Az elmúlt tanév első két hetében tíz fiatal kísérelt meg öngyilkosságot, egy meg is halt Újpesten. Ezt követően az Újpesti Önkormányzat felmérést készíttetett a diákok mentális állapotáról és abból az derült ki, hogy igen sok gyerek él meg valamilyen kitaszítást, zaklatást az iskolában.  

 – Sokféle módon érhet bántalmazás egy gyereket, de azt tudnia kell mindegyiküknek, hogy annak mindegyik formája megengedhetetlen – hangsúlyozza Vaskúti Gergely pszichológus, kriminológus, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány NEMECSEK Programjának egyik szakmai vezetője. A szakember szerint a legfontosabb tudatosítani a gyerekekben, hogy ezekben a helyzetekben merjenek kérni, illetve hogyan kérjenek segítséget szülőtől, tanártól, szomszédtól vagy ezek mellett hívhatják a Kék Vonal lelki segélyszolgálatot a 116-111 számon. Fontos, hogy ne féljenek elmondani ezt egy olyan felnőttnek, akiben megbíznak. Jó, ha ez a felnőtt a szülő, aki, hacsak teheti, előre is felkészítheti a gyerekét arra, hogy ismerje fel azt a helyzetet, ami bántásnak számít. Például, ha valakit kizárnak a társai az osztályteremből, megdobják almacsutkával, csúfolják, megütik, az nincs rendben. Arról is fontos vele beszélni, hogy az nem árulkodás, ha azért szól egy felnőttnek, mert valaki bántalmazza a társát vagy éppen őt magát. Azt is meg kell beszélni vele, hogy mi a következménye, mi történhet, ha egy ilyen esetet elmond.  

– Sokszor a gyerekek azért nem mernek segítséget kérni – mondja Vaskúti Gergő –, mert félnek attól, hogy a szülő az osztályfőnökhöz fordul, aki leszidja a bántalmazót, és akkor ő még rosszabb helyzetbe kerül, ha magára marad, még jobban rászállnak. Nagyon fontos, hogy a bántalmazásról szóló beszélgetés után is a gyereknél maradjon a kontroll, ő dönthessen abban, hogy mi történjen.  A szülő vagy az a felnőtt, akit egy ilyen helyzetben a gyerek a bizalmába fogad, úgy adhatja vissza a kontrollt a gyereknek, ha azt mondja: köszönöm, hogy elmondtad, és most gondoljuk át együtt, hogy mit lehet csinálni ebben a helyzetben. Mik a lehetőségek? Beszélhetünk a tanárral, a szüleivel, vagy magával a bántalmazóval, a lényeg, hogy a gyerek válassza ki, hogy mit csinálna a konfliktus megoldására.  

Nem jó tanács az, hogy ha megdobnak almacsutkával, akkor azt dobd vissza. Ha ugyanis az erőszakot választják, akkor az beindít egy erőszak-spirált, ami még kezelhetetlenebbé teheti a már kialakult helyzetet. A másik válasz, amit rendszerint ilyenkor adnak a felnőttek, az, hogy ne figyelj oda, peregjen le rólad, térj ki, majd abbahagyja. Na de ezt nagyon nehéz a bántalmazóval egy osztályterembe összezárva megtenni. Az iskolai bántalmazást, mint problémát érdemes közösségi módszerekkel kezelni. Nagyon sok szervezet foglalkozik ilyennel, például a kerib.hu (Kerekasztal az iskolai biztonságért) weboldalon több szervezet bemutatkozik, melyek valamilyen módon fellépnek az iskolai bántalmazás ellen. Ott szó esik például arról is, hogyan kell beszélni a közös normákról, értékekről. Meg arról, hogy az egymással szembeni viselkedésbe mi fér bele és mi nem, mi a különbség ugratás és bántalmazás között. Azt is érdemes az osztályfőnöknek szóba hoznia alkalomadtán, hogy az online térben micsoda súlya van annak, ha egy Facebook bejegyzés alá bántó megjegyzés kerül. Ezek azért is veszélyesek, mert aki odaírja, az nem látja, hogy a bejegyzésére milyen a társa reakciója, ezért nagyon szélsőségessé tud válni az ilyen bántalmazás.  

Jó, ha a szülő maga is felkészül, mielőtt próbálkozik az iskolai év kezdetével járó konfliktusok elkerülésére taktikai tanácsokat adni. Például legyen tisztában vele, hogy nem könnyű új közösségbe kerülni, ez is okozhat a gyerekének szorongást. Lehet emlékeztetni arra, hogy hogy milyen sok új barátot, élményt gyűjtött a nyári táborban, pedig az előtt is nagyon aggódott, mert nem ismert senkit. Egyébként hányszor volt már hasonló helyzetben, amit jól megugrott.  Például amikor 4 évesen oviba ment, milyen könnyen beilleszkedett, vagy amikor 6 évesen elkezdett úszni, vagy vízilabdázni. Azaz olyan helyzetekre kell irányítani a fókuszát, amelyekből sikeresen jött ki.  

Az iskola kezdete önmagában is lehet stresszforrás, ezért a kisebbekkel előre érdemes átbeszélni, mi történt a nyáron, fotóalbumot készíteni az élményekről, ezzel kicsit elbúcsúztatni a nyarat és egyidejűleg ráhangolódni a tanévkezdésre. Ezzel együtt átbeszélni, hogy milyen új tantárgyak lesznek, van-e olyan, ami különösen izgalmas lehet a számára. Beszélgetni arról, hogy milyen jó lesz ismét találkozni a barátaival. Az első osztályt kezdőkkel jó, ha többször is bejárjuk közösen az iskolába vezető útvonalat, begyakorolva az úttesten való átkelést. Tudatosítani kell már a kicsikben is, hogy milyen jogai vannak az új közösségben, például bátran kérdezhet, véleményt mondhat, de azt is tudnia kell, hogy a jogok nem jelentik azt, hogy bármit megtehet. Ahogyan őt magát, a társait is megilleti a tisztelet és ami neki rossz, az másnak is az.

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET!  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.  

Országszerte jelenleg 9 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.    

Segélytelefon: 06/80-20-55-20  

E-mail: okit@csalad.hu  

Chat: www.okit.hu 

Weboldal: www.okit.hu 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt