Idén harmadik alkalommal szervezte meg a Nők Helyzetét Vizsgáló ENSZ Bizottság éves ülésének kísérőrendezvényét a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség. Ehhez kapcsolódóan rendeztek a Családbarát Magyarország Központtal közösen nőnapi rendezvényt „Együttműködésben a hátrányos helyzetű nőkért” címmel.  

A konferencián olyan magyar projekteket és jó példákat mutattak be az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetű nők iránt elkötelezett szakértő előadók, amelyek hozzájárulnak a CSW68 keretében képviselt magyar eredményeihez.

A konferencia kiemelt témája a nemek közötti egyenlőség megvalósításának felgyorsítása, valamint a nők és a lányok szerepének erősítése volt.

A rendezvényen elsőként a házigazdák nevében Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke és Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezető igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára, a konferencia fővédnöke tartott előadást.

Dr. Beneda Attila kiemelte: a magyar kormány a családpolitikában érvényesíti a nőpolitikát.  

– Ezzel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy a feminizmus és a familizmus egymásnak ellentétei. Azt gondolom, hogy egy jó értelemben vett, nem csak önmagáért való feminizmus és a familizmus, azaz a családirányultság kiegészítik, sőt akár erősíthetik is egymást – mondta a helyettes államtitkár.

– Napjainkban a legnagyobb kihívás, hogy a munka és a család közötti egyensúlyra törekedjünk. Ámbár megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán létezhet-e ilyen. Ha valaki, a hölgyek biztosan meg tudják mondani, hogy milyen nehéz már csak az erre való törekvés is, de az biztos, hogy ebbe az irányba kellene „terelődnünk”.  A kormány ebből a szempontból büszke lehet magára, mert jó néhány olyan intézkedés történt pl. a bölcsőderendszer fejlesztése, a diplomás GYED bevezetése, a négy- vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-kedvezménye, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy segítjük, támogatjuk a hölgyeket abban, hogy legyen lehetőségük megteremteni a vágyott egyensúlyt – fejtette ki dr. Beneda Attila.

– Amiről kevés szó esik, az a láthatatlan munka, a második műszak, amit a nők végeznek. És amiről még ennél is kevesebbet beszélünk: a rászorultak gondozásában, legyen szó egy gyermekről vagy egy beteg/idős hozzátartozóról, 80 százalékban a hölgyek járnak élen, ők végzik ezt a munkát, és bizony a GDP-be nem számoljuk be ezt a teljesítményt, holott nagyon is bele kellene.  

– Mindazt az áldozatos munkát, amit a nők végeznek, a családban és a munkahelyen egyaránt, csak mentális egészségben lehet végezni, és tudjuk jól, hogy a magyar társadalom nem áll nagyon jól ebben a tekintetben. A jövőnek az az egyik záloga, hogy a mentális egészség tekintetében előbbre tudjunk lépni, a nők, a gyermekek ebben a tekintetben tudjanak fejlődni – mutatott rá a helyettes államtitkár.

– A másik fontos feladat, ami előttünk áll, a gender pay gap, tehát a férfiak és a nők fizetése közötti szakadék felszámolása, megszüntetése, amit mindenképpen el kell végezni. Hiszen beszélhetünk az államadósság alakulásáról, a múltból ránk maradt nagy-nagy  terhekről, de az a fajta “belső adósság”, ami a társadalomban létezik, hogy nemcsak hogy a láthatatlan munkát nem tudjuk a nők számára megtéríteni, hanem még mindig, minden előrelépés ellenére, a nők átlagosan 15 százalékkal a nők kevesebbet keresnek Magyarországon, mint a férfiak, az egy tarthatatlan helyzet, amit biztos, hogy orvosolni kell – hangsúlyozta Beneda Attila.

A konferencia a továbbiakban előadásokkal folytatódott. Dr. Ferenczi Andrea a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elmúlt húsz éves tevékenységéről számolt be.

Modláné Görgényi Ildikó, az MNKSZ kutatásvezetője, felnőttképzési szakértő pedig arról beszélt, miként lehet esélyteremtéssel hatni a szegénység ellen.  

Dr. Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ keretében működő Gyermekút Módszertani Központ vezetője egy egyedülálló szakmai együttműködést ismertetett, amely a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését szolgálja.

Busi Zoltán, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai vezetője arról beszélt, mi a nők szerepe a demenciával élő családtagok otthoni gondozásában, a vidéki nők kitörési lehetőségeit pedig Ungvölgyi János András, a Templárius Alapítvány kuratóriumi elnöke elemezte.