A többi között ezekre az érdekes adatokra is rávilágított a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének felmérése, amelyet Csecsemőkor Magyarországon címen publikáltak a szakemberek. A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat során kétszer keresték fel a kutatók a mintegy 8500 válaszadót. Előbb várandóskorban, majd fél évvel később, friss édesanyaként, így a várakozásaikat, majd a szüléssel kapcsolatos válaszaikat és a csecsemővel töltött első hónapok tapasztalatait is megoszthatták a szülők a válaszokat regisztráló védőnőkkel. 

A vizsgált, 2018-19-es időszakban a Magyarországon zajlott szülések 97,6 százaléka állami kórházban történt, 56,7 százaléka apás szülés és 42,9 százaléka császármetszés volt (az előre tervezett és nem tervezett beavatkozás is része az adatnak). Korábbi kutatások már rámutattak, mennyire fontos az édesapa jelenléte a szülésnél, lelki támogatás, hormonális és fizikai szempontból is, ennek a felmérésnek az eredményei pedig tovább mélyítik az ismereteket a témakörben. Mint írják, az apás szülések megvalósulását rengeteg összetevő árnyalja. Minél iskolázottabbak a szülők és minél kedvezőbb anyagi körülmények között élnek, annál nagyobb valószínűségű az apa szerepvállalása a szülésnél. Emellett az alacsonyabb gyermekszám és a házasság megléte is befolyásoló tényező, de még a nagyobb településeken élők körében is népszerűbb az apás szülés. 

Ami igazán megfizethetetlen 

Az anyák válaszaiból kiderül, egy család számára átlagosan 126 ezer forintos kiadással járt a várandósság (nőgyógyászati ellátás, vizsgálatok, vitaminok, egészségügyi kiadások), a szükséges babafelszerelések beszerzése pedig 180 ezer forintot emésztett fel a családi kasszából. A felmérések alapján a szüléssel kapcsolatos költségek átlagos mértéke 108 ezer forint volt a szülésért fizetők körében. A kutatók kiemelték, az első gyermek érkezése különösen nagy költséget jelent, ilyenkor átlagosan 256 ezer forintot költenek el a családok babafelszerelésekre, gyermekbútorokra, babakocsira. 

A vizsgált szülések 65 százaléka a 39. héten vagy utána történt, 27,4 százaléka a 37-38. héten, míg 7,6 százaléka korábban. Az ikrek esetében azonban ennél kedvezőtlenebb képet mutat a statisztika: 55,3 százalékuk koraszülöttként jött a világra. Szintén érdekes, hogy az utóbbi évek trendje szerint egyre kevesebbet töltenek az édesanyák gyermekükkel a kórházban, a felmérés eredményei mégis átlagosan 4,5 éjszakás szülészeten való tartózkodásról szólnak. A csecsemők átlagosan 51,5 centiméteres testhosszal és 3270 grammos testtömeggel születtek. Az erős családi kötelék meglétét bizonyítja, hogy a válaszadó anyák közel kétharmada naponta beszélt a saját édesanyjával a szülés előtti és az azt követő időszakban, amely jól jelzi közvetlen, szoros, meghitt viszonyukat. A friss nagyszülők tapasztalatai és tanácsai sokat segíthetnek, mert az édesanyák több mint egyharmada küzdött szoptatási problémákkal. 

Családi munkamegosztás 

A generációk közötti kapcsolódás fényében örömteli, hogy a féléves gyerekek közel felének mind a négy nagyszülője él, ráadásul a gyermekek 41 százaléka naponta találkozik is valamelyik nagyszülőjével. A felmérés arra is rámutatott, hogy a nagyszülők sokszor oda is költöznek a háztartásba, hogy segíthessenek az újszülött körüli feladatokban. A hit kiemelkedő szerepe a gyermekvállalás tekintetében is meghatározó, a magukat vallásosnak tartó édesanyák körében a meglévő és a tervezett gyermekszám is magasabb az országos átlagnál. A szakemberek vizsgálták a családok anyagi helyzetét is, a féléves gyermeket nevelő családok 15 százaléka már részesült a Családi Otthonteremtési Kedvezményben (CSOK), míg további 35 százalék tervezi annak igénybevételét. 

Egyáltalán nem meglepő: nagymértékben emeli az édesanyák elégedettségi szintjét a férfiak háztartási munkákban és a gyermekek ellátásában történő szerepvállalása. Ezek közül – az adatok alapján – a főzés, a mosogatás és a takarítás döntően a nők feladata, a javítási, illetve szerelési munkákat viszont alapvetően a férfiak végzik. Az első gyermek esetében gyakoribb a két szülő közös gondoskodása, de a gyermek gondozását, ellátását nagyrészt azért az anyák vállalják magukra. Üdítő példa is akad, a családok 11,5 százalékában a kisgyermek fürdetése apai feladat, a féléves gyermekek 56,6 százaléka pedig soha nem alszik a szülei ágyában, 26,9 százalékuk azonban minden éjszakát (legalább részben) ott tölt. 

Visszatérés a munkába 

A válaszok összesítése alapján az anyák több mint egyharmada gyermeke két- és hároméves kora között tervezi a munkavállalást, a munkájába való visszatérést, amelynél az anyagi okokon túl leginkább a gyermek közösségbe kerülése és a karrier játsszák a legfontosabb szerepet. A dolgozó anyák 75,8 százaléka korábbi munkahelyén, változatlan munkakörben vagy beosztásban dolgozik. „A Munka Törvénykönyvének 2012-es módosítása értelmében a munkaadó köteles részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani a három éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló számára, amennyiben a munkavállaló ezt igényli. A Munka Törvénykönyvének 2019-es módosítását követően, 2020. január 1-től a munkavállalóknak lehetőségük van gyermekük négyéves koráig részmunkaidős foglalkoztatást kérvényezni, továbbá több gyermek nevelése esetén a határidő a legfiatalabb gyermek ötéves koráról hatéves koráig tolódott ki.” – jegyzi meg a kiadvány. 

Az anyák pályamódosításával a csalad.hu is számos alkalommal foglalkozott, a GYED alatti karrierváltás a felmérés szerint is kiemelkedő a munkavállalást tervező nők körében: a válaszadók közel fele váltana, 47 százaléka új munkahelyen szeretne munkát vállalni, míg azon anyák aránya, akik a szülést megelőző, korábbi munkahelyükre térnének vissza dolgozni, 44,8 százalék volt. A gyermekük féléves korában már dolgozó anyák többsége, 81 százaléka azonban a korábbi munkahelyére tért vissza – elsősorban karrierépítési megfontolásból.