejét. Erre a veszélyre a Covid-19 még inkább ráirányította a figyelmet, ugyanis egy fertőzött tüsszentő vagy köhögő ember után, a penészes lakásokat jellemző mérési eredményeink szerint 70-80%-os páratartalmú levegő esetén a kórokozók a kitüsszentett vagy köhögött váladékcseppekben akár 3-4 napig is – fertőző képes állapotban – a lakás légterében maradhatnak. Míg 50%-os páratartalom mellett a nekik túlélést biztosító váladékcseppek néhány óra alatt beszáradnak.

A szmognál is károsabb lehet otthonunk levegője

"Az épületek lezárásával, hőszigetelésével megszüntették azok természetes szellőzését, ez eredményezte azt a jelenséget, amelyet ma Beteg Épület Szindrómának hívunk."

– A Beteg Épület Szindróma az 1978-as olajválság következtében fontossá vált energiatakarékosság és az azt megvalósító általános hőszigetelés következményeként alakult ki – kezdi a szakember. – Amennyiben összevetnénk a hőszigetelőanyag gyártók termelési volumenének növekedését ábrázoló grafikont a különböző légúti- és allergiás megbetegedések megszaporodását mutató grafikonnal, teljesen azonos görbéket kapnánk. Az épületek lezárásával, hőszigetelésével megszüntették azok természetes szellőzését, ez eredményezte azt a jelenséget, amelyet ma Beteg Épület Szindrómának hívunk. Az ilyen tüneteket mutató épületekben a téli időszakban (amikor becsukjuk az ablakokat és kevesebbet szellőztetünk) a szennyezőanyagok olyan mértékben feldúsulnak a lakóterek levegőjében, hogy az ott élők saját környezete károsabb lehet az egészségükre, mintha mondjuk a Blaha Lujza tér szmoggal teli levegőjét szippantanák be.

Nemcsak az épület betegszik meg, hanem mi is

– Sokan kérdezik tőlem, hogy vajon a régi, fából készült nyílászárók elhagyása okozza-e a problémát? Valójában teljesen mindegy, hogy fából, műanyagból, alumíniumból vagy újrahasznosított gumiból készült egy ablak, amennyiben thermo üveg van benne, a szárny és a tok között pedig gumitömítés, úgy sajnos légmentesen záródik. Annak idején nem az ablak anyaga, hanem a rossz légzárás a tömítetlenség tette lehetővé az épületek természetes szellőzését. Szellőzés hiányában pedig nem érdekes, hogy egy vályogházról vagy épp egy modern, vadonatúj ingatlanról van-e szó, az épület – és annak lakói is – nagy eséllyel meg fognak betegedni. Az, hogy ki mennyire érzékeny ezekre a káros anyagokra, személyenként változó és a tünetek is széles skálán mozognak: az allergiától kezdve a krónikus legúti megbetegedéseken és bőrkiütéseken át egészen az alvászavarokig és fáradtságig terjedhet az egészségügyi gondok sora.

Sokféle szennyezettség, egy megoldás

– Ennél a szennyezettségnél nem a klasszikus értelemben vett légszennyezettségre – mint amilyen például a kipufogógáz – kell gondolni, hanem három kategóriát különböztetünk meg. A fizikai szennyezettség például a szállópor, amelybe minden olyan anyagszemcse beletartozik, ami a lakásban előfordul, mint mondjuk a dohányfüst vagy a főzésnél a tűzhelyre égett mérgező égéstermék. A második kategória a kémiai szennyezőanyagok csoportja, amelyben megtalálhatóak az építőanyagokból, festékekből, műanyagokból, kozmetikai és tisztítószerekből, valamint a bútorokból, kárpitokból származó kemikáliák, mint amilyen a függönyökön található égéslassító vagy a PVC lágyításához használt illékony vegyi anyagok. Harmadikként pedig a biológiai szennyezőanyagokat említeném meg, azaz a penészt és egyéb gombákat, a baktériumokat, a vírusokat és az atkákat. A biológiai szennyezők kategóriájába tartozó kórokozóknak különösen kedvez a magas páratartalom, ezért a fő célunk, hogy 50-60% között tudjuk azt tartani.

„Legyünk hálásak a penésznek”

"Sokszor az egészségügyi problémákat sem a penészgomba okozza, ő csak jelzi, hogy egészségügyi szempontból nem megfelelő a környezetünk, ahol élünk."

– A penészen kívül még számos olyan vírus, baktérium és egyéb kórokozó előfordul a lakásunkban, amely egészségkárosodást okozhat, de közülük a penész az egyetlen, ami láthatóvá teszi számunkra a tényt, hogy egy rossz levegőjű, szellőzetlen lakásban élünk nap mint nap. Nélküle talán sosem jönnénk rá, hogy a különböző kórokozók mennyisége akár milliószorosa is lehet az élettanilag tolerálhatónak, mert ők szemben a penésszel, nem alkotnak telepeket. Sokszor az egészségügyi problémákat sem a penészgomba okozza, ő csak jelzi, hogy egészségügyi szempontból nem megfelelő a környezetünk, ahol élünk. Ezért bizony tényleg legyünk hálásak neki. Például a dohos, áporodott szagot sokan tévesen penész-szagnak definiálják, holott valójában annak a rothasztó baktériumnak a szaga, ami a felmosóvödörben felejtett vizet is megbüdösíti. Elég neki 70%-os páratartalom a szaporodáshoz, amihez nincs szüksége cseppfolyós vízre sem. Ez a baktérium különböző felületeken és a szállóporon élve produkálja a dohos szagot és semmi köze sincs a penészhez.

Alacsony páratartalom hajhullás ellen? Igen!

– Alapvető dolog, hogy a lakásunkat a kórokozók számára élhetetlenné kell tennünk, erre alkalmasak a szellőzőrendszerek. Amint azt már említettük, a vírusok, baktériumok túlnyomó része váladékcseppekben túlél akár napokat is, ugyanakkor egy 50%-os páratartalmú lakásban ezek a váladékcseppek néhány óra alatt beszáradnak, lehetetlenné téve a fertőzést. Egy idős házaspárnál jártam még a vállalkozásunk kezdeti időszakában, akik a penészesedés miatt kerestek fel és beszámoltak arról is, hogy évek óta poratka allergiával küzdenek. A penészedés miatt kiépített szellőzőrendszer beüzemelése után az allergológusuk hívott fel telefonon, hogy meséljek neki erről a szellőző rendszerről, mert mint elmesélte: teljesen megszűntek a betegek panaszai. Én soha nem mertem volna senkinek szellőzőrendszer kiépítését ajánlani poratka allergiára. Viszont ekkor, ettől az allergológustól tudtam meg, hogy a poratka 45%-os páratartalom alatt nem szaporodik, 40% alatt pedig el is pusztul. Tehát poratka fronton is nagyon komoly eredményeket lehet elérni a páratartalom csökkentésével. Egy másik ügyfelemnek pedig évek óta, minden télen, csomókban hullott a haja és már a bőrgyógyász, a belgyógyász, egy hajklinika és fodrász is próbált segíteni neki, de mindhiába. A szellőzőrendszer kiépülése utáni 3. hétben viszont a kopasz foltok helyén elkezdtek megjelenni a vadonatúj hajszálak. Senki sem tudja a mai napig sem, hogy mi volt az a kémiai vagy biológiai szennyeződés, ami úgy fel tudott dúsulni a lakás levegőjében, hogy a hajhullást okozta. De a szellőzőrendszer által megtisztuló levegő ebben az esetben is segített. Fontos megjegyezni, hogy mi ide is penészedés megszüntetése okán szereltünk szellőző rendszert, a hajhullás visszafordítása, csak „mellékesen” történt.

Szellőzőrendszerek okos funkcióval

A szakember szerint az ablaknyitásos szellőztetés sajnos nem kellően hatékony, ezért érdemes egy lakásfelújítás során egy szellőzőrendszerre is áldozni.

– Hiába szellőztetünk akár naponta többször is, ha az esti fürdésnél keletkező párát nem szellőztetjük ki, amit az éjjel, alvás közben kilélegzett levegő páratartalmával még megfejelünk, az így a levegőbe kerülő nedvesség hajnalban, a lakás leghidegebb pontjain kicsapódik. Heti néhány ilyen alkalom már elegendő is ahhoz, hogy a penész megkapja mindazt, amire szüksége van. Az ennek a jelenségnek a megakadályozására kiépített, intelligens szellőzőrendszerek legnagyobb előnye, hogy helyiségenként érzékelik a levegő páratartalmát, és a páratartalom emelkedésével párhuzamosan emelik, majd a páratartalom csökkenésével párhuzamosan csökkentik a szellőző levegő mennyiségét. Így hihetetlenül energiatakarékos módon, mindig pontosan annyi levegővel szellőztet a rendszer, amennyi a lakás valós szellőző levegő igénye. Amikor egy család elutazik, elegendő négy-öt naponta egyszer kicserélni a lakás levegőjét, míg egy vendégsereg érkezése esetén a ventilátor teljes fordulatszámra kapcsol és akár óránként néhányszáz m3 levegővel is szellőztet. A tulajdonosnak nem szükséges ki- és bekapcsolnia az eszközt, nem kell rá odafigyelnie sem, mert a rendszer saját maga automatikusan szabályozza a szellőző levegő mennyiségét. A rendszer egyetlen elektromos áramot használó berendezése a ventilátor, ami típustól-mérettől függően 20-70 W áramot használ fel, tehát egy komplett fűtési szezonban a legnagyobb teljesítményű ventilátorok sem tudnak kétezer forintnál több áramot elfogyasztani.

Válasszunk jó szakembert!

A probléma elhárításakor minden esetben az első lépés a helyes diagnózis felállítása, addig nem szabad semmilyen eljárásba belekezdeni. Ilyenkor egy szakember állapotfelmérést végez, majd árajánlatot ad, és ezután kezdődik csak meg a tényleges munka. Attól függően, hogy a vizesedést, penészedést szellőzetlenség vagy a talajvíz, esetleg rosszul elvezetett esővíz okozza különböző eljárásokat kell alkalmazni. A megfelelő szakember kiválasztásakor pedig mindig érdemes referenciát és a végleges megoldásra garanciát kérni. A cél, hogy a lakás levegőjének páratartalmát 60% alatt tudjuk tartani, hogy egy élhetőbb és egészségesebb környezetben élvezhessük az otthonunk adta kényelmet és biztonságot.