Például Herman Pontzer és munkatársai a Duke Egyetemen azt kutatták, hogy létezik-e valamiféle "természet adta", ideális étrend az ember számára. Ehhez különféle természeti népek táplálkozását hasonlították össze, de – mint arról 2018-ban az Obesity Revierws című szaklapban beszámoltak – nem találtak egyetlen "legjobbat". Volt, ahol a táplálékbevitel négyötöde szénhidrátokból származott, míg máshol jellemzően inkább húst ettek, ettől függetlenül egyaránt kerülték őket a krónikus betegségek. Ha nem jött közbe valami járvány vagy fertőzés, akkor a különböző étrendeket követve is hosszú, aktív életet élhettek. Ám e bevált konyháknak voltak közös sajátosságai is. Az egyik ilyen a magas rosttartalmú alapanyagok bőséges használata. Ebből is következhetett e sikeres étrendek legfőbb közös jellemzője: nem okoznak hirtelen nagy vércukor-ingadozásokat.

Számos betegség megelőzésében segít

A köznapi rostforrások (zöldségek, gyümölcsök, magok) fogyasztásának hatását nemcsak az általános jóllétet tekintve, hanem egyes krónikus betegségek rizikója szempontjából is vizsgálták. E kutatásokat tekintette át egy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megrendelésére készült 2019-es tanulmány. Annak megállapításai szerint a bővebb rostfogyasztás 15-30 százalékkal csökkenti a szívbajok, a 2-es típusú diabétesz, valamint a vastagbélrák miatti halálozás rizikóját. Ezen felül a rostosabb étkezés rendszerint alacsonyabb testsúly-, vérnyomás- és koleszterinszint-értékekkel is jár.

A mintegy kétszáz korábbi vizsgálatból azt is leszűrték, hogy e kedvező eredmény eléréséhez napi 25-29 grammnyi rostfogyasztásra van szükség. A jótékony hatás egyébként dózisfüggő: aki több rostot eszik, azt még kevésbé fenyegetik a krónikus betegségek. Ennek ártalmas hatását nem találták, de azt megjegyezték a kutatók, hogy aki vashiányos, annak ronthatja az állapotát a túl sok rost.

Ha úgy látják, hogy körülbelül ugyanannyi rostos élelmiszert használnak a konyhájukban, mint a rokonaik meg a barátaik, akkor nyugodtan adjanak még hozzá egy jó adag zöldséget-gyümölcsöt az étrendjükhöz!

Grammra pontos rostnaplót vezetni nem könnyű, de nem is érdemes. Akiket csak amiatt érdekel a napi fogyasztásuk, hogy a családjuk eléri-e az egészségbarát mennyiséget, azok számára van egyszerűbb mérőmódszer is. Ha úgy látják, hogy körülbelül ugyanannyi rostos élelmiszert használnak a konyhájukban, mint a rokonaik meg a barátaik, akkor nyugodtan adjanak még hozzá egy jó adag zöldséget-gyümölcsöt az étrendjükhöz! Kizárt, hogy ezzel hibáznának. Ugyanis ma az iparosított országokban az átlagos napi rostbevitel mintegy 15 gramm. Ez fele a kívánatosnak és csupán tizede annak, ami a hagyományos társadalmak étkezési kultúráját jellemezte. E változásban nagy szerepe van a sokszorosan feldolgozott ipari élelmiszerek térnyerésének, amelyek sokszor éppen a rosttartalmat pusztítják el a kényelem és a gyorsaság nevében.

Ez a helyzet még tud romlani is. A legutolsó nyilvánosságra hozott hazai táplálkozási felmérés (OTÁP 2014) azt mutatta, hogy a megelőző öt esztendőben még csökkent is a magyarok rostfogyasztása. Ezzel szemben például több cukrot ettek, míg a zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk közel ötödével esett vissza. Az utóbbi az emberek mintegy kétharmadánál nem érte el az ajánlott napi 40 dkg-ot.

Akkoriban a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet egy felmérésében azt is firtatta: mi akadályozza az embereket abban, hogy több zöldséget-gyümölcsöt egyenek? A válaszok szerint egyharmadnyian nem tudták, hogy a kelleténél kevesebbet fogyasztanak, egy másik harmad valamiért nem lát módot a változtatásra, míg a többiek nem jeleztek semmilyen akadályt. A változtatási hajlandóságot tekintve már sokkal egységesebb volt a közönség: a megkérdezettek négyötöde válaszolta azt, hogy nem érez arra semmilyen késztetést.

(fotó: Shutterstock)

életmódegészséges táplálkozásegészségtáplálkozási tanácsoktáplálkozás