csalad.hu - „Nagyon fontos, hogy a szülés utáni első két órában tudjon szopizni az újszülött”
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

„Nagyon fontos, hogy a szülés utáni első két órában tudjon szopizni az újszülött”

Jaksa Petra
2020. aug. 8. 9:00
Babát várunk

A gyermekünk egészségét már közvetlenül szülés után meg tudjuk alapozni azzal, ha anyatejjel tápláljuk. A vasárnapig tartó szoptatás világhete alkalmából Gaborjakné Kovács Judit IBCLC szoptatási tanácsadóval beszélgettünk.

Tudjuk, hogy az a legjobb a babának és az édesanyának is, ha 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kap. A WHO ajánlása szerint a szoptatás ezután a gyermek legalább 2 éves koráig javasolt. Van bármilyen újdonság vagy változás az ajánlásokban, amiről érdemes tudni?

– Igen, történt egy lényeges változtatás az újszülöttek anyagcsere szűrés protokolljában. Eddig az volt az előírás, hogy a csecsemő élete első 48 órájában 60 ml anyatejet fogyasszon el, hogy az anyagcsereszűrés megtörténhessen. Amennyiben ez nem teljesült, mert például az édesanyánál még nem történt meg a tejbelövellés, ezt sok esetben tápszerrel vagy cukor oldattal, teával pótolták. A szakmai protokoll változása, hogy mostantól ez egyáltalán nem indokolt, sőt káros. Már arra sem kötelezik az anyákat, hogy az időre született, egészséges, hatékonyan szopó babájuknál a szopásokat mérjék, hiszen ez csak elbizonytalanítja őket és az igény szerinti szoptatás ellen hat. Az anyagcsere szűrést megelőző 24 órában, ha legalább 6 alkalommal szoptatott a kismama és ez idő alatt minimum 2 székletes és 2 vizeletes pelenka volt, az tökéletesen elegendő.

Mi van akkor, ha az újszülött nem szopizik hatékonyan és nem gyarapszik megfelelően a kórházban?

– Ilyenkor a legfontosabb, hogy megnézzük hogyan szoptat a kismama, az újszülött jól tapad-e a mellre, nem alszik-e például a csecsemő szopizás helyett. Ha a próbálkozások ellenére sem sikerül a megfelelő táplálás, és a kicsi 10%-nál több súlyt veszít, akkor szükséges a pótlás, de ez elsődlegesen lefejt anyatejjel vagy donor női tejjel történhet. Csak a legvégső megoldás lehet a tápszer. A cukor oldat és tea pedig teljességgel kerülendő, hiszen ez nemcsak a babára nézve ártalmas, de az anyagcserevizsgálat eredményét is kedvezőtlenül befolyásolja.

Azoknál az édesanyáknál, akik császármetszéssel szültek, mennyiben történik mindez másként? Mire kell figyelni az ő esetükben, hogy sikeres legyen a szoptatás?

– Náluk igazából nem a szülés mikéntje számít, ha például esetlegesen sürgősségi császárra volt szükség, hanem hogy milyenek a körülmények. Hogyan gondozzák őket, együtt lehet-e az édesanya a babájával, mennyi időre viszik el szülés után a picit, mikor tudja leghamarabb mellre tenni. A tejbelövellés a császárral szült édesanyáknál később történhet meg, de ez nem törvényszerű. Többek között a stressz is hátráltathatja, de egyébként van, hogy a természetesen szült kismamáknál is késve indul meg a tej. Ez teljesen egyéni. A legfontosabb, hogy a születés pillanata után minél előbb, de legalább az első két órában tudjon szopizni a csecsemő, ne legyen elválasztva az anyjától, ez ugyanis segíti a tejbelövellést. Az pedig köztudott, hogy az ún. kolosztrum, azaz előtej, ami a szülés utáni néhány órában termelődik, gyakorlatilag úgy működik, mint egy védőoltás. Tele van immunsejtekkel, enzimekkel és immunglobulinnal (IgA), amik megvédik a babát kórokozóktól, illetve bevonják a kicsi tápcsatornáját. A minél korábban elkezdett szoptatás befolyásolja a későbbi tejmennyiséget is. Nagyon sok múlhat azon, hogy a császáros kismamának amellett, hogy mikor adják oda a gyermekét, segítenek-e oldalra fordulni és a körülményekhez mérten kényelmes pozíciót felvenni, hogy szoptatni tudja a gyermekét. Vagy ha ez nem megoldható, akkor támogatják-e abban, hogy fejni tudjon.

A minél korábban elkezdett szoptatás befolyásolja a későbbi tejmennyiséget is.

Fel lehet készülni egyáltalán a szoptatásra? A mellbimbó dörzsölése, hogy a bőr megerősödjön egy igencsak elévült szokás, mégis vannak még olyan cikkek, amelyek ezt ajánlják.

– Úgy lehet felkészülni, hogy a kismama megszerzi a megfelelő, hiteles információkat mind a tejtermelésről, mind az újszülött „működéséről”. A mellbimbó dörzsölése nemhogy felesleges, de egyenesen káros is lehet, hiszen beindíthatja a szülést. A tájékozódás és egy számunkra szimpatikus bababarát kórház kiválasztása az, amivel elősegíthetjük azt, hogy sikeres legyen a szoptatás.

Ha mégis úgy alakul, hogy az édesanya nem kapja meg a kórházban a kellő támogatást, és úgy indul haza a babájával, hogy nem megy a szoptatás, netán később otthon érik nehézségek, hova fordulhat?

– A kórházi védőnők és az osztályon dolgozó csecsemős nővérek feladata, hogy segítsék a kismamákat megtanulni a helyes technikával szoptatni. Intézménytől függetlenül. Hozzájuk nyugodtan lehet fordulni a kérdéseinkkel. Ha pedig már otthon vagyunk, akkor a saját körzeti védőnőnk lesz az, aki ilyen téren segítséget kell, hogy nyújtson. Ezen felül léteznek szoptatást támogató klubok és önkéntes szoptatási tanácsadók is, akikhez a La Leche Liga honlapján találunk elérhetőséget. Ők teljesen ingyen tudnak segíteni, leginkább telefonon. A nemzetközi vizsgával rendelkező szoptatási szaktanácsadókat pedig az IBCLC.hu oldalán keresztül érhetjük el. Közülük többen is tartanak online tanácsadást, de akár személyesen is kimennek a lakásunkba, ha erre van igény. Néhány helyen az országban működik szoptatási ambulancia is pl. Budapesten a Bethesda Gyermekkórházban, a Siófoki Kórházban vagy az egri Markhot Ferenc Kórházban.

Van olyan pont, amikor egy kismama már annyit küzdött a szoptatással, hogy a mentális és lelki tényezők miatt jobb döntésnek bizonyul a szoptatás feladása?

– Ez minden esetben az anya döntése. Én szoptatási szaktanácsadóként az informált döntéshozásban segítem ilyen helyzetben információk megosztásával, szükség esetén a megfelelő szakemberhez jutással. De minden esetben az anya dönt, amit én tiszteletben tartok, és a továbbiakban annak megfelelően támogatom.

Sokan furcsának tartják, amikor még 4-5-6 évesen is szoptatja az anya a gyermekét. Meddig normális élni ezzel a fajta táplálási, nyugtatási móddal?

– Bizonyított, hogy az emlősöknél a szopóreflex kilencszer annyi ideig áll fenn, mint a vemhesség, azaz körülbelül 7 éves korig. A legtöbb kisgyermek ennél hamarabb általában 2,5-4,5 éves kor körül magától elválasztódik, de előfordulhat, hogy az átlagnál tovább szoptatja az édesanya a gyermekét. Azt gondolom, ez kizárólag erre a két emberre tartozik. Csak az a fontos, hogy ez mindkettőjüknek jó legyen. Ha akár az anyának, akár a gyereknek kezd kellemetlenné válni, joga van pontot tenni a dolog végére. De persze, az sem mindegy, hogy ez hogyan történik.

Ön szerint mi az, ami miatt a szoptatás a legtöbb esetben meghiúsul?

– Azt gondolom, hogy a tájékozatlanság. Az, hogy elhitetik a kismamával, hogy egy egyhónapos csecsemőnek kellene, hogy legyen napirendje. Pedig egy ekkora babának még nincs. Számára az éjszaka és a nappal még nem különül el, és igen, sokat alszik, de azt 1-1,5 órás etapokban. Nem egyhuzamban. Amikor elvárják egy ilyen pici babától, hogy háromóránként egyen és átaludja az éjszakát, az nem reális és az igény szerinti szoptatás rovására mehet. A kevés szoptatás csökkenti a tejtermelődést. A merev napirend mellett gyakoribb a pótlás adása, pedig ezt meg lehetne előzni a naprakész tudás átadásával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére a szoptatás segítésére szeptembertől újra megalakul a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság. Ennek keretében egyetemi szervezésű oktatásban részesülnek a szakdolgozók és az orvosok, sőt ingyenes laktációs tanácsadó képzést is biztosítanak majd. Ennek következtében a kismamáknak felkészültebb tudást adhatnak át, ami rendkívül fontos, hiszen ezen múlik a jövő generációk egészsége.

(fotó: Shutterstock)