– Jelenleg a vezető ráktípusok Magyarországon a tüdő-, az emlő- és a vastagbél-, illetve prosztatarák. Ha a halálozást nézzük, akkor mindkét nemnél a tüdő- az első, a vastagbélrák a második helyen van. Világszinten tízmillió ember hal meg évente rákbetegségben, itthon minden negyedik ember valamilyen daganatos betegségben veszti életét. Pedig ezeknek az eseteknek legalább az egyharmada megelőzhető lenne – mondja prof. dr. Győrffy Balázs. – Sokkal komolyabban kellene venni az életmódbeli ajánlásokat, hiszen számos kutatás támasztja alá ezek létjogosultságát a rák elkerülhetőségében – teszi hozzá.

Specifikusabb szűrővizsgálatok

– A megelőzésnek három pillére van: az életmód, a megelőző orvosi intézkedések és a szűrővizsgálatok. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 4 évben végzett kutatások arra az eredményre jutottak, hogy nincs szükség az általános szűrővizsgálatok olyan mértékére, a teljes lakosság körében, mint azt korábban gondoltuk. Az Egyesült Államokban például készült egy körülbelül 50 ezer emberen végzett kutatás, ami azt mutatta ki, hogy a szűrővizsgálatok eredményeképpen készült diagnózis után kezelt daganatos betegek nem éltek tovább, mint azok, akiknél ki sem derült a rák jelenléte. Ez annak köszönhető, hogy a gyógyszereknek, kemoterápiának, egyéb kezeléseknek is vannak mellékhatásaik, amik szintén korábbi halálozást idéztek elő. Sőt, a kutatásban volt egy jelentős arányú fals pozitív diagnózis is, akiket úgy kezeltek, hogy nem is volt rosszindulatú daganatuk – magyarázza. – Amerikában a kórházi halálesetek vezető oka az orvosi hiba… Nem azt mondom, hogy nincs szükség szűrésekre, de ezeket sokkal inkább korhoz, rizikócsoporthoz, családi halmozódáshoz kell kötni, nem pedig a teljes lakosságot szűrni folyamatosan. Nem véletlenül emelték meg nemrégiben (a méhnyakrák kivételével) több, rákbetegséghez köthető szűrővizsgálat korhatárát is. A Covid óta egyébként is csökkent a szűrővizsgálatok száma, mert az emberek féltek orvosi rendelőbe menni és kapacitás sem igen volt erre az első hullámokban.

A rák imádja a cukrot

– Sok olyan kutatás született a múltban, ami félrevezető volt és rossz megállapításokat vontunk le belőlük. Ilyen volt például, hogy Japánban azért olyan magas a gyomorrákkal diagnosztizáltak száma, mert sok forró ételt esznek. Erről kiderült, hogy nem igaz: a megbetegedést az váltotta ki, hogy a japánoknál sokan magasabb a gastritis előfordulása, amelyet a helicobacter pylori nevű baktérium okoz. Az elmúlt évtizedek kutatásai azt mutatják, hogy azokat, akik több finomított cukrot fogyasztottak, nagyobb arányban diagnosztizálták valamilyen ráktípussal. Nagyon egyszerűen úgy is fogalmazhatunk, hogy a cukor táplálja a tumoros sejteket. Hatására inzulin termelődik, ami elindítja a cukor felvételét és a sejtek osztódását, a felesleg pedig zsírként rakódik le. A túlsúly szintén magas kockázatot jelent a rák szempontjából. Jelenlegi tudásunk szerint tehát a hozzáadott cukor fogyasztása mindenképpen hozzájárul a daganatos megbetegedések kialakulásához. A felnőttek számára a napi ajánlott cukormennyiség 100 kalória, vagyis 25 gramm (6 kiskanál), ez az, amit nem szabadna átlépni. Viszonyításként annyit, hogy két deci kólában 22,4 gramm cukor van. A gyümölcscukor természetesen kevésbé veszélyes, mint az üdítőkben, cukros péksütikben található hozzáadott cukor. A barna és a fehér cukor között azonban, a tévhittel ellentétben, semmi különbség nincs.

13 órás éjszakai „böjt”

– Szintén kutatások igazolják, hogy azoknál, akiknél a vacsora és a reggeli között eltelt idő legalább 13 óra volt, 30-35%-kal kevesebb arányban fordult elő rákos megbetegedés. Ennek az a magyarázata, hogy míg a normál sejtjeink, amikor elfogy a cukor, elkezdenek lebontani valami mást, addig a rákos sejtek bevitt táplálék híján éheznek és nem tudnak osztódni. Jó ötlet tehát, ha igyekszünk korán vacsorázni és kibírni azt a 13 órát a reggeliig.

Dohányzás és minden, ami krónikus gyulladást okoz

– Természetesen a dohányzás a tüdőrák elsőszámú okozója. Sajnos nem csak az aktív, de a passzív dohányzás is kockázati tényező. Illetve a ráktípusoknál általánosságban minden, ami krónikus gyulladást okoz a szervezetben. A belélegzett füst, szmog, korom, azbeszt, hígító és egyéb vegyszerek egyébként a tüdő mellett a májban is okozhatnak daganatot, hiszen a máj bontja le ezeket a mérgező anyagokat a szervezetben. A tartósítószerek ebből a szempontból szintén igen károsak. Kutatásokból kiderült, hogy nem a vörös húsokkal van a gond, hanem a kész pácban lévő tartósítószerekkel, például nitrittel, nitráttal. Ha tehát húst vásárolunk, igyekezzünk olyat választani, amelyik ezek nélkül van tartósítva.

Testmozgás és vitaminok

– Nagyon meglepő eredményre jutott néhány nemrégiben készült kutatás. Az egyikből az derült ki, hogy a C- és D-vitaminok szedése nem káros a rák szempontjából, de nem is segítette a gyógyulást. Azonban az összes egyéb táplálékkiegészítő vitamin szedése rontott a betegek állapotán. Ez azért lehet, mert a vitaminok is a daganatos sejteket táplálják. Épp ezért én annak a híve vagyok, hogy mindenből annyit vigyünk be, amennyire szükségünk van, és részesítsük előnyben a teljes értékű étrendet, ne pedig vitaminkapszulákkal próbáljuk kompenzálni a hiányos táplálkozási szokásainkat. A testmozgás is rendkívül előnyös és fontos, de itt is a rendszerességen van a hangsúly. A séta is elegendő lehet, de akkor sétáljunk többet minden nap egy kicsivel. Ha ülőmunkát végzünk, álljunk fel gyakran az asztaltól, például telefonálás közben sétálgassunk. Maradjunk aktívak!

(fotó: pexels)