A hosszabb élet titka: négy lábon jön a segítség
Szerző:Dósa Anna2021. 08. 05.ÉletmódEgészségértés
Alighanem kevesen sorolják a család egészségügyi kiadásai közé a kutyatápvásárlást, holott az ebből a szempontból is remek befektetés.
A szerencsések már gyerekként megtapasztalják, hogy jó érzés kicsi, szőrös állatokat simogatni. Ez később sem lesz kevésbé vonzó, sőt, a pozitív élettani hatásai is mérhetőek. Öli a stresszt: lassítja a légzést, a szívritmust, csökkenti a vérnyomást. Ezt egyaránt tudja a kutya és a macska, de alighanem a vadászgörény és az aranyhörcsög is. Ám az ebek ennél jóval többet is tudnak, mint azt már számos orvosi kutatás bizonyította. Képesek nem csupán jobbá tenni, hanem meg is hosszabbítani az emberek életét.
"...az ebbel élők halálozási kockázata 24%-kal alacsonyabb, mint a kutyátlanoké."
Tovább élő kutyatulajdonosok?
Az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Circulation folyóiratában publikálták 2019 októberében azt az áttekintő tanulmányt, amely szerint az ebbel élők halálozási kockázata 24%-kal alacsonyabb, mint a kutyátlanoké. Ha csupán a végzetes szívrohamokat vesszük figyelembe, akkor az életesélyük már 65%-kal jobb. Ezt a hatást azzal a tapasztalattal szokták magyarázni, hogy a kutyások életében több a mozgás, így aztán alacsonyabb a vérnyomásuk is, és a vérzsírszintjükkel is kevesebb baj van.
Arra, hogy a dolog egy kicsit összetettebb, egy ugyanott megjelent svéd kutatás utalt, amely szívrohamon, illetve agyvérzésen átesettek felépülésének tapasztalatait vizsgálta. Abból is az tűnt ki, hogy a kutyásoknak még egy ilyen súlyos eset után a kórházból kikerülve is jobbak a túlélési esélyeik. Ám az is látszott, hogy ennek az előnynek a nagysága függ az érintett családi körülményeitől is. Míg például szívroham után egy, a gyerekével vagy a partnerével lakó beteg számára mintegy 15 százaléknyi többletesélyt adhat egy kutya, addig egy egyedül élőnél már 33 százalék lehet ez a nyereség.
Ez az eredmény is utal arra, hogy mitől annyira sikeres személyes egészségmenedzserek a kutyák. Ugyanis nemcsak hogy jelentős a mozgásigényük, hanem képesek a maguk finom eszközeivel belefolyni a gazdájuk életének szervezésébe is. Erősen rabjaik a kialakított szokásaiknak, az állandó életritmusnak, a visszatérő rituáléknak. Ezekben pedig el is várják a pontos együttműködést a gazdától. Ha kajaidő van, hát enni kell, ha sétaidő, akkor menni kell! Ha az ember nem mozdul, mert odakint zimankó van, vagy csak éppen kedve nincs hozzá, akkor rendszerint látványosan szenvednek. És kevés gazda tud ellenállni egy panaszos kutyának. Ezért is válnak be az ebek az életmód-korrekciók támaszaként: amikor az ember meginog, és önmaga miatt akár már fel is adná az új szokásait, akkor ott van a kutya, aki aznap is többre számít tőle.
"A kutyások átlagosan napi 30 perccel többet mozognak."
Ennek a folytonos finom manipulációnak a hasznát ugyancsak kimérték már különféle tanulmányokban. Például a Cambridge-i Egyetem kutatója, Yu-Tzu Wu, aki munkatársaival idős emberek napi aktivitását vizsgálta, négy esztendeje arra jutott, hogy közülük a kutyások átlagosan napi 30 perccel többet mozognak. A különbséget különösen szemléletessé tette, ha az időjárási körülményeket is figyelembe vették. Ha odakint barátságtalan volt az idő, a kutyások (akik a társuk miatt kénytelenek voltak kimenni) még akkor is többet mozogtak, mint a kutyátlanok a legkellemesebb meteorológiai viszonyok között.
Persze nem csak a séták számítanak: az ebekkel közös élet sokkal több szálon aktivizálja még az idősebb embereket is. Egy brit vizsgálat, amelyben 65 év felettieket szereltek fel mozgásérzékelőkkel, azt is mutatta, hogy a kutyások sokkal rövidebb időszakokat töltenek teljes passzivitásban ücsörögve. Ez már önmagában is nyereség, mivel más kutatások kimutatták, hogy a hosszabb tétlenségek akár csak rövid, néhány perces megszakításai – néhány lépés, egy kis nyújtózás – is javítják például a cukoranyagcserét.
Életmód-terapeutának minden kutya alkalmas: a kicsi, a nagy, a fehér, a fekete, no meg persze a tarka is. Abban, hogy az őt szerződtető család is alkalmas legyen, igyekezett a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) is segíteni, amikor közzétett egy útmutatót a kutyák örökbefogadásához. (Innen pdf-formátumban ingyen letölhető.)
A Szabad a Gazdi program honlapján pedig elérhető egy kereső is, amely azt mutatja meg, hogy a lakhelyünk közelében hol találunk menhelyeket, ahol megismerkedhetünk leendő egészségmenedzserünkkel.
(fotó: Shutterstock)