csalad.hu - Nem mindegy, hányadikként születünk a családba!
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Nem mindegy, hányadikként születünk a családba!

Békési Erika
2020. nov. 23. 6:00
Babát várunk

Gyakran tűnődöm azon, a négy fiam vajon hogy lehet egymástól teljesen különböző, ha ugyanabban az otthonban, ugyanazokkal a szülőkkel és változatlan nevelési elvek mellett nőnek fel… Pedig a testvérek születési sorrendjének külön pszichológiája van!

Sok-sok kutató és pszichológus foglalkozott már a testvérsorrend determinációjával: összefüggést véltek fölfedezni a gyermekek születési sorrendje és boldogulása, szakmaválasztása, sikere és életpályája között. Persze, mint minden megállapításnak, ennek is megvan az antitézise. Mégis érdekes egy picit elidőzni azon, mik az első-, másod-, harmad- és többedszülött gyermekeink legjellemzőbb tulajdonságai, és mire figyeljünk, ha tudatosan szeretnénk segíteni őket a kiegyensúlyozott élethez.

„Érdekes megfigyelés, hogy az elsőszülöttek testvéreiknél jóval gyakrabban veszik mintaként a szülői értékrendet.”

Az első gyermekkel még van ideje foglalkozni a szülőknek, akik minden energiájukkal, lelkesedésükkel és odaadásukkal a kicsi mellett állnak. Az első gyermek avatja be anyját és apját a szülői szerepbe. Ő az, akivel minden „először” történik, helyzete egy ideig kiváltságos. Éppen ezért az elsők sokszor magas intelligenciával és határozott értékrenddel rendelkeznek. Megbízhatóak, energikusak, józan gondolkodásúak és általában erősen kézben tartják a dolgaikat – vezető típusnak mondják őket. Érdekes megfigyelés, hogy az elsőszülöttek testvéreiknél jóval gyakrabban veszik mintaként a szülői értékrendet. De nekik sem könnyű az élet: a szülők tapasztalatlansága, görcsössége és összes elvárása bennük van. Az elsőszülöttek éppen ezért gyakran túlzottan szabálykövetők, és kissé érzéketlenek a testvéreikkel szemben, akik letaszították őket a trónról.

A másodiknak születettek kész családba, kialakított keretek közé érkeznek, és rutinos szülők várják őket. Csoda, ha feladatuknak érzik ezt megváltoztatni, tágítani, felrúgni? A másodszülöttek gyakran formabontók és normaszegők, igyekeznek a nagytestvér hatalmát megdönteni. Az elsőszülöttekhez képest könnyebben kötnek barátságokat a családon kívül, és könnyebben beilleszkednek a közösségbe. Egy második gyermekből sosem lesz első, a kistestvérként születettnek mindenben többet kell teljesítenie ahhoz, hogy elérjen a bátyja, nővére szintjére. Ha harmadik testvér is születik, a második gyermek szendvicsszerepbe kerül, ami nehézségekkel, de a helyzetből fakadó lubickolással is járhat számára. A nagytestvér mindvégig „nagy” marad, a kicsi a „folyton aranyos” – ebben a rögzített felállásban néha igenis felszabadító érzés láthatatlannak vagy formabontónak lenni.

„A kicsi élete első pillanatától kezdve jókedvű kavalkádban él.”

Harmadik, negyedik, vagy legkisebb gyereknek születni bizonyos szempontból igazi kiváltság. Ekkorra a szülők már profik, az alapvető egzisztenciális körülmények általában kialakultak, és szinte rutinból megy a családi élet. Nincs idő mindenkire száz százalékosan gondot viselni és a szabályokat kőkeményen betartatni, így a kicsik sokkal nagyobb szabadságban nőnek fel. A „mindig aranyos, örök kicsi” sokszor a család legbátrabb tagja: bohókás, merész, testvéreihez képest jóval lazább természet. És ez nem is csoda, hiszen a kicsi élete első pillanatától kezdve jókedvű kavalkádban él, és nem kunszt számára akár a testvérei (nála jóval idősebb) barátaival szót érteni.

A testvérsorrend hat a személyiségre

A testvérsorrend minden valószínűség szerint hat a személyiségre, de nem feltétlenül a testvérek száma, a biológia, vagy az eleve elrendelt, leosztott sors miatt, sokkal inkább a családi felállás folyamatos változása révén. Az első gyermeknél a szülők tanulnak, aggódnak, családi mintákat tesztelnek, és életükben először megtapasztalják, milyen az, ha van egy rajtuk kívülálló, akire vigyázni kell. A második vagy többedik gyermeknél ezen a szakaszon már túl vannak.

A születési sorrend azért nem jelent eleve elrendelt sorsot: ezerféle hatás alakítja a kisembert, míg felnő. A családi környezet, a szülők életkora, egészsége és családon kívüli elfoglaltságai, a folyamatosan változó anyagi helyzet mind olyan tényezők, amik nagyban befolyásolják a gyermekek személyiségének fejlődését. Nem elhanyagolható hatás a testvérek egészségi és lelki állapota, valamint a korkülönbség sem.

A testvérek születési sora senkit sem determinál gyenge vagy erős karakterré, egyik pozíció sem mondható nyertesnek vagy vesztesnek. A szülők feladata, hogy a meglévő keretek között gyermeküket a lehető legjobban segítsék erősségeik kibontakoztatásában és gyengeségeik kiegyensúlyozásában.

A testvérsorrend egyik pozíciója sem kívánatosabb a másiknál. Bár tagadhatatlan, hogy egy első és egy ötödik gyermek jellemben általában alapvető különbségeket hordoz, a kiegyensúlyozott élet elérésében a születési sorrendnek egyáltalán nincs szerepe.

(fotó: Shutterstock)