Ugye visszatér a szaglásom? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Ugye visszatér a szaglásom?

Jaksa Petra
2021. szept. 14. 5:00
Életmód

A koronavírus legtipikusabb tünetei között a lázat, nehézlégzést, köhögést és az ízérzékelés elvesztését emlegetik, pedig a betegek igen nagy százalékát szaglászavar vagy akár hónapokig tartó szaglásvesztés is érinti. Dr. Krasznai Magdolna fül-orr-gégészt, allergológust kérdeztük a panaszokról és a kezeléskor alkalmazott szaglástréning részleteiről.

Milyen szaglással kapcsolatos panaszokat okozhat a koronavírus?

– A Covid második és harmadik hulláma alatt tapasztalt leggyakoribb szagláspanasz a csökkent szaglás, a szaglásképtelenség és a torzult szaglás volt. A láz, izomfájdalom, köhögés, nehézlégzés és gyengeség mellett a szagláscsökkenés a koronavírus egyik legelső tünetei közé tartozik és nagyon gyakran az ízérzés zavarával társul. Az érintett betegeknél, az esetek nagy számában a szagláspanasz gyorsan kialakult, akár enyhe általános tünetek mellett is, de általában 2-3 hét után spontán gyógyult.

A fertőzöttek hány százaléka tapasztal ilyesmit?

– Korábban a lakosság jóval kisebb hányadát érintette, de jelenleg, a legfrissebb kutatások szerint a koronavírusos betegek 50-60%-a számol be a fertőzés utáni szaglásvesztésről. Ahogy említettem, a felépülő betegek jelentős részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán helyreállt, azonban 20-30%-nál két-három hónap után sem tért vissza, a betegek 5%-a pedig fél év után sem érezte jól a szagokat. A tünetek javulása mellett sokan számoltak be a szaglásvesztést követő parosmiáról, vagyis torzult szagérzetről.

Hogyan függ össze a szaglás- és az ízérzékelés? Miért probléma, ha sokáig nem érzünk illatokat?

– Az ízérzéshez szükséges a jó szaglás. Az alapízek megkülönböztetése az ízlelőbimbók és agyidegek közreműködésével történik. Egy adott étel íze azonban komplex, nem csak íz, ennek a szónak a szűk értelmében. A teljes érzékletet zamatnak nevezzük. A zamat az ízlelőreceptorok és a szaglóreceptorok együttes működése révén valósul meg. Köztudott, hogy a jó szaglás az ízérzéssel együtt adja meg az ételek élvezetét. Szerepe van a gasztronómiában, a borászatban, segíti a kozmetikai és parfümipart a legújabb trendek megvalósításában, de fontos a gyógyszerkutatásban is. Veszélyes anyagok, bizonyos gázok, gőzök, vegyi anyagok felismerésében, katasztrófák elhárításában, vészhelyzetekben is nagyon lényeges szerepe van. Számos munkakörben, tűzoltóknál, rendőröknél is nélkülözhetetlen a jó szaglás. Annak elvesztése az életminőség romlását, táplálkozási zavarok mellett szorongást, depressziót válthat ki, de az emlékezetre, énképre, a társas viselkedésünkre is negatív hatással van. Igazságügyi orvostani jelentősége is közismert traumáknál, baleseteknél, orvosi kezelésből származó szövődményeknél.

Előfordul, hogy csak a szaglása megy el valakinek, de az ízérzékelése megmarad?

– Igen, kezdetben gyakoribb a szagláspanasz, de mivel tudjuk, hogy az ízérzéshez fontos a jó szaglás, emiatt előbb-utóbb a betegek az ízérzés zavaráról is beszámolnak.

Vannak olyan extrém esetek is, akiknek egyáltalán nem tér vissza a szaglásuk?

– Igen, sajnos gyakran találkozunk 8-10 hónapja fennálló szaglás- és ízérzés zavarában szenvedő betegekkel, akiknek az életminősége nagyon megromlott.

Mikor forduljunk orvoshoz, ha egyébként nem súlyosak a tüneteink?

– Minél előbb. Amennyiben 2-3 hónap után sem észlelünk javulást, akkor semmiképpen se halogassuk a szakorvos felkeresését. Fontos a korrekt kivizsgálás után a betegek megfelelő terápiás protokolljának elkezdése. Napjainkban a szagláscsökkenés leggyakoribb oka a koronavírus fertőzés, de ki kell zárnunk olyan egyéb kórképeket, mint a felső légúti fertőzés, a fejtrauma, műtéti beavatkozás, a hormonális, metabolikus zavarok, neurológiai kórképek, a tumor, autoimmun betegségek vagy gyógyszermellékhatások is.

Milyen módszerekkel lehet kezelni a szaglásvesztést?

– A terápiás lehetőségek közé tartozik a vitaminok, nyomelemek szedése, a rendszeres orrmosás, a szteroidos orrspray, valamint a szisztémás szteroid terápia mellett a mielőbbi szaglástréning alkalmazása is. A regeneráció elősegítésére a hialuronsavas spray alkalmazása is ígéretesnek tűnik gyulladáscsökkentő és immunmoduláns szerepe miatt.

Mi az a szaglástréning?

– Ez egy oki terápiás lehetőség a szaglóhám és a szaglópálya regenerációjának elősegítésére. Hígítatlan, tiszta vegyszermentes növényi kivonattal, illóolajjal végezzük 12 héten át, de eredménytelenség esetén akár 15-18 hétig is javasolt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a páciens négy alapillatból – virágos, aromás, gyantás, gyümölcsös – naponta 2x10-10 apró, finom szippantást végez, ezzel visszaprogramozva az agyat azok felismerésére. Az illatok szagolgatása közben a betegeknek fel is kell idézniük az ezekkel kapcsolatos emlékeiket. Ha nem sikerül felismerni az illatot, igyekezniük kell memorizálni is azt. Ez a feladat, habár egyszerűnek tűnik, monoton rutinszerűsége miatt nagy kitartást igényel. A szaglástréning kimondottan hatékony vírusfertőzést követő, traumás és ismeretlen eredetű szagláscsökkenés esetében is.

Ezt mi magunk otthon is gyakorolhatjuk illóolajok szagolgatásával, vagy mindenképp orvos kell hozzá?

– Ezt a beteg az otthonában végzi, viszont az nagyon fontos, hogy előtte a gondos kivizsgálás és az egyéb kóroki tényezők kizárása megtörténjen. Tehát csak úgy ne kezdjünk bele ilyen terápiába. A szaglástréninghez javasoljuk, hogy csak 100%-ban tiszta, természetes, orvosilag bevizsgált illóolajokat használjunk, hiszen ezek a rendszeres és tartós használat miatt a központi idegrendszerre is hatnak. A drogériában kapható olcsó illóolajok nem ajánlottak terápiás célra. Szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy ha 12 hétig végezzük a tréninget, akkor a szaglásjavulás a spontán javuláshoz képest 30%-os, ha pedig 15-18 hétig, akkor akár 60%-os is lehet. Tehát mindenképpen megéri kitartóan végezni.

(illusztráció: Shutterstock)